KOVÁSZ - The slow journal

Ha valamiért (pl. nagyméretű kép miatt) nem jól jelenik meg az oldal, ide kattintva megnézheti az eredeti változatot.

II. �vfolyam, 4. sz�m
1998. T�l (6-17. oldal)

Pataki Gy�rgy: A fejl�d�s gazdas�gtana �s etik�ja - Tiszteletad�s Amartya Sen munk�ss�g�nak^*

T�m�k: �zsia, d�nt�shozatal, �h�ns�g, �letmin�s�g, eloszt�s, etika, fejl�d�s, filoz�fia, gazdas�getika, GDP, HDI, j�l�t, k�zgazdas�gtan, libertarianizmus, n�veked�s, survey, szabads�g, szeg�nys�g, t�rsadalom, utilitarizmus

Az 1998. �vi k�zgazdas�gi Nobel-d�j a 65. �let�v�ben j�r�, beng�liai (Santiniketan) sz�let�s� Amartya Kumar Sennek �t�ltetett oda - a hivatalos verdikt szerint - a normat�v, �gynevezett j�l�ti k�zgazdas�gtan meg�j�t�s��rt. A j�l�ti k�zgazdas�gtan b�r�lata val�ban elv�laszthatatlan Sen sz�les k�r� k�zgazdas�gi munk�it�l, amelyek els�sorban a fejl�d�s gazdas�gtan�t �s a t�rsadalmi d�nt�sek elm�let�t fel�lelve egy �j kutat�si ter�letet h�vtak �letre az etika �s a k�zgazdas�gtan hat�rter�let�n. B�r a k�zgazdas�gi kutat�sok ilyen ir�nyults�ga ink�bb "r�gi-�j"-nak nevezhet�, hiszen maga Sen sem gy�zi hangs�lyozni azt a mai k�zgazd�szok t�bbs�ge �ltal nem v�llalt hagyom�nyt, hogy a modern k�zgazdas�gtan atyjak�nt emlegetett Adam Smith gazdas�gelm�leti fejteget�sei - a f�lre�rtelmez�s vesz�lye n�lk�l - kiszak�thatatlanok mor�lfiloz�fiai �sszef�gg�seikb�l (l�sd Sen (1987a), magyarul Sen (1993e)( v�. Fekete (1998)). Sen valamennyi k�zgazdas�gi munk�ja az etika komolyan v�tel�t t�kr�zi; s olyan sz�nvonal� �s eredetis�g� kutat�i tev�kenys�get mutat, amely m�r hossz� ideje egymag�ban is a k�zgazdas�gtan tudom�nyos m�vel�inek legkiv�l�bbjai k�z� helyezte. Ha egy-egy elm�leti modellj�vel vagy cikk�vel akarn�nk illusztr�lni ezt, akkor a fejl�d�s gazdas�gtana ter�let�r�l az �h�ns�gnek a jogosults�gokon (entitlements) alapul� megk�zel�t�s�t (Sen (1981a), (1984a)), valamint a fejl�d�snek, illetve a j�ll�tnek az emberi k�pess�gek (capabilities) kiteljes�t�sek�nt adott �rtelmez�s�t (Sen (1984a), (1984c), (1985b), (1987b)) eml�ten�nk; a t�rsadalmi d�nt�sek elm�let�nek irodalm�b�l a paret�i libert�rius (szabadelv�) lehetetlens�gi t�telt (Sen (1970a));⁽¹⁾ m�g a k�zgazdas�gtan metodol�gi�j�nak �s emberk�p�nek vizsg�lat�b�l a Rational Fools (Racion�lis bolondok) c�m� �r�s�t (Sen (1977)) id�zn�nk. Kiemelked� tudom�nyos tev�kenys�g�t nemcsak oktat�i-kutat�i munkahelyeinek n�vsora jelzi - amely a Delhi Egyetem K�zgazdas�g-tudom�nyi Kar�t�l a London School of Economicson �s Oxfordon �t a Cornell �s a Harvard Egyetemig, majd leg�jabban a doktori fokozat�t ny�jt� Cambridge-i Egyetem Trinity College-�ig vezet -, hanem sz�mos vezet� tiszts�ge is az akad�miai szf�r�ban. �gy t�bbek k�z�tt a Fejl�d�studom�nyok T�rsas�g�nak (Development Studies Association), az �konometriai T�rsas�gnak (Econometric Society) �s a Nemzetk�zi K�zgazdas�gi T�rsas�gnak (International Economic Association) az eln�ki tiszte.

A neki �t�lt Nobel-d�j az�rt mainstream-t�r�, mert olyasvalaki a d�jazott, aki legels� munk�it�l a k�zgazdas�gtan f��ram�nak, a neoklasszikus k�zgazdas�gtannak az egyik leg�rt�bb b�r�l�ja. S ez a kritika �pp egy kiv�l� matematikus k�zgazd�szt�l �rkezik, aki a neoklasszikusok saj�t eszk�zeit f�lhaszn�lva mutatja ki a f��ram� t�bbs�g �ltal tudom�sul sem vett vagy lekicsinylett s�lyos elm�leti k�vetkezetlens�geket �s t�ved�seket, valamint azok v�rhat� katasztrof�lis hat�sait a gyakorlatban. Amartya Sen azon kev�s k�zgazd�sz k�z� tartozik, aki val�ban t�rsadalomtud�s. Egyr�szt abban az �rtelemben, hogy nem a tudom�ny elef�ntcsonttorny�ban �l, s a t�rsadalom probl�m�ival nehezen �sszef�gg�sbe hozhat� ezoterikus modellek r�szleteibe bonyol�dik, hanem a val�ban �get� szoci�lis probl�m�kra keresi az elm�letileg alaposan kimunk�lt v�laszlehet�s�geket, tudom�nyos munk�j�val teh�t - a sz� legfelel�ss�gteljesebb �rtelm�ben - szolg�lni k�v�n. M�sr�szt k�zgazd�sz t�rsadalomtud�s az�rt is, mert - sohasem veszve el a l'art pour l'art matematikai sz�ps�g hi�baval�s�g�ban - nem sz�nik kritikailag viszonyulni a gazdas�gelm�leti vizsg�l�d�sok el�feltev�seihez, valamint felh�vni a figyelmet a gazdas�gi probl�m�k sz�lesebb szociokultur�lis �sszef�gg�srendszer�nek fontoss�g�ra a modellek konkr�t alkalmazhat�s�g�nak eld�nt�s�ben. E tud�si jellemvon�s �s hozz��ll�s teszi kiv�teless� �s helyezi a - sajnos - kevesek k�z� Sen munk�it a modern k�zgazdas�gtanban.

Egy interj�ja szerint (Gaertner-Pattanaik (1988)) az el�sz�r fizikusnak k�sz�l� Sent az etika �s a politikai filoz�fia ir�nti �rdekl�d�se vezette v�g�l a k�zgazdas�g-tudom�nyhoz. E t�rsadalomfiloz�fiai �rdekl�d�s�t a kalkuttai Presidency College k�t kiv�l� k�zgazd�szprofesszora, Bhabatosh Datta �s Tapas Majumdar er�s�tette meg, �k vezett�k be a j�l�ti k�zgazdas�gtanba. Sen k�s�bbi mor�lfiloz�fiai elemz�sei a k�zgazdas�g-tudom�nyr�l innen, a j�l�ti k�zgazdas�gtan �s az azt megalapoz� utilit�rius (haszonelv�) etikai trad�ci� b�r�lat�b�l indulnak ki (l�sd Sen (1979a), (1979b), (1980), (1985b), (1987a), (1987c), (1991), (1993d); Sen-Williams (1982)). A Cambridge-i Trinity College-ban pedig m�r olyan nemzetk�zi tekint�ly� professzorok seg�tik a fejl�d� orsz�gok probl�m�ira �sszpontos�t� k�zgazdas�gi tanulm�nyait (eg�szen a doktori fokozatig (1960)), mint Maurice Dobb, Joan Robinson �s Piero Sraffa. B�r - Sen saj�t bevall�sa szerint - m�r ez id� alatt, Kenneth Arrow Social Choice and Individual Values (T�rsadalmi d�nt�s �s egy�ni �rt�kek) c�m� k�nyv�t olvasva (Arrow (1951)) elk�telez�dik a t�rsadalmi d�nt�sek elm�let�nek probl�mafelvet�sei mellett, csak a hatvanas �vek k�zep�n Berkeleyben t�lt�tt �vvel indul �tnak ez ir�ny� kutat�sa, amely 1970-ben megjelent, m�r eml�tett �tt�r� cikk�ben (Sen (1970a)) �s egy ugyanebben az �vben kiadott k�nyv�ben (Sen (1970b)) t�rul a tudom�nyos nagyk�z�ns�g el�. Ezzel az alap�t� mester, Arrow elismer�s�t �s m�ig tart� bar�ts�g�t is kiv�vta.

Sen egyik mag�ban is kiemelked� hozz�j�rul�sa a t�rsadalomtudom�nyokhoz �ppen az volt, hogy a t�rsadalmi d�nt�sek elm�let�nek k�zgazdas�gi metodol�gi�j�t a hagyom�nyosan az etika t�rgyk�r�be utalt probl�m�knak, els�sorban a szabads�g koncepci�j�nak az elemz�s�re alkalmazta (l�sd Sen (1970a), (1976), (1982), (1983), (1985a), (1992b); magyarul l�sd Sen (1993b); Pataki (1998)). Hab�r ebben az �r�sban egy �tfog�bb probl�mak�rre, nevezetesen a t�rsadalmi-gazdas�gi fejl�d�s mibenl�t�re vonatkoz� elemz�seit vessz�k szem�gyre, ehhez - mint l�tni fogjuk - elv�laszthatatlanul kapcsol�dik a szabads�g �s az igazs�goss�g saj�tos seni �rtelmez�se. A fejl�d�s �s j�ll�t k�rd�seit t�rgyalva kibomlik Sen saj�t elm�lete, amelynek k�z�ppontj�ban a k�pess�gek fogalma �ll. Az emberi k�pess�gek kibontakoztat�sa az a t�rsadalompolitikai c�l, amelyet minden korm�nyzatnak �s k�z�ss�gnek t�mogatnia kell a szeg�nys�g �s m�s h�tr�nyos helyzetek megsz�ntet�se, a szabads�g kiteljes�t�se �s a t�rsadalmi igazs�goss�g megval�s�t�sa �rdek�ben.

A fejl�d�s �rtelme

J�llehet kelet- �s k�z�p-eur�pai r�gi�nk t�rsadalmi-gazdas�gi �talakul�s�nak megsz�letett a maga, az �tmenet gazdas�gtan�nak nevezett, a f��ramot k�pvisel� gazdas�gelm�leti irodalma, ez mindv�gig ad�s maradt a t�rsadalmi-gazdas�gi �talakul�s, a "rendszerv�ltoztat�s" sz�lesebb �s m�lyebb t�rsadalomtudom�nyi elemz�s�vel (l�sd Csaba L�szl� b�r�lat�t (1999)). Sajnos, az elm�leti szakemberek �lenj�rtak a leegyszer�s�t� s�m�k, dichot�mi�k (p�ld�ul szabadpiaci gazdas�g versus tervutas�t�sos gazdas�g) haszn�lat�ban, kiz�rva vagy perif�ri�ra szor�tva ezzel az elt�r� szociokultur�lis kontextusok miatt k�l�n�sen fontos kritikai szeml�let �s alkalmaz�s lehet�s�geit, hangjait. A r�gi� t�rsadalmi �talakul�sa "�tmenett�" egyszer�s�d�tt egy kritik�tlanul �tvett piacgazdas�gi modell fel�; a fejl�d�s kiz�r�lagos mutat�jak�nt pedig a GDP-ben (azaz a brutt� hazai term�kben) m�rt gazdas�gi n�veked�sre vetette tekintet�t a honi �s nemzetk�zi szak�rt�k t�bbs�ge.

Val�ban ez volna a fejl�d�s? Nem m�s, mint a re�lj�vedelem �s a gazda(g)s�g n�veked�se? A fejl�d�s gazdas�gtan�nak tudom�ny�ga �vtizedek �ta ismeri �s elismeri az ezzel ellenkez� hangokat, t�bbek k�z�tt Gunnar Myrdal�t, Albert Hirschman�t, Paul Streeten�t �s Amartya Sen�t. E tud�sok nem �tallj�k feltenni a k�rd�st: vajon val�ban a k�l�nf�le �rujavak �s a p�nzj�vedelem birtokl�sa, vagyis az egy f�re jut� GDP-ben m�rt gazdas�gi n�veked�s a fejl�d�s v�gs� c�lja, �rt�ke? Vagy mindezekre az�rt van sz�ks�g�nk, mert seg�tenek a j� �letvezet�sben, abban, hogy olyan �letet �lj�nk, amelyet j� okkal tartunk �rt�kesnek? Ebben nyilv�nval�an szerepe van az �ltalunk el�rhet� (megfizethet�) �ruknak �s szolg�ltat�soknak, �m ezek csak annyiban b�rnak �rt�kkel, amennyiben haszn�latukkal �let�nk min�s�g�t jav�thatjuk. Puszt�n instrument�lis �rt�k�k van, azaz eszk�zk�nt, nem pedig magukban (c�lk�nt) �rt�kesek. A fejl�d�s �rtelm�t teh�t �nmag�ban a b�v�l� �ru- �s szolg�ltat�sv�laszt�kban, �nmag�ban a n�vekv� termel�sben �s fogyaszt�sban, �nmag�ban az emelked� re�lj�vedelemben meghat�rozni �s m�rni nem m�s, mint az eszk�z �s a c�l �sszekever�se.

Mindez kev�ss� vitathat�. De nem v�dhet�-e meg a fejl�d�snek az �rujavak b�v�l�s�vel m�rt hagyom�nyos gazdas�gi megk�zel�t�se akk�nt �rvelve, hogy ennek m�r�se ha nem is pontos, de j� k�zel�t�s�t adja a fejl�d�snek, az emberi �let min�s�gi javul�s�nak? Ha a j� �letvezet�s lehet�s�ge �s k�pess�ge szorosan �sszef�gg az egy�n �s a t�rsadalom rendelkez�s�re �ll� javakkal �s szolg�ltat�sokkal, akkor nem nagy torz�t�s, ha a fejl�d�st, a t�rsadalmi-gazdas�gi fejletts�get az �ruk �s szolg�ltat�sok k�n�lat�val m�rj�k. Alapozhatunk-e azonban erre a feltev�sre? Sen kutat�sai szerint semmik�ppen sem (Sen (1981b), (1984b), (1984c), (1985b), (1987b), (1988b), (1992a), (1998); magyarul l�sd Sen (1993c)). Elemz�sei r�mutatnak arra, hogy nem sz�ks�gk�ppen j�r egy�tt az ebben a sz�k gazdas�gi �rtelemben (az egy f�re jut� GDP tekintet�ben) vett gazdags�g �s az emberi �let min�s�g�nek magas foka.

Ha az emberi �let min�s�ge szempontj�b�l �rt�kesnek tartjuk p�ld�ul a hossz� �letet (hiszen hosszabb �let alatt t�bb �rt�kes tev�kenys�gre ad�dik lehet�s�g), ami nyilv�nval�an �sszef�gg az eg�szs�gi �llapottal is, akkor azt a t�rsadalmat gondoljuk fejlettebbnek, ahol a v�rhat� �lettartam hosszabb, mint egy m�sikban. P�ld�ul az egy f�re jut� GDP tekintet�ben a Sr� Lanka-ihoz k�pest �tsz�r-hatszor "jobb" d�l-afrikai t�rsadalomban a v�rhat� �lettartam t�z �vvel alacsonyabb, mint Sr� Lank�n. Vagy vegy�k az Egyes�lt Kir�lys�got! Sen az �vsz�zad els� hat �vtized�t vizsg�lva megmutatta, hogy a v�rhat� �lettartam alakul�sa majdnem teljesen ellent�tesen mozog az egy f�re jut� GDP expanzi�j�val (Sen (1998), 6. old.).

Az empirikus adatok birtok�ban nem v�dhet� az a felt�telez�s, hogy a v�rhat� �lettartam n�veked�se k�zvetlen pozit�v kapcsolatban �ll a gazdas�gi n�veked�ssel. A pozit�v kapcsolat csak bizonyos felt�telek teljes�l�se eset�n �ll fenn, s a gazdas�gpolitikai d�nt�s sor�n ezeket is figyelembe kell venni. Sen Jean Dr�ze-vel v�gzett k�z�s empirikus kutat�saiban (Dr�ze-Sen (1989)) a hal�loz�si ar�ny cs�kkent�s�nek k�t f� �tj�t k�l�n�tette el: a gazdas�gi n�veked�s �s a k�z�ss�gi t�mogat�s (programok) jellemezte utat. Az el�bbi, a gyors gazdas�gi n�veked�s kijel�lte �t j�rhat�, de csak abban az esetben, ha a n�veked�s folyamat�ban a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge mint foglalkoztatott vesz r�szt, �s az anyagi gazdagod�s gy�m�lcseit megosztj�k a k�zszolg�ltat�sk�nt ny�jtott eg�szs�g�gyi ell�t�s �s oktat�s keret�ben. S�t, Sudhir Anand �s Martin Ravallion - Dr�ze �s Sen kutat�sait k�vetve - orsz�gok k�z�tti �sszehasonl�t� vizsg�lataiban meg�llap�totta, hogy az egy f�re jut� GDP �s a v�rhat� �lettartam k�z�tti pozit�v kapcsolat kiz�r�lag k�t t�nyez� k�zvet�t�s�vel �ll fenn: (i) a szeg�ny r�tegek j�vedelm�n �s (ii) a k�zkiad�sokon, els�sorban a k�zeg�szs�g�gyi kiad�sokon kereszt�l (Anand-Ravallion (1993)). Az empirikus vizsg�latok teh�t c�folj�k a neoklasszikus k�zgazd�szok �s/vagy a korl�tozatlan n�veked�sp�rtiak ama lelkiismeret-nyugtat� �ll�t�s�t, hogy a gazdags�g valami �ton-m�don mag�t�l "lesziv�rog" (trickle down) a szeg�ny �s h�tr�nyos helyzetben lev� r�tegekhez is. Ez hat�rozott �s c�lzott k�zpolitika, valamint k�z�ss�gi szolidarit�s n�lk�l egy�ltal�n nem v�rhat�. E n�lk�l pedig az eg�sz modern vil�ggazdas�got az eloszt�si igazs�goss�g szempontj�b�l jellemz� �gynevezett pezsg�spoh�r sem kezd �tform�l�dni egy igazs�gosabb eloszt�st reprezent�l� k�z�ns�ges vizespoh�rr� (Redclift (1996), 72-74. old.).⁽²⁾

Az �tlagos v�rhat� �lettartam k�z�ss�gi t�mogat�s eredm�nyezte n�veked�s�nek k�zismert p�ld�ja a viszonylag alacsony egy f�re jut� GDP-j� Sr� Lanka �s az indiai K�rala �llam. Ezen �llamok t�rsadalompolitik�ja el�nyben r�szes�tette az eg�szs�g�gyi ell�t�s �s az oktat�s k�z�ss�gi szolg�ltat�sait, kihaszn�lva munka-intenz�v jelleg�ket, s nem v�rtak az egy f�re jut� GDP n�veked�s�re (azaz elvetett�k a "majd akkor foglalkozunk vele, ha t�bb p�nz�nk lesz!" m�r oly sok ter�leten sehov� sem vezet� ut�lagos szeml�let�t).

Ha az emberi j�ll�t szempontj�b�l azt tekintj�k fontosnak, hogy n�velj�k k�pess�geinket az �rt�kes tev�kenys�gek v�gz�s�re, akkor a v�rhat� �lettartam alapvet�bb fejl�d�si mutat�nak tekinthet�, mint az egy f�re jut� GDP-ben m�rt gazdags�g. Sokkal meggy�z�bben hat Sen �rve, hogy a hossz� �let egymag�ban is �rt�kes c�l, m�g a gazdags�g csup�n egy ennek el�r�s�re szolg�l� eszk�z lehet; a hosszabb �let ugyanakkor m�s k�pess�gek �s lehet�s�gek megval�s�t�s�nak felt�telek�nt is szolg�lhat.

Ezt t�masztj�k al� Sennek a nemek k�z�tti egyenl�tlens�gre vonatkoz� kutat�sai is (Sen (1990a), (1998)). A fejl�d�s irodalm�ban egyre fontosabb helyet kap a nemek k�z�tti igazs�goss�g vizsg�lata, a n�k, k�l�n�sen a fiatal l�nyok h�tr�nyos helyzet�t tekintve (Tinker (1990); Nussbaum-Glover (1995)). A hal�loz�si inform�ci�kat felhaszn�lva Sen d�bbenetes helyzetre mutatott r�, amely a "hi�nyz� n�k" jelens�gek�nt v�lt ismertt� (Sen (1992c)). K�ztudom�s�, hogy ha hasonl� eg�szs�g�gyi �s szoci�lis gondoskod�sban r�szes�tik a nemeket, a n�k hal�loz�si ar�nya majdnem minden korcsoportban alacsonyabb, mint a f�rfiak� (ezzel szemben a vil�gon minden�tt t�bb fi�gyermek sz�letik, mint le�ny). Ugyanakkor a n�kkel szembeni h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s a vil�g sok t�j�n azt jelenti, hogy a n�k, k�l�n�sen a fiatal l�nyok a f�rfiakkal �s a fi�kkal szemben kevesebb gondoskod�st �s t�mogat�st kapnak (az eg�szs�g�gyi ell�t�sban, az oktat�sban, a tulajdonjogaik v�delm�ben), s ennek eredm�nyek�pp e r�gi�kban a n�k hal�loz�si ar�nya hossz� ideje meghaladja a f�rfiak�t.

A gazdas�gi (GDP-) n�veked�ssel azonos�tott fejl�d�sfogalom s�lyos hi�nyoss�ga tov�bb�, hogy nem sz�mol a hazai term�k egy�nek �s csal�dok k�z�tti eloszt�s�val, azaz fejlettebbnek titul�lja azt a t�rsadalmat, amelyik magasabb GDP-vel rendelkezik, teljesen f�ggetlen�l att�l, hogy a materi�lis gazdags�g eloszt�s�t esetleg a legsz�ls�s�gesebb egyenl�tlens�g jellemzi: p�ld�ul egyetlen egy�n vagy csal�d rendelkezik az �sszes j�vedelem felett.⁽³⁾

Ezenk�v�l hallgat�lagosan azt felt�telezi, hogy az egy�nek teljesen egyform�k: ugyanazzal a j�sz�gkos�rral (vagyis az �ruk �s szolg�ltat�sok egy adott halmaz�val) ugyanolyan j� �letet k�pesek megval�s�tani. Nem n�z szembe teh�t azzal a s�lyos t�rsadalmi k�vetkezm�nyekkel j�r� t�nnyel, hogy az emberek koruk, nem�k, eg�szs�gi �llapotuk, t�rsas kapcsolataik, iskol�zotts�guk �s sok egy�b felt�tel miatt k�l�nb�znek abban, hogy egy adott j�sz�gkosarat hogyan k�pesek valamilyen �ltaluk j�nak tartott �let megval�s�t�s�ra ford�tani. Sen megvil�g�t� erej� p�ld�ja az �lelmiszer-ell�totts�g �s a megfelel�en t�pl�lts�g (azaz eg�szs�gesen t�pl�lts�g) kapcsolat�t mutatja be (l�sd t�bbek k�z�tt Sen (1984a), (1984c)). Vajon j� k�zel�t�je az �lelmiszerek egy adott mennyis�ge mint j�sz�gkos�r a megfelel�en t�pl�lts�gnak mint az �letmin�s�g egy alapvet� �sszetev�j�nek? Ha csak az �lelmiszerkos�r el�rhet�s�g�n (megfizethet�s�g�n) m�lna a megfelel�en t�pl�lts�g, akkor a v�lasz igenl� lenne. Csakhogy nem ez a helyzet. Az emberek megfelel�en t�pl�lts�ga nem csup�n az egy f�re jut� el�rhet� �lelmiszer-mennyis�gt�l f�gg, hanem - az �lelmiszerek �sszet�tele mellett - t�bbek k�z�tt olyan egy�ni �s t�rsadalmi t�nyez�kt�l is, mint az egy�n kora, neme, test�nek m�rete, anyagcser�j�nek jellemz�i, aktivit�si szintje, eg�szs�gi �llapota, s�t a t�rsas kapcsolatok jellege, az �ghajlati viszonyok stb. (Sen (1984c), 511. old.).

�jfent azt l�tjuk, a fejl�d�s javakra (megfizethet� j�sz�gkosarakra) alapozott �rtelmez�se vesz�lyesen torz k�pet adhat a t�rsadalom helyzet�r�l, hiszen az egy f�re jut� �lelmiszer-ell�totts�g nem �ll k�zvetlen kapcsolatban a megfelel�en t�pl�lts�g alapvet� emberi k�pess�g�nek kiteljes�t�s�vel. Az �gynevezett �lelmez�si probl�ma megold�s�ban nem az �lelmiszer-k�n�lat n�vel�se j�tssza egymag�ban �s k�zvetlen�l a d�nt� szerepet, hanem a megfelel�en t�pl�lts�g �s egy�b ezzel �sszef�gg� k�pess�gek, mint p�ld�ul az �hez�s elker�l�s�re vagy a t�rsas kapcsolatokban szerepet j�tsz� �tkez�sekre val� k�pess�g kiteljes�t�se.

A fejl�d�s teh�t az �gynevezett emberi k�pess�gek kiteljes�t�s�nek folyamatak�nt �rtelmezend� - �rvel Sen (Sen (1981b), (1984b), (1984c), (1998)) -, s nem a gazdas�gi prosperit�s hagyom�nyos fogalma szerint. Mivel ez ut�bbi csup�n eszk�ze az emberi �letmin�s�g jav�t�s�nak, s�lyos t�rsadalmi k�vetkezm�nyekkel j�rhat c�ll� magasztos�t�sa a t�rsadalompolitik�ban. R�ad�sul a p�ld�kb�l azt is l�thattuk, hogy az egy f�re jut� �tlagos gazdas�gi j�l�t m�g eszk�zk�nt is csup�n k�zvetett kapcsolatban �ll az olyan, az egy�ni j�ll�t (well-being) szempontj�b�l egymagukban is �rt�kes k�pess�gekkel, mint a hossz� �let lehet�s�ge �s a megfelel�en t�pl�lts�g. A fejl�d�s k�pess�gek kiteljes�t�s�n alapul� megk�zel�t�se megk�veteli az �gynevezett jogosults�gok eloszl�s�nak empirikus vizsg�lat�t; s ez t�bbek k�z�tt a javak birtokl�s�nak az �letmin�s�gben bet�lt�tt szerep�t is seg�t tiszt�zni.

Az �h�ns�gek jogosults�gokra alapozott megk�zel�t�se

Az �h�ns�gek probl�m�j�nak hagyom�nyos megk�zel�t�se az �lelmiszer-ell�totts�gra helyezi a hangs�lyt, azt �ll�tva, hogy az �lelmiszer-k�n�lat hirtelen �s nagym�rt�k� cs�kken�se az oka az �hez�snek �s az �hhal�lnak. Sen empirikus kutat�sai (Sen (1981a), (1984a); Dr�ze-Sen (1989)) azonban megmutatt�k: az �hez�s els�sorban nem azt jelenti, hogy nincs el�g rendelkez�sre �ll� �lelmiszer, hanem azt, hogy egy adott embercsoportnak nincs mit ennie (Sen (1984a), 453. old.).⁽⁴⁾ Az 1943-as nagy beng�liai �h�ns�g idej�n, amely k�r�lbel�l h�rommilli� ember hal�l�t okozta, az egy f�re jut� �tlagos �lelem mennyis�ge alig maradt el az el�z� h�rom �vben rendelkez�sre �ll�t�l (s�t, az 1941-es �llapotot fel�l is m�lta). Az 1974-es bangladesi �h�ns�g alatt, amikor t�bb mint huszon�tezer ember halt �hen (az ellentmond�sos adatoknak, amelyek sz�zezer f�ig terjednek, ez az als� hat�ra), az 1971 �s 1975 k�z�tti id�szak cs�csmennyis�g� �lelmiszer-term�se �llt rendelkez�sre. Eti�pia Wollo nev� tartom�ny�ban 1972-ben �gy halt �hen k�r�lbel�l k�tsz�zezer ember, hogy az orsz�gban az egy f�re jut� �lelem mennyis�ge nem t�rt el a szok�sost�l (Sen (1984a), 460-476. old.).

Sen elemz�sei szerint - orsz�gos szinten - az egy f�re jut� �tlagos �lelmiszer-mennyis�g helyett val�j�ban az egyes egy�nek j�sz�gkosarakra (benne az �lelemre) val� jogosults�g�ra kell a figyelm�nket �sszpontos�tanunk, mert az �hez�st �s az �hhal�lt az okozza, hogy az egy�n nem jogosult olyan j�sz�gkos�rra, amely az �letben marad�s�hoz elegend� �lelmet tartalmazza. S ez a jogosults�g nem csup�n a termel�s �s a csere sor�n el�rhet� j�sz�gkosarak halmaz�t foglalja mag�ban, hanem azokat is, amelyekre az egy�n az �llammal (a k�z�ss�ggel) szemben jogosult (p�ld�ul munkan�lk�li-seg�lyre). Az �hez�s elker�l�s�nek alapvet� k�pess�ge teh�t t�bbek k�z�tt az egy�n j�sz�gkosarakra val� jogosults�g�t�l f�gg, s erre valamennyi t�rsadalomban meghat�rozott szab�lyok vonatkoznak, amelyek kijel�lik a haszn�lat �s a tulajdonl�s jog�t, valamint az adott h�ztart�s vagy egy�n t�nyleges poz�ci�j�t (kezdeti er�forr�s-ell�totts�g�t) (Sen (1984a), 453-458. old.; (1984b), 496-498. old.; (1984c), 516-519. old.).

A nagy beng�liai �h�ns�g idej�n az �ldozatok szinte kiv�tel n�lk�l a vid�ki n�pess�gb�l ker�ltek ki. Ezen bel�l a legs�lyosabban �rintett foglalkoz�si csoportok a hal�szok, a fuvaroz�k-sz�ll�t�k �s a f�ld n�lk�li mez�gazdas�gi b�rmunk�sok voltak; �ket k�vette a nem mez�gazdas�gi munk�sok �s k�zm�vesek csoportja; a legkev�sb� �rintettek k�z� pedig a parasztok �s a mez�gazdas�gi haszonb�rl�k tartoztak. Ez ut�bbiakat saj�t f�ldj�k term�s�nek �nell�t�sra ford�t�sa seg�tette; az el�bbi csoportok azonban nem tudt�k kompenz�lni a rizs felsz�k� �ra miatt jogosults�gaikban bek�vetkez� vesztes�geket, az�rt sem, mert a m�sodik vil�gh�bor�s gazdas�gi helyzet a munkav�gz�si lehet�s�g�ket drasztikusan besz�k�tette, az �llam (a brit gyarmati fennhat�s�g) pedig nem sietett munkahelyteremt�ssel a seg�ts�g�kre, s�t, lez�rva a kik�t�ket az �ll�t�lagos jap�n fenyeget�s miatt tov�bbi munkalehet�s�geket sz�ntetett meg. Kalkutta v�roslak�i ezzel szemben �llami programok (a rizs �r�nak szab�lyoz�sa, k�l�n seg�lyboltok megnyit�sa) r�v�n nem szenvedtek csorb�t sem jogosults�gaikban, sem k�pess�geikben - a v�roslak�kat nem s�jtotta k�zvetlen�l a k�rny�ken d�l� �hhal�l (Sen (1984a), 460-466. old.).

Az 1974-es bangladesi �h�ns�g hatalmas �rad�sokkal esett egybe, de - mint Sen elemz�se r�mutat - ez "csak" az utols� csepp volt a poh�rban, amelyet az orsz�g gazdas�g�t fesz�t� infl�ci� miatt egyre jobban elszeg�nyed� falusi r�teg m�r nem viselhetett el. A legs�lyosabban �rintett csoport a munkalehet�s�geiket teljesen elveszt� mez�gazdas�gi b�rmunk�sok r�tege volt; az �hez�s a termel� gazd�kat itt is kev�sb� s�lyosan �rintette. Ezzel szemben az eti�piai Wolloban, b�r az �lelmiszer�rak egy�ltal�n nem emelkedtek, a hossz� sz�razs�g s�jtotta mez�gazdas�gb�l �l�k �heztek, mert nemhogy nem �rkezett �lelem (hisz a woll�iak j�vedelemforr�sukat elvesztve nem voltak k�pesek piaci keresletet t�masztani), hanem, m�g ha kism�rt�kben is, �lelmiszer �ramlott ki a r�gi�b�l (Sen (1984a), 466-476. old.).

Az �hez�s probl�m�j�nak jogosults�gi megk�zel�t�se r�vil�g�t arra, hogy nem csup�n �lelmez�si v�ls�gr�l van sz�, hanem ann�l �sszetettebb gazdas�gi katasztr�f�r�l, amelyben jogi, politikai �s t�rsadalmi t�nyez�k j�tszanak d�nt� szerepet. �h�ns�gek nemcsak rossz term�s idej�n l�phetnek f�l, hanem j� term�seredm�nyek eset�n is, akkor, ha a n�veked�s egyenl�tlen, �s valamely t�rsadalmi csoport h�tr�ny�ra alakul. R�ad�sul, mint a woll�i �h�ns�g eset�ben l�ttuk, a piaci er�k m�g tov�bb s�lyosb�thatj�k a helyzetet (a kev�s �lelem is el�ramlik a sz�ks�g s�jtotta ter�letr�l), ha - a v�s�rl�er� cs�kken�se k�vetkezt�ben - a fennmarad� kereslet m�g az egy�bk�nt rendelkez�sre �ll� �lelem mennyis�g�t sem �ri el (Sen (1984a), 477-480. old.).

F�lvethet�, hogy az �lelemre (a megfelel� �lelemmennyis�get tartalmaz� j�sz�gkos�rra) val� jogosults�g j�l k�zel�thet� a j�vedelemmel (pontosabban a j�vedelem �rakt�l f�gg�se miatt a re�lj�vedelemmel). Mindez - mint Sen elismeri (Sen (1984c), 519-520. old.) - k�l�n�sen az�rt lehet igaz, mert a szeg�nyek k�lts�gvet�s�ben am�gy is viszonylag nagy s�llyal szerepelnek az �lelemre ford�tott kiad�sok. Mindamellett a szitu�ci� elemz�s�ben a j�vedelem vizsg�lata egymag�ban sohasem lehet teljes, hiszen azt a j�vedelmet valahogyan meg kell keresni, �s ez sz�ks�gess� teszi a munkaer�nek (er�forr�s-ell�totts�gnak) �s a munka �ruba bocs�t�sa (foglalkoztatotts�g) lehet�s�g�nek elemz�s�t is. �m az olyan javak eset�ben, mint az oktat�s, az eg�szs�g�gyi ell�t�s vagy a k�zleked�s, a jogosults�goknak a re�lj�vedelemmel val� megk�zel�t�se, els�sorban a gyakori mennyis�gi korl�tok miatt (p�ld�ul a k�rh�z el�rhet�s�ge), csak meglehet�sen t�voli lehet. Ez�rt a j�vedelemre alapoz� megk�zel�t�s nemigen t�j�koztat arr�l, hogy mi az, amit val�ban megtehetnek az emberek, �s mi az, ami nem �ll m�djukban.

Sen a jogosults�gokat egy�rtelm�en le�r� �rtelemben haszn�lja, hiszen ezek igaz�b�l az emberi k�pess�gek kiteljes�t�se miatt fontosak (azaz p�ld�ul az �lelemre jogosults�g elemz�se a megfelel�en t�pl�lts�g elemi emberi k�pess�g�nek min�l sz�lesebb k�r� megval�s�t�sa �rdek�ben jelent�s). Ez megk�l�nb�zteti Sen megk�zel�t�s�t a modern politikai filoz�fia egyik nagy alakj�nak, Robert Nozicknak a jogosults�gelm�let�t�l, � egy�rtelm�en normat�v �rtelmet tulajdon�t a jogosults�goknak (Nozick (1974)).⁽⁵⁾ Ez az elt�r�s azonban m�r �tvezet a szabads�g �rtelmez�s�r�l �s a t�rsadalmi igazs�goss�g koncepci�j�r�l folytatott vit�kba.

Szabads�g �s j�ll�t

Sen t�bbek k�z�tt Isaiah Berlinre hivatkozva (Berlin (1969)) a szabads�g k�tf�le n�zet�t k�l�nb�zteti meg: a pozit�v �s a negat�v szabads�got. A szabads�g pozit�v �rtelemben azt jelenti, amit az egy�n k�pes megtenni vagy el�rni (freedom to). Ezzel szemben a szabads�g negat�v �rtelme azoknak a korl�toz�soknak a hi�ny�t hangs�lyozza (freedom from), amelyeket az egyik szem�ly vagy az �llam egy m�sik szem�llyel szemben gyakorolhat (Sen (1988b), 272. old.). Nozick jogosults�gokra alapozott igazs�goss�gelm�lete ez ut�bbi felfog�st vallja, vagyis az egy�nek azon jogait emeli ki, amelyek korl�tot �ll�tanak m�sok beavatkoz�sa el� (Nozick (1974)).

Sen meggy�z�en mutat r� arra (Sen (1988b), 274. old.), hogy a negat�v szabads�g fenti �rtelmez�se saj�tos bels� fesz�lts�ggel terhes. Hiszen a negat�v szabads�g e felfog�sa csak m�sok be nem avatkoz�s�nak k�vetelm�ny�t �ll�tja f�l, de nem �r el� semmilyen pozit�v k�telezetts�get arra n�zve, hogy tev�legesen hozz�j�ruljunk a jogokkal val� �l�shez. Ez �jfent a sz�lesebb int�zm�nyi kontextus fontoss�g�ra h�vja f�l a figyelmet.

M�g fontosabb azonban, hogy a szabads�g e k�tf�le �rtelmez�se a t�rsadalmi szitu�ci�k nagyon elt�r� �rt�kel�s�re vezethet. Ezt mi sem mutatja jobban, mint az el�z� szakaszban t�rgyalt �h�ns�g probl�m�ja. A h�rom ismertetett s�lyos �h�ns�g k�z�l egyik esetben sem mondhat�, hogy s�r�lt volna az �hez�k negat�v szabads�ga, hiszen senki sem akad�lyozta �ket magasabb b�r vagy munkahely keres�s�ben - a sz�rny� �hhal�l a negat�v jogok normat�v �rtelemben teljesen m�k�d� jogosults�gi rendszer�ben k�vetkezett be. Sen le�r� jogosults�gi elemz�se �ppen arra mutat r�, hogy az �hez�st�l s�jtott embereknek az �hhal�l elker�l�s�re �s a megfelel�en t�pl�lts�gra val� elemi k�pess�gei s�r�ltek alacsony b�r�k vagy munkan�lk�lis�g�k miatt - azaz szabads�guk pozit�v �rtelemben s�lyosan korl�toz�dott. E p�lda is azt mutatja, hogy a kiz�r�lag a negat�v szabads�gjogokat hangoztat� megk�zel�t�s egymag�ban elfogadhatatlan. Ahhoz, hogy �rt�kelhess�k az egy�ni �letes�lyeket, n�lk�l�zhetetlen a t�nyleges (pozit�v) szabads�gok vizsg�lata.

A szabads�g pozit�v �rtelmez�s�nek elfogad�sa egy�ltal�n nem jelenti a negat�v �rtelmez�s h�tt�rbe szor�t�s�t, a negat�v szabads�gjogok �n�rt�k�nek tagad�s�t. Sen erre is megvil�g�t� erej� p�ld�val szolg�l. �h�ns�geket vizsg�l� elemz�sei r�mutattak arra, hogy a brit gyarmati uralomt�l f�ggetlened� Indi�ban 1947 �ta nem fordult el� ezrek vagy milli�k hal�l�t k�vetel� �hez�s. Mindez pedig a sajt�szabads�g �s a plur�lis demokr�cia kialakul�s�nak k�sz�nhet�. Ugyanis a korm�nyzati hatalom t�bb� nem titkolhatta el az emberi depriv�ci� e sz�rny�s�g�t, �s idej�ben hat�sos beavatkoz�sra k�nyszer�tette a nyilv�noss�g �s a politikai ellenfelek r�z�dul� haragja. A borzalmas ellenp�lda ugyancsak l�that�: K�n�ban az �gynevezett nagy ugr�s kudarca ut�ni �vekben, 1958 �s 1961 k�z�tt az �lelmez�si helyzet katasztrof�lis volt, de a szabad sajt� hi�nya �s a politikai ellenz�k brut�lis elnyomotts�ga miatt szinte minden nyilv�noss�gt�l �s a lehets�ges seg�ts�gt�l elz�rva halt �hen - a becsl�sek szerint - 16-30 milli� ember (Sen (1988b), 284-286. old.).

Sen t�l akar l�pni a szabads�g k�zkelet�, de t�lzottan merev negat�v-pozit�v �rtelmez�s�n. Ez�rt elm�let�ben �s elemz�seiben - a k�pess�gek fogalm�n kereszt�l - �sszek�ti a szabads�got �s a j�ll�tet. Szak�t a j�l�tnek a k�zgazdas�gtanban hagyom�nyosan a gazdags�ggal azonos�tott �rtelmez�s�vel, �s a hangs�lyt az "anyagi j�l�tben �lni" ("gazdagnak lenni") k�rd�s�r�l a "j�l lenni" ("j�ll�ttel b�rni") k�rd�s�re helyezi �t. Ha ki akarjuk dolgozni a j�ll�t m�r�s�nek valamilyen mutat�j�t, akkor nem a rendelkez�sre �ll� j�vedelemre vagy vagyonra, nem is a John Rawls �tfog� igazs�goss�gelm�let�ben kifejtett �gynevezett els�dleges javakra (Rawls (1971)) kell �sszpontos�tanunk, hanem az egy�n k�l�nb�z� k�pess�geire, arra, hogy �rt�kes cselekedeteket hajtson v�gre, illetve �rt�kes l�t�llapotokat v�ltson val�ra. Az egy�ni k�pess�gek halmaza a k�l�nb�z� �rt�kes cselekv�s- �s l�tm�doknak (functionings) - mint p�ld�ul a megfelel�en t�pl�lts�g vagy a j� eg�szs�g elemi l�tm�djainak, az ev�s cselekv�sm�dj�nak vagy a k�z�ss�ghez tartoz�s �sszetettebb l�tm�dj�nak - az alternat�v kombin�ci�it jelenti (l�sd Sen (1985a), (1985b), (1988b), (1993a)). Sen teh�t azzal, hogy a megval�s�tott �rt�kes cselekv�s- �s l�tm�dokr�l az ezekre val� k�pess�gekre helyezi �t a hangs�lyt, a j�ll�t eredm�nyeir�l (well-being achievement) a j�ll�tre val� szabads�gra (well-being freedom), azaz a re�lisan el�rhet� lehet�s�gekre ir�ny�tja a figyelm�nket.⁽⁶⁾ Ha csup�n a j�ll�t t�nyleges eredm�nyeit venn�nk tekintetbe, akkor egy adott t�rsadalom vagy gazdas�g �rt�kel�sekor a szabad v�laszt�s �n�rt�k�t �s a szabads�g m�rt�k�t (kiterjedts�g�t) figyelmen k�v�l hagyn�nk. Felel�s, feln�tt emberek �letes�lyeinek �rt�kel�sekor pedig a j�ll�tre val� szabads�got kellene - Sen aj�nl�sa szerint - a t�rsadalompolitika k�z�ppontj�ba helyezni, ha tiszteletben akarjuk tartani a j� �letr�l kialak�tott egy�ni elk�pzel�sek pluralit�s�t �s a v�laszt�saink�rt v�llalt egy�ni felel�ss�get.

Sen a j�ll�tet ugyanakkor csup�n az egyik alapvet� dimenzi�nak tekinti az erk�lcsi szem�ly �tfog� vizsg�lat�ban. B�r szorosan kapcsol�dik a j�ll�t fogalm�hoz, de elt�r� szerep� az erk�lcsi szem�ly mint cselekv� (agency) aspektusa. Nyilv�nval�, hogy az egy�n saj�t j�ll�t�nek fokoz�sa mellett m�s c�lok el�r�s�re is t�rekszik, amelyek adott esetben ak�r saj�t j�ll�t�vel ellent�tesek is lehetnek (l�sd p�ld�ul a "tiszta" altruizmus, vagyis az �nzetlens�g, �ldozatk�szs�g eseteit). Az erk�lcsi szem�ly mint cselekv� dimenzi�ja teh�t az egy�n valamennyi c�lj�t �s v�laszt�s�t - ezek megval�sul�s�t (agency achievement) �s szabads�g�t (agency freedom) - relev�ns inform�ci�v� teszi a k�l�nb�z� t�rsadalmi �llapotok �s cselekv�sek �rt�kel�s�ben. A cselekv�si szabads�g teh�t bizonyos �rtelemben sz�lesebb koncepci�, mint a j�ll�tre val� szabads�g, hiszen ebben arr�l besz�l�nk, hogy az egy�nnek szabads�g�ban �ll megtenni vagy el�rni j� okkal �rt�kesnek tartott b�rmilyen c�lj�t (a saj�t j�ll�t�n k�v�lieket is).⁽⁷⁾ A szabads�gnak e cselekv�h�z k�t�tt aspektusa nyilv�nval�an mag�ban foglalja a szabads�g negat�v (korl�toz�s-mentess�gk�nti) �rtelmez�s�t; az egy�n mint a v�laszt�sai�rt felel�s cselekv� �gy tov�bbi hangs�lyt kap Sen elm�let�ben (l�sd Sen (1985a), (1987a), (1992a)). Ugyanakkor - mint arra a j�ll�tre val� szabads�g fogalma r�mutat - a szabads�g szorosan �sszef�gg a t�nyleges lehet�s�gekkel, a szabads�g �rt�kel�se pedig az eredm�nyekkel.

Sen elm�let�nek, a k�pess�geken alapul� megk�zel�t�snek ny�ltan v�llalt saj�toss�ga - mint �rz�kelhett�k - az elemz�s szerkezet�nek pluralit�sa. Minden t�rsadalomtud�snak fontos tanuls�gul szolg�lhat azon meg�llap�t�sa, hogy ha egy fogalom, mint p�ld�ul a szabads�g, eredend�en t�bb�rtelm�, akkor a j� elemz�s ezt nem elrejteni igyekszik valamilyen leegyszer�s�t�s bevezet�s�vel, hanem �ppen hogy mindent megtesz annak visszaad�s�ra (Sen (1993a), 33. old.).

Sen munk�ss�g�nak egyik nagyon fontos eredm�nye, hogy a fejl�d�s �s az �letmin�s�g nemcsak az el�rt teljes�tm�nyekkel f�gg �ssze, hanem azzal is, hogy milyen lehet�s�gek k�z�l v�laszthat az adott szem�ly az adott t�rsadalomban.⁽⁸⁾ A szeg�nys�g �s az egy�b egyenl�tlens�gek ter�n v�gzett kutat�sai megk�rd�jelezik azokat a n�zeteket, amelyek a versenyz� (kompetit�v) piacok �ltal�nos gazdags�gn�vel� tulajdons�g�ra alapozva igyekeznek e probl�m�kra elfogadhat� megold�st tal�lni. E k�rd�sk�rben Sen egy�rtelm�en bizony�tja az emberi k�pess�gekre �p�l� megk�zel�t�s progresszivit�s�t a j�vedelmi megk�zel�t�ssel szemben, hiszen meggy�z�en mutat r� a szeg�nys�g objekt�v volt�ra, az abszol�t �rtelemben h�tr�nyos helyzetre, amely ellentmond a j�vedelmi elemz�sek relativizmus�nak. Mindezekb�l nyilv�n az is egy�rtelm�, hogy Amartya Sen "igazi" modern, hiszen a felvil�gosod�s szellem�ben - a racion�lis megismer�s elemz� erej�ben b�zva - hisz a "fejl�d�s" emancipat�rikus, civilizat�rikus jelleg�ben, vagyis az emberi k�pess�gek t�k�letesed�s�hez vezet� �t megtal�l�s�ban �s j�rhat�s�g�ban.

HIVATKOZ�SOK

Anand, S. - Ravallion, M. (1993): Human development in poor countries: on the role of private incomes and public services; Journal of Economic Perspectives, Vol. 7.

Arrow, K. (1951): Social Choice and Individual Values; Wiley, New York

Berlin, I. (1969): Four Essays on Liberty; Clarendon Press, Oxford (magyarul: N�gy essz� a szabads�gr�l; Eur�pa, Budapest, 1990, ford.: Er�s F. �s Ber�nyi G.)

Csaba L. (1999): A rendszerv�ltoz�s elm�lete �s/vagy a k�zgazdas�gtan kudarca?; K�zgazdas�gi Szemle, XLVI, 1, 1-19. old.

Dr�ze, J. - Sen, A. (1989): Hunger and Public Action; Clarendon Press, Oxford

Fekete L. (1998): Adam Smith Nemzetek gazdags�ga �s a felvil�gosod�s filoz�fi�ja( Replika, 31-32. sz., 99-120. old.

Gaertner, W. - Pattanaik, P. K. (1988): An Interview with Amartya Sen; Social Choice and Welfare, 5, 69-79. old.

Nozick, R. (1974): Anarchy, State and Utopia; Basil Blackwell, Oxford (magyarul r�szletek: Eloszt�si (disztribut�v) igazs�goss�g; in: Huoranszky F. (szerk.): Modern politikai filoz�fia; Osiris-L�thatatlan Koll�gium, 1998, 141-160. old., ford.: Babarczy E.; valamint Anarchia, �llam �s ut�pia (r�szletek); in: Bujalos I. - Nyilas M. (szerk.): Az �j jobboldal �s a j�l�ti �llam; A szoci�lis szakk�pz�s k�nyvt�ra, Budapest, 1996, 84-107. old., ford.: B�k�si J.)

Nussbaum, M. - Glover, J. (szerk.) (1995): Women, Culture and Development: A Study on Human Capabilities; Clarendon Press, Oxford

Pataki Gy. (1998): Etika �s k�zgazdas�gtan; Gondolatok a j�l�t, a szabads�g �s az igazs�goss�g k�rd�seir�l; Replika, 31-32. sz., 121-133. old.

Rawls, J. (1971): A Theory of Justice; Belknap Press, Cambridge, MA (magyarul: Az igazs�goss�g elm�lete; Osiris, Budapest, 1997, ford.: Krokovay Zs.)

Redclift, M. (1996): Wasted: Counting the Costs of Global Consumption; Earthscan, London

Sen, A. (1960): Choice of Techniques; Basil Blackwell, Oxford

Sen, A. (1970a): The Impossibility of the Paretian Liberal; Journal of Political Economy, 72, 152-157. old.

Sen, A. (1970b): Collective Choice and Social Welfare; Holden-Day, San Francisco

Sen, A. (1976): Liberty, Unanimity and Rights; Economica, augusztus, 217-245. old.

Sen, A. (1977): Rational Fools: A Critique of the Behavioral Foundations of Economic Theory; Philosophy and Public Affairs, 6, ny�r

Sen, A. (1979a): Utilitarianism and welfarism; Journal of Philosophy, 76, 463-488. old.

Sen, A. (1979b): Personal Utilities and Public Judgements: Or, What's Wrong with Welfare Economics?; Economic Journal, 89, 537-558. old.

Sen, A. (1980): Equality of What; in: McMurrin, S. (szerk.): Tanner Lectures on Human Values; Cambridge University Press, Cambridge

Sen, A. (1981a): Poverty and Famines: An Essay on Entitlement and Deprivation; Clarendon Press, Oxford

Sen, A. (1981b): Public Action and the Quality of Life in Developing Countries; Oxford Bulletin of Economics and Statistics, Vol. 43, No. 4, 287-293. old.

Sen, A. (1982): Liberty as Control: An Appraisal; in: French et al. (szerk.): Midwest Studies in Philosophy VII. P.A.; University of Minnesota Press, Minneapolis, 207-221. old.

Sen, A. (1983): Liberty and Social Choice; Journal of Philosophy, janu�r, 5-28. old.

Sen, A. (1984a): Ingredients of Famine Analysis: Availability and Entitlements; in: Sen, A.: Resources, Values and Development; Basil Blackwell, Oxford, 452-483. old.

Sen, A. (1984b): Development: Which Way Now?; in: Sen, A. Resources, Values and Development; Basil Blackwell, Oxford, 485-507. old.

Sen, A. (1984c): Goods and People; in: Sen, A. Resources, Values and Development; Basil Blackwell, Oxford, 509-527. old.

Sen, A. (1985a): Well-Being, Freedom and Agency; Journal of Philosophy, �prilis, 169-221. old.

Sen, A. (1985b): Commodities and Capabilities; North-Holland, Amsterdam

Sen, A. (1987a): On Ethics and Economics; Basil Blackwell, Oxford

Sen, A. (1987b): The Standard of Living; in: Hawthrone, G. (szerk.): Tanner Lectures with Discussion; Cambridge University Press, Cambridge

Sen, A. (1987c): Justice; The New Palgrave Dictionary of Economics, Macmillan, London

Sen, A. (1988a): Rights and Agency; in: Scheffler, S. (szerk.): Consequentialism and its Critique; Oxford University Press, Oxford, 187-223. old.

Sen, A. (1988b): Freedom of Choice: Concept and Content; European Economic Review, 32, 269-294. old. (magyarul r�szletek: A v�laszt�s szabads�ga; Tervgazdas�gi F�rum, IV, 1, 1-15. old.)

Sen, A. [1990a]: Gender and Cooperative Conflicts; in: Tinker, I. (szerk.): Persistent Inequalities: Women and World Development; Oxford University Press, Oxford, 123-149. old.

Sen, A. (1990b): Justice: Means versus Freedoms( Philosophy and Public Affairs, 19, 111-121. old.

Sen, A. (1991): Welfare, Preference and Freedom; Journal of Econometrics, 50, 15-29. old.

Sen, A. (1992a): Inequality Reexamined; Harvard University Press, Cambridge

Sen, A. (1992b): Minimal Liberty; Economica, May, 139-159. old.

Sen, A. (1992c): Missing Women; British Medical Journal, No. 304

Sen, A. (1993a): Capability and Well-Being; in: Sen, A. - Nussbaum, M. (szerk.): The Quality of Life; Clarendon Press, Oxford, 30-53. old.

Sen, A. (1993b): Az egy�ni szabads�g mint t�rsadalmi elk�telezetts�g; in: Kindler J. - Zsolnai L. (szerk.): Etika a gazdas�gban; Keraban K�nyvkiad�, Budapest, 26-44. old., ford.: Ferge Zs.

Sen, A. (1993c): N�h�ny jelenkori gazdas�gi �s t�rsadalmi probl�m�r�l; in: Zamagni, S. - Musu, I. (szerk.): A k�zgazdas�gtan t�rsadalmi �s etikai vet�letei (Nemzetk�zi tan�cskoz�s a Vatik�nban); Egyh�zf�rum, Budapest, 125-133. old., ford.: Zsolnai L.

Sen, A. (1993d): Markets and Freedoms; Oxford Economic Papers, 45, 519-541. old.

Sen, A. (1993e): Van-e az �zleti etik�nak gazdas�gi jelent�s�ge?; K�zgazdas�gi Szemle, XL, 2, 101-109. old.

Sen, A. (1998): Mortality as an Indicator of Economic Success and Failure; The Economic Journal, janu�r, 1-25. old.

Sen, A. - Williams, B. (1982): Introduction; in: Sen, A. - Williams, B. (szerk.): Utilitarianism and Beyond; Cambridge University Press, Cambridge

Tinker, I. (szerk.) (1990): Persistent Inequalities: Women and World Development; Oxford University Press, Oxford

L�bjegyzetek:

⁽¹⁾ A paret�i libert�rius lehetetlens�gi t�tel a t�rsadalmi d�nt�sek elm�let�nek matematikai eszk�zt�r�t felhaszn�lva bizony�tja, hogy a szem�lyes szabads�g igen enyh�n megfogalmazott k�vetelm�nye is ellentmond�sba ker�l a Pareto-hat�konys�g elv�vel. A k�zgazd�szok �ltal sz�les k�rben elfogadott Pareto-hat�konys�g elve azt mondja ki, hogy t�rsadalmilag optim�lisnak tekinthet� az az �llapot, amelyb�l nem lehet �gy elmozdulni, hogy a t�rsadalom egyetlen tagj�nak se cs�kkenjen az egy�ni hasznoss�ga. A lehetetlens�gi t�tel azonban meger�s�ti azt az utilit�rius (haszonelv�) etik�kkal szembeni s�lyos ellenvet�st, hogy azok nem k�pesek a szabads�gjogok k�zvetlen �rt�kel�s�re, s�t, ellentmondanak az emberi jogoknak. Sen t�tele teh�t a j�l�ti k�zgazdas�gtan - utilit�rius gy�kereib�l fakad� - s�lyos fogyat�koss�g�ra h�vja f�l a figyelmet (l�sd Sen (1970a), (1976), (1982), (1983), (1985a), (1992b), (1993d); magyarul l�sd Sen (1993b(; Pataki (1998)).
⁽²⁾ A fenti pezsg�spoh�r-vizespoh�r k�p az �gynevezett fejlett vil�g d�bbenetes m�rt�k� glob�lis gazdas�gi hegem�ni�j�ra utal. A vil�g orsz�gainak j�vedelmi szempontb�l leggazdagabb 20 sz�zal�ka (az �szak) a vil�g �sszj�vedelm�nek �s a vil�gkereskedelemnek t�bb mint 80 sz�zal�k�t tartja a kez�ben, szemben a m�sodik, harmadik, negyedik �s �t�dik j�vedelmi kvintilissel (20 sz�zal�kkal), amelyek rendre ennek 11,7; 2,3; 1,9 �s 1,4 sz�zal�k�val rendelkeznek. Ezek a kir�v� egyenl�tlens�gek r�ad�sul nem az �gynevezett fejl�d�k elz�rk�z�sa mellett �llnak f�nn �s n�vekedtek ily m�rt�k�re, hanem �pphogy vil�ggazdas�gi integr�ci�juk fokoz�d�s�val, ami egy�rtelm�en a leggazdagabbak el�nyeit szolg�lta (Redclift (1996), 72. old.).
⁽³⁾ Nyilv�nval�, hogy a Pareto-hat�konys�g elve ugyancsak teljesen "�rz�ketlen" az eloszt�si viszonyokra: paret�i �rtelemben nemk�v�natos az olyan t�rsadalmi l�p�s, amely a nagyon gazdagokt�l ak�r a legcsek�lyebb er�forr�s-�tcsoportos�t�st v�rja a legszeg�nyebbek jav�ra, hiszen ekkor a gazdagok egy�ni hasznoss�ga cs�kken, s ez a defin�ci� szerint megengedhetetlen. Az effajta utilitarizmus ugyanis az egyenl�s�get "egyenl� figyelembev�telk�nt" �rtelmezi, azaz a t�rsadalmi hasznoss�g szempontj�b�l minden egyes egy�n �rdeke azonos s�llyal esik latba. A Pareto-hat�konys�g elve ordin�lis sk�l�n m�rhet� hasznoss�gokra vonatkozik, vagyis nincs helye az �rdekek valamilyen s�lyoz�s�nak "s�rg�ss�g�k" szempontj�b�l (�gy a gazdag preferenci�ja a luxusaut� ir�nt ugyanolyan fontos, mint a szeg�ny preferenci�ja az �hs�g�t enyh�t� �lelem ir�nt).
⁽⁴⁾ Itt szeretn�nk felh�vni a figyelmet egy olyan s�lyos gazdas�getikai dilemm�ra, amellyel jelenkori t�rsadalmaink �s a vil�g szembe kell n�zzen, nevezetesen a biotechnol�gia �s a g�nkezelt �lelmiszerek megengedhet�s�g�nek (legitim�ci�j�nak) k�rd�s�re. Az�rt jelezz�k ezt e hely�tt, mert e technol�gi�k kifejleszt�i �s t�mogat�i el�szeretettel �rvelnek azzal, hogy ez fogja megoldani a vil�g �hez�inek probl�m�j�t. Sennek az �hez�sr�l sz�l� elemz�seit olvasva nyilv�nval�v� v�lik, hogy ez a zengzetes retorika nem m�s, mint az �hez�s probl�m�j�nak teljes f�lre�rt�se vagy vesz�lyesen demag�g f�lre�rtelmez�se.
⁽⁵⁾ A normat�v vagy el��r� (preskript�v) tudom�nyos megk�zel�t�st rendszerint a le�r� (deskript�v) elemz�sekkel �ll�tj�k szembe. Az el�bbi arra keresi a v�laszt, hogy "mi lenne a j� vagy helyes?" itt �s itt, ekkor �s ekkor( p�ld�ul hogyan kell vagy nem kell beavatkoznia a korm�nyzatnak a szeg�nys�g f�lsz�mol�sa �rdek�ben. Az ut�bbi, a le�r� megk�zel�t�st az �rdekli, hogy milyen jellemz�i vannak a vizsg�lat t�rgy�nak adott helyzetben( p�ld�ul milyen dimenzi�k szerint mondhat� valaki szeg�nynek itt �s itt, ekkor �s ekkor. Ugyanakkor jogosan vethet� fel a k�rd�s: sz�tv�laszthat�k-e ilyen �lesen a k�zgazdas�gtanban - �s �ltal�ban a t�rsadalomtudom�nyokban - a normat�v �s a le�r� elemek? Erre itt k�zvetlen v�lasszal nem szolg�lhatunk.
⁽⁶⁾ Rawls elm�let�vel szembeni b�r�lata is erre �sszpontosul. Sen szerint az els�dleges javak csup�n a szabads�g eszk�zeinek tekinthet�k. Ugyanazokkal az eszk�z�kkel az egyik szem�ly - saj�tos egy�ni jellemz�in�l �s t�rsadalmi helyzet�n�l fogva - �rt�kesebb �letet tud megval�s�tani, mint egy m�sik szem�ly, aki p�ld�ul valamilyen testi fogyat�koss�gban szenved. A t�rsadalmi egyenl�s�g �s a t�rsadalmi igazs�goss�g vizsg�lat�nak ez�rt egyar�nt az emberi k�pess�gek "tere" a megfelel� helye (l�sd Sen (1980), (1990b), (1992a)).
⁽⁷⁾ Egy szem�ly t�nyleges j�ll�t�nek �rt�kel�sekor l�t�nek azokat az alapelemeit kell figyelembe venni, amelyek a saj�t szem�lyes j�ll�t�t jelentik, teh�t azokat az �rt�kes cselekv�s- �s l�tm�dokat, amelyeket el tud �rni vagy meg tud val�s�tani. A cselekv�s dimenzi�j�ban a szem�ly siker�t �rt�kelj�k, azt, hogy valamennyi k�vet�sre �rdemes c�lja tekintet�ben mit �rt el. B�r az egy�n j�ll�t�nek is lehetnek m�sokra vonatkoz� szempontjai, ezek nem egymagukban �rt�kesek, csup�n az adott szem�ly j�ll�t�re tett hat�sukon kereszt�l. A cselekv�i aspektusban �rt�kel�dnek p�ld�ul a "tiszta" altruizmus vagy a kanti mor�lis elvekhez hasonl� erk�lcsi elk�telezetts�g esetei. Egy szem�ly j�ll�tre val� szabads�g�t k�pess�geinek halmaz�n �rtelmezz�k - ezek a k�pess�gek mutatj�k meg t�nyleges szabads�g�t arra, hogy k�l�nf�le t�pus� �leteket �lhessen. A cselekv�i szabads�g arra utal, hogy a szabads�g t�bb, mint a szem�lyes �let k�pess�gei (a szem�ly hatalma arra, hogy bizonyosfajta �letvitelt megval�s�tson), beletartozik a k�zvetlen szem�lyes kontroll afelett, hogy ezeket a k�pess�geket (ezt a hatalmat) bizonyos m�don gyakorolhassuk vagy �rhess�k el. Ez a szabads�g procedur�lis dimenzi�ja, amely a negat�v szabads�gjogokban �lt testet.
⁽⁸⁾ Amartya Sen gondolatainak egyik nagyon jelent�s gyakorlati eredm�nye az ENSZ Fejleszt�si Programj�nak (UNDP) keret�ben sz�letett (l�sd az 1990-t�l �vente kiadott Human Development Reportot - Jelent�s az emberi fejl�d�sr�l). Sen tev�kenyen r�szt vett elm�leti f�lvet�sei gyakorlati hasznos�t�s�ban azzal, hogy a UNDP munkacsoportj�val egy�ttm�k�dve kidolgozta a Human Development Indexet (r�viden HDI, magyarul az emberi fejl�d�s mutat�ja), amely az egyes orsz�gok fejletts�g�t �llampolg�raik k�pess�geinek �s v�laszt�si lehet�s�geinek figyelembev�tel�vel m�ri (egyetlen mutat�ban kombin�lva a sz�let�skor v�rhat� �lettartam, az iskol�zotts�g �s az egy f�re jut� v�s�rl�er� mutat�it).
^*Ezt az �r�st Kindler J�zsef tan�r �rnak aj�nlom, aki egyetemista�veim alatt s ut�n igazi mentork�nt seg�tett, �s p�ld�j�val elk�telezett az alapos �s kritikai munka ir�nt. K�sz�n�ttel tartozom Zsolnai L�szl�nak, aki sok idej�t szentelte arra, hogy megvitassa velem Amartya Sen egyes gondolatait. K�sz�n�m a Kov�sz szerkeszt�inek, valamint Matolay R�k�nak r�szletes javaslataikat �s megjegyz�seiket, amelyeket �r�som els� v�ltozataihoz f�ztek. Term�szetesen minden fennmarad� hi�nyoss�g�rt �s hib��rt kiz�r�lag a szerz� tartozik felel�ss�ggel.