KOVÁSZ - The slow journal
XXVII. évfolyam (2023)
KUTATÓ 
Kelemen Eszter
Hogyan integrálható a tudományos tudás a biodiverzitás-politikába? – Egy globális, egy európai és egy magyar eset összevetése
Az egymással összefonódó, és napjainkban egyre kritikusabbá váló ökológiai-társadalmi problémák mindeddig sajnos kevés érdemi politikai beavatkozáshoz vezettek. Ez azt jelzi, hogy a tudomány és politika közötti interakció – hiába kap egyre nagyobb figyelmet a szakirodalomban és a politikában egyaránt – jelentős korlátokkal bír a tényleges szakpolitikai döntéshozatal informálása és befolyásolása terén. Ez az írás három, a biodiverzitás politika eltérő szintjein működő, a tudomány-politika közti interakciót intézményesítő esetet hasonlít össze, egy hároméves, kvalitatív-etnográfiai módszereket alkalmazó kutatási projekt eredményeire alapozva. Az eseteket a szervezeti struktúrák és folyamatok, a kutatói szerepek és elvárások, valamint a hatalmi viszony mentén elemzem, és arra keresem a választ, hogy milyen tényezők határozzák meg ezen interakciós platformoknak a döntéshozatalra gyakorolt hatásait. A kutatás nem csak az alapvető nehézségeket segít azonosítani, de néhány lehetséges megoldásra is rávilágít. A kutatói kapacitások és készségek fejlesztését, valamint a tudomány-közpolitikai párbeszéd intézményi reformját gyakran emlegeti a szakirodalom lehetséges kiút gyanánt. E tanulmány azonban amellett érvel, hogy a kutatói oldalra fókuszáló reformok nem fogják tudni érdemben növelni a tudomány-közpolitikai párbeszéd hatásosságát, amíg a politikai döntéshozatal változatlan struktúrák és folyamatok mentén működik tovább.
Kulcsszavak: tudomány-politika interakció, biodiverzitás, ökoszisztéma-szolgáltatások, közpolitikai döntéshozatal, közös tudásteremtés
(A kézirat beérkezett: 2022.03.01. Elfogadva: 2022.05.18. Megjelent: 2022.06.13.)
https://doi.org/10.14267/kov.2022e15
| vissza | pdf_letöltés |
How to integrate scientific knowledge into biodiversity policy? Comparison of a global, a European, and a Hungarian case
The lack of meaningful responses by governments to the coupled socioeconomic and ecological crises of today indicates that the science-policy interface – despite becoming increasingly well-known and respected – is faced with significant challenges in terms of informing and influencing government action and policy trajectories. This paper shares some reflections from a three-year period of case-study research which compared three biodiversity-related science-policy interfaces. The cases are analysed through three different lenses: the internal structures and process of the interfaces, the roles and expectations of participating researchers, and the power dynamics among the key actors. The case studies help us better understand the main challenges faced by the science-policy interface and highlight some potential ways forward. Capacity building and structural or procedural reforms to science-policy interfaces are often mentioned in the literature, and examples of such interventions are already known. This contribution argues, however, that such reforms cannot lead to significant improvements in the policy impact of science if governance processes and political decision-making remain the same.
Keywords: Science-Policy Interface, biodiversity, ecosystem services, policy decision making, knowledge co-creation
| back | download pdf |
