• Kezdőlap
• Lapunkról
• Szerkesztőség
• Szerzőinknek
• Lapszámaink
• Kedvenceink

KOVÁSZ - The slow journal

Ha valamiért (pl. nagyméretű kép miatt) nem jól jelenik meg az oldal, ide kattintva megnézheti az eredeti változatot.

 

S�rk�zy P�ter: Senki sem t�vedhetetlen, avagy bel- �s k�lterjess�g - m�sk�ppen

T�m�k: bioterm�k, derog�ci�, �l�l�ny, EU, fenntarthat�s�g, GDP, GNP, k�rnyezet, Magyarorsz�g, mez�gazdas�g, �kol�gia, termel�kenys�g

A gy�jt�get�sb�l lassan kialakul� mez�gazdas�got �vezredeken �t sem sorolt�k a tudom�nyok k�z� - �gy kezelt�k, mint term�szetes �letjelens�get egy t�bbre nem k�pes n�pr�teg k�r�ben. Elm�leti �tt�r�i k�z�l az 1752-ben sz�letett n�met Albrecht Daniel Thaer jellemezte els�k�nt �gy, mint az ipar egyik v�lfaj�t. Ut�na a szeml�let sok �rnyalatban v�ltozott. Thaer meghat�roz�sa azonban ugyan�gy "megragadt", mint az a sokkal �ltal�nosabb n�zet, amely mindennem� k�pzetts�g n�lk�l is v�gezhet� foglalatoss�gnak min�s�tette a mez�gazdas�got. Amikor pedig lassan-lassan "rangot is kapott", a t�bbi, "igazi" tudom�ny nyomban r�h�zta saj�t t�rv�nyszer�s�geit, tekintet n�lk�l arra, hogy az eleven k�zegre (talaj, n�v�ny, �llat) homlokegyenest m�s szab�lyok illenek, mint a termel�s �lettelen t�rgyaira vagy eszk�zeire. E tanulm�nyban az elt�r�sek n�h�ny kir�v� p�ld�j�ra szeretn�k r�mutatni, a teljess�g b�rmilyen ig�nye n�lk�l.

Az extenz�v (k�lterjes) gazd�lkod�s a szaknyelvben t�bbnyire lekezel�, becsm�rl� mell�k�zt kap. (Ak�r a paraszt elnevez�s, amelyr�l a let�nt rendszer enyh�t�- d�sz�t� jelz�i: dolgoz� paraszt, munk�s-paraszt sz�vets�g stb. sem tudt�k az elmaradotts�g ragadv�nyait levakarni. Bezzeg a latin agricola, az angol farmer, a n�met Bauer stb. megtisztel� c�m!)

Az extenz�v ellent�te, az intenz�v (belterjes) jelz� az id�k sor�n sz�pen "kif�nyesedett". Terjeszked�, er�s �sszpontos�t�ssal v�gzett, korszer� elj�r�sokhoz folyamod�, f�lfokozott, �l�nk buzg�lkod�st festett le. Mivel pedig a bio- vagy �kogazd�lkod�st a k�zhiedelem k�lterjess� min�s�tette, azt nyilv�n csak a halad�s f�kjei, a maradi, kezdetleges, babon�s �stermel�k gyakorolhatj�k...

Vitatkozzunk egy kicsit! Az intenz�v sz� a latin intendere ig�b�l burj�nzott el�. Az ige eredeti jelent�se: kifesz�t, er�ltet. Az intenz�v gazd�lkod�st a szakirodalomban a ter�letegys�gre vet�tett befektet�s (marxista megjel�l�ssel: �l�- �s holtmunka) n�vekv� mennyis�g�vel jellemezt�k. (Az Eur�pai Uni� tagjai - �ltal�ban a polg�ri k�zgazd�k - ehelyett a f�ld, a t�ke, a munka �s a vezet�s k�lcs�nhat�saival m�rik.)

Ak�r �gy, ak�r �gy cs�rj�k-csavarjuk, a belterjes�t�s n�lunk r�gebben a szerkezeti �talakul�st fejezte ki: t�bb c�lg�p, t�m�rdek vegyszer, sok bonyolult m�szaki berendez�s �s �p�tm�ny, egy�ttal j�val kevesebb szem�lyzet bevon�s�val. Mivel pedig a f�ldnek (mint egyszer� "tart�k�zegnek") j� ideig csup�n eszmei �rt�ket tulajdon�tottak, k�l�nleges jelleg�t meglehet�sen al�becs�lt�k. Ugyancsak kev�s figyelmet szenteltek arra, hogy kiel�g�ts�k az �llat saj�tos �lettani ig�nyeit. A n�v�nnyel egy�tt �gy kezelt�k, mint a t�rgyi termel�s puszta eszk�z�t. R� sem heder�tettek, hogy meddig b�rja az �l�vil�g az er�szakos "intenzifik�l�st". Az olyan "�sdi" gazdas�gi �sszef�gg�sre, amilyet a cs�kken� hozad�k t�rv�nye⁽¹⁾ mutat ki, egyszer�en fittyet h�nytak. (Bizonyos k�rben ma is f�lt�telezik, hogy amir�l nem besz�l�nk, az nincs.)

Igaz, senki sem tagadhatja, hogy az ebben a k�ny�rtelen szeml�letben kibontakoz� "iparos�tott" mez�gazdas�g helyenk�nt (k�l�n�sen egyes �gazatokban) l�tv�nyos sz�mszer� eredm�nyekkel dicsekedhetett. De vajon milyen �ldozatok fej�ben? Vegy�nk csak egyetlen p�ld�t: a gyomirt� vegyszerez�st.

A vegyipar rohamos, olykor a k�vetelm�nyekre semmit sem �gyel� fejl�d�se sz�mos �j k�sz�tm�nnyel jelent �s jelenik meg nap nap ut�n a piacon. Ezek r�szben teljes (tot�lis) hat�s� szerek, r�szben t�bb�-kev�sb� fajlagos (szelekt�v) jelleg�ek. Sajnos, sz�mos k�zvetlen �s k�zvetett tapasztalat (nemk�l�nben bel- �s k�lf�ldi hat�lyos b�r�s�gi �t�let!) igazolja, hogy a gyakran agyonrekl�mozott vegy�letek s�lyos k�rokat okoznak "mell�khat�saikkal". Azt is meg kell jegyezni, hogy a vegyszeres gyomirt�s az eg�sz termel�si folyamatnak �ltal�ban a legdr�g�bb m�velete, emiatt l�nyegesen emeli a term�k �nk�lts�g�nek szintj�t. Tet�zi a kiad�sokat, ha biotechnol�giai beavatkoz�ssal "szert�r�v� var�zsolt" fajt�kat haszn�lnak f�l, nem is sz�lva a beavatkoz�s t�vlati k�vetkezm�nyeir�l.

K�ts�gtelen, hogy ezeknek a m�dszereknek az �rnyoldalait a harsog� rekl�mhadj�rat elfedi. Az is t�ny, hogy v�lt vagy val�di el�nyeikhez gyakran adj�k a nev�ket tudom�nyosan elismert, tekint�lyes szakemberek - k�l�nb�z� indokokb�l.

A Biokult�ra Egyes�let - vil�gszerte bev�lt elj�r�sok hazai kipr�b�l�sa ut�n - olyan megold�sokat k�n�l, amelyek a val�ban ijeszt� m�ret� gyomosod�st ak�r egyetlen okszer� vet�sforg� lej�rta alatt kell�k�ppen m�rs�klik, s a termeszt�st egybek�tik a talaj�let k�m�let�vel, a k�rnyezeti �rtalmak mell�z�s�vel.

Ellenv�lem�nyek

Sokan sz�vesen hivatkoznak arra, hogy a mez�gazdas�g "iparos�t�sa" j�csk�n n�veli a GDP-t, ezzel az egy f�re jut� j�vedelmet, az orsz�gos j�l�tet. Azt hiszem, kor�ntsem �llok egyed�l azzal a n�zettel, amely a brutt� hazai term�k (GDP) ilyen fetisiz�l� b�v�let�t�l szeretn� mentes�teni a k�zfelfog�st. A GDP-hez ugyanis sz�mos olyan t�tel csap�dik hozz�, amelyeknek a vil�gon semmi k�z�k sincs a polg�rok vagyoni helyzet�hez, egy�ltal�n az �letsz�nvonalhoz. (Tal�n el�g arra utalni, hogy a k�rnyezetben a szennyez�ssel okozott s�lyos k�rok ut�lagos elh�r�t�s�ra sz�nt hatalmas �sszegek ugyan�gy belesz�m�tanak, mint p�ld�ul a b�s-nagymarosi "tand�j"...)

Meglehet�sen der�l�t� az a hiedelem, amely szerint az eff�le GDP-gyarap�t�s sem "f�l�sleges", mert a k�s�bbiek folyam�n a k�zj� szolg�lat�ba ker�l. �gy - tegy�k f�l - az ipar kezdeti fejleszt�se idej�n az esetek t�bbs�g�ben t�m�rdek el��rt v�d�f�lszerel�s hi�nyzik, a termel�si �rt�k ett�l f�ggetlen�l a fejleszt�ssel egy�tt n�. Lehet, hogy ut�bb, az eg�szs�g�gyi roml�s v�szes t�neteinek nyom�s�ra, a termel�si sz�nvonal emelked�s�vel esetleg be�p�tik a gy�rba a f�stsz�r�, a m�regtelen�t� �s egy�b berendez�seket, s ez a p�tl�s - mint k�s�i b�nat - szint�n n�veli a GDP-t. Sajnos, a jelenlegi ir�nyzatok azonban ritk�n igazolj�k az idejekor�n bek�vetkez� kedvez� fordulatot. Sokkal ink�bb megfigyelhet� jelens�g, hogy "a civiliz�ci� goromb�n belemar a kult�r�ba", a rosszul �rtelmezett globaliz�ci� pedig torz k�pet fest a GDP �s f�leg a GNP alakul�s�r�l. (Rem�lem, nem s�rt� a hasonlat: kiss� �gy j�runk el, mint amikor valaki egy m�regdr�ga k�b�t�szer rabj�v� v�lik, majd ut�na rendk�v�l k�lts�ges kezel�sek �r�n igyekszik testi-lelki egyens�ly�t �gy-ahogy helyre�ll�tani. A kiad�sok azonban - mindk�t esetben - beleolvadnak a GDP-be!)

Az el�z� mondat bizony�ra ellen�rz�st kelthet. Az �kol�giai szeml�let� szakemberek "k�rog�sa" am�gy sem jut sok nyilv�noss�ghoz, s ha igen, akkor is gyakran s�ket f�lekre tal�l, kiv�ltk�ppen a mennyis�gi mutat�k ig�zet�ben. Igaz, vil�gszerte sokfel� hajszolj�k a cs�csteljes�tm�nyeket. (Valaha m�g olyan sz�l�s is j�rta, hogy a hozam fels� hat�ra az �gbolt!) T�m�rdek, egyre szennyezettebb v�znek kellett lefolynia nemcsak a Dun�n, a Tisz�n, hanem a Volg�n, a Rajn�n, a Mississippin meg sz�mos m�s foly�n is, mire er�s�dni kezdett a felocs�d�s hangja. Nem csek�ly er�fesz�t�s �r�n nyert polg�rjogot a f�nntarthat� �lett�r, benne a f�nntarthat� mez�gazdas�g⁽²⁾ vil�gszerte terjed� k�pzete. Vagyis az� a mez�gazdas�g�, amely a term�szeti �rt�kek �ktelen pazarl�sa n�lk�l hajt gazdas�gi hasznot.

Persze, a nemes t�rekv�st sz�mviteli adatok is al�t�masztott�k - egyed�l "sz�vj�s�gb�l" aligha futotta volna r�. (Sajnos, bolyg�nk t�lnyom� r�sz�n m�g mindig "pillanatm�vel�s" folyik, amely kiz�r�lag egyes szem�lyeknek �s a m�nak haszn�l.) �mde k�zben kider�lt sz�raz, szabatos sz�m�t�g�pes k�zrem�k�d�ssel, hogy a nyakra-f�re �mlesztett anyagi r�ford�t�s bizonyos hat�ron t�l m�r alig-alig �rt�kes�l. A t�rv�ny a cs�kken� hozad�kr�l akkor is �rv�nyes, ha semmif�le parlament sem hagyja j�v�. Min�l magasabbra torn�ssz�k f�l a termel�si szintet, a tet�z�sen ann�l ink�bb s�nt�t a megt�r�l�si kamatl�b. P�ld�nak ok��rt az er�nek erej�vel kisajtolt n�v�nyi vagy �llati t�bbletterm�k utols� tonn�i a termel�nek rendszerint m�r j�val t�bbe ker�lnek, mint amennyit a t�zsd�n fizetnek �rt�k. Minthogy ez a k�r�lm�ny az intenzit�s szorgalmaz�inak egyenest a "zseb�kbe v�gott", gyorsan el kellett gondolkodni rajta. Ett�l fogva az integr�lt vegyszerez�st maguk a kemiz�l�k kezdt�k hirdetni. Sz�sz�l�i mind�ssze annyi m�tr�gya, n�v�ny- �s �llatv�d� (meg serkent�) k�sz�tm�ny haszn�lat�t aj�nlj�k, "amennyi �ppen sz�ks�ges �s elegend�". (Ez, persze, a meglehet�sen t�g hat�rokat jel�li, s �ltal�ban az adagol�s n�vekv� ir�nyzat�t. Ne t�vessze meg a f�lhaszn�l�t, hogy t�m�nyebb m�regb�l kevesebb is megteszi!)

M�sok viszont amellett kardoskodnak, hogy az alkalmazott szer lehet, s�t okvetlen�l legyen k�rnyezetbar�t. A hirdet�s ezt csaknem mindig hozz� is f�zi az aj�nl�shoz. Sajnos, a bar�ts�g azonban gyakorta ugyancsak egyoldal�, mert a k�rnyezet, bizony, nem fogadja a k�sz�tm�nyt �lettani bar�ts�ggal.

Az Amerik�ban kital�lt LISA bet�sz� a kis befektet�ssel f�nntarthat� mez�gazdas�g (low input sustainable agriculture) r�vid�t�se. A l�nyege: �rdemes szer�nyebben akkora hozammal be�rni, amelyben a sz�ks�ges r�ford�t�s m�g hat�konyabban �rv�nyes�l. Azaz ameddig az anyagra, eszk�zre, b�rre, j�rad�kra stb. kiadott �sszeg legal�bb annyit fial, mintha a bar�zda helyett a bankba fektett�k volna be. Ezen a (n�mileg "a kecske is j�llakik, a k�poszta is megmarad") f�lfog�son tisztes nyeres�gre lehet szert tenni. Mellesleg a term�f�ld sem s�nyli meg a k�m�letlen beavatkoz�sokat, �gy az ut�d sz�m�ra jut is, marad is valami. A k�telez� ugaroltat�s, az Eur�pai Uni�-s k�r�kben elterjedt kifejez�s szerint "pihentet�s" (set aside) szint�n f�l�slegess� v�lhat.

Bio- (�ko-) szeml�let

Nos, az �kogazd�lkod�s egyik eml�tett ir�nyzathoz sem l�ncol�dik szorosan. Eddig m�g nem c�folt�k meg azt a f�ltev�semet, hogy a term�szet m�r f�lt�rt (�s m�g f�l sem t�rt) er�i nem egyszer� skal�rok, hanem vektorok. �ppen ez�rt nem el�g mennyis�gi jellemz�iket nyilv�ntartani, hanem ezenfel�l ir�nyults�gukat is figyelembe kell venni. Vagyis akkor j�runk el helyesen, ha a sz�ban forg� er�kkel mindenkor p�rhuzamosan igyeksz�nk tev�kenykedni, �s sohasem keresztezz�k, f�leg nem nyomjuk el �ket.⁽³⁾

Az egyoldal� vegyi szeml�let sz�sz�l�i a bio- (vagy �ko-) f�lfog�ssal szemben rengeteg �rvet �lt�ztetnek tudom�nyos mezbe. �gy p�ld�ul a talaj jelleg�t egyed�l, n�h�ny minta laborat�riumi elemz�se alapj�n �llap�tj�k meg. Semmik�ppen sem k�v�nnom a talajvizsg�lat fontoss�g�t eleve k�ts�gbe vonni. Igen fontos ir�nyjelz�nek tartom. Azt azonban k�r volna elfelejteni, hogy a folyv�st form�l�d�, alakul� talaj v�ltoz�, �l� szervezet. A bel�le kiemelt minta viszont m�r nem az. A k�rnyezet�b�l kiszak�tott anyagr�sz vegyvizsg�lata teh�t mintegy �ll�k�pen mutatja be a dinamikusan pezsg� rendszer kimerev�tett "filmkock�j�t". Emiatt a bel�le - esetleg k�nos pontoss�ggal - kimutatott elemi �sszet�telek b�zv�st m�dosulhatnak t�rben �s id�ben az eredetileg be�p�lt "alkot�r�szekhez" k�pest. L�nyeg�ben ugyanannyira megb�zhat� adatokkal szolg�lnak, mint a meteorol�giai el�jelz�sek, amelyeket k�nytelen-kelletlen f�nntart�sokkal kezel�nk. K�ts�gtelen p�ld�ul, hogy a korszer� kibernetika sokat t�k�letes�tett Bayes �s Poisson val�sz�n�s�gi egy�tthat�in, de az ut�bbi esztend�k, bizony, gyakran c�foltak r� �rv�ny�kre. M�g a kiv�l� f�lfedez�, Alan Mathison Turing is utal arra Can a machine think? (Gondolkozhat-e egy g�p?) c�m� m�v�ben,⁽⁴⁾ mennyire bonyolult �sszef�gg�sekkel kell a mez�gazdas�gi "j�slatokban" sz�mot vetni, s mennyire cs�kken emiatt a megb�zhat�s�guk.

A biogazd�lkod�s egyik amerikai �tt�r�je, a nemr�g elhunyt Robert Rodale "tr�f�ja" az �tvenes �vekben nevettette meg a szakmai k�zv�lem�nyt. Rodale m�sf�l hekt�ros kertj�b�l vett vagy hetven talajmint�t. Ezeket elk�ldte az Egyes�lt �llamok k�l�nb�z� vegyszerk�sz�t� �llom�saira, a k�s�r�lev�lben pedig "�rtatlanul" szakmai tan�csot k�rt az alkalmazand� m�tr�gya mennyis�g�re �s min�s�g�re n�zve. A v�laszok, persze, mer�ben elt�rtek egym�st�l. Rodale sorra k�z�lte valamennyit a lapj�ban,⁽⁵⁾ mintegy bizonys�g�ul annak, hogy "t�vedni emberi dolog". (L�m, egykor a flogisztonelm�let milyen makacsul �s sok�ig tartotta mag�t!)

Tudvalev�: a term�szet n�lk�l�nk is �vmilli�kon kereszt�l kifog�stalanul m�k�d�tt. Kihevert olyan s�lyos katasztr�f�kat, amilyenek p�ld�ul a meteorbecsap�d�s, az �z�nv�z, a j�gkorszak, az El Nino⁽⁶⁾ �s miegym�s form�ban s�jtott�k. Azt a sok p�r�lycsap�st azonban, amelyet mi, pillanatnyi sikereket hajszol� emberek - az olykor �nc�l� vagy er�sen haszonelv� m�szaki fejleszt�s jegy�ben - osztogatunk, m�r csak �ggyel-bajjal t�ri. Ha tov�bbra is ilyen �temben folytat�dik a talajront�s, a v�z �s a leveg� szennyez�se, akkor a F�ld lak�i nemsok�ra maguk is belerokkannak, vagy elt�nnek, mint egykor a hatalmas dinoszauruszok. Balj�s jelek m�ris f�l-f�lt�nedeznek az �vegh�zhat�s, az �zonlyuk, az id�j�r�si sz�ls�s�gek �rny�k�ban - tal�n elegend� a testi-lelki betegs�gek t�meges megjelen�s�re utalni.

Az �kogazd�lkod�s bar�ti b�kejobbot szeretne ny�jtani a megb�ntott, agyons�rtett, f�lsebzett k�rnyezetnek. A k�rnyezetnek, amelynek valamennyien r�szei (nem urai!) vagyunk. Sz� sincs arr�l, hogy a bioterm�ket, az eg�szs�ges betev� falatot k�nyelmesen-lust�n, kevesebb befektet�ssel (extenz�v m�don!) szeretn�nk el��ll�tani. Nem szabad fogalomzavarba esn�nk, s�t az egyes, az Eur�pai Uni�ban is t�bbf�lek�ppen �rtelmezett szakkifejez�seket mai szeml�lettel kell �t�rt�keln�nk. Az extenzivit�s - f�lfog�sunk szerint - semmik�ppen sem jelenti a "j� gazda gondoss�g�val" v�gzett m�veletek mell�z�s�t, elhanyagol�s�t, a term�s�tlag "let�r�s�t". (Az Eur�pai Uni� sem ilyen �rtelemben utal r�!)

Jelenti ellenben a talaj, a n�v�ny, az �llat term�szetes term(el)�k�pess�g�nek �sszer� hasznos�t�s�t, term�szet�k meger�szakol�sa n�lk�l. Jelenti tov�bb� az eleven "termel�eszk�z�k" l�tfelt�teleinek figyelembev�tel�t, s ev�gb�l hajland� a kiugr� (de az esetek t�lnyom� r�sz�ben csak �tmeneti, nemritk�n "sztahanovista" jelleg�) cs�csteljes�tm�nyekr�l lemondani. Ehelyett az �gynevezett �letteljes�tm�ny n�vel�s�re t�rekszik, s �gy v�gs� soron (b�r tal�n lass�bb forg�si sebess�ggel) ugyanolyan - ha nem k�l�nb - �rt�ket �ll�t el�, mint a mesters�gesen felsz�tott, felkorb�csolt, "b�rl�szeml�let�" gazd�lkod�s.

Ez a fajta - ha �gy tetszik, extenz�v - rendszer felel meg az Eur�pai Uni�hoz tartoz� legt�bb tag�llamban is a k�rnyezet �s az �l�vil�g hasznos kapcsolat�nak, k�l�n�sen a biogazd�lkod�s keretei k�z�tt. De vajon extenz�v-e a sz� hagyom�nyos �rtelm�ben? Hiszen ami a r�ford�t�st illeti, nem �ll�thatjuk, hogy az kevesbedik. S�t, ink�bb t�bb - f�leg szellemi - er�fesz�t�ssel, csak �ppen k�rt�tel n�lk�l akarunk sikert el�rni. Egy�tt �hajtunk m�k�dni a term�szetes folyamatokkal, ak�r n�v�nyt termeszt�nk, ak�r �llatot teny�szt�nk. F�l akarjuk haszn�lni az �si megfigyel�seket, tapasztalatokat - a legkorszer�bb tudom�ny f�nycs�v�i k�z�tt. T�nyekkel igazolhatjuk, hogy m�dszereink gazdas�gi egyenlege b�zv�st vetekedhet a legiparibbakkal. �szinte �r�mmel t�lt el benn�nket az a tudat, hogy n�zeteinkkel nem �llunk egyed�l. Vajon v�letlen�l t�mogatja-e az IFOAM vil�gszervezet,⁽⁷⁾ annak keret�ben az Eur�pai Uni� ugyan�gy, mint az Egyes�lt �llamok sz�mos l�tes�tm�nye az "�tt�r�st"? Vajon �ppen osztr�k szomsz�daink - a mienkhez k�pest alig feleannyi mez�gazdas�gi ter�let�k�n - csak �tletszer�en vezett�k m�r be az igazoltan term�szetszer� m�dszereket k�r�lbel�l 340 ezer hekt�ros m�retben? Hasonl� ir�nyzat �rv�nyes�l egy�bk�nt N�metorsz�g keleti tartom�nyaiban.

Vitatni, persze, b�rmilyen meg�llap�t�st lehet. �mde ha tetszik, ha nem, egyvalamit tudom�sul kell venn�nk. Egyel�re kiz�r�lagos �letter�nk, a Naprendszer egyik eleme, bolyg�nk maga is �nszab�lyoz� rendszerk�nt m�k�dik. Minden meggondolatlan, durva beavatkoz�s gy�szos k�vetkezm�nyeit magunknak kell viseln�nk. A palackb�l kiengedett szellemet ugyanis k�ptelenek lesz�nk visszagy�m�sz�lni �s ledugaszolni.

K�r volna teh�t olyan t�vhitbe ringatni magunkat, hogy a mez�gazdas�gi termel�s csak akkor intenz�v, illetve belterjes, ha a k�zvetlen emberi k�zrem�k�d�st szinte kiiktatjuk bel�le. Ilyen szempontb�l a r�gebbi �rtelmez�s helyesb�t�sre szorul. Hegeli dialektik�val ak�r az ellent�tek egys�g�r�l is besz�lhetn�nk, vagyis arr�l, hogy a korszer�en k�lterjes (extenz�v) gazd�lkod�s �gynevezett intenzit�si mutat�i, a viszonylagos j�vedelmez�s�ggel egy�tt, minden tov�bbi n�lk�l - hossz� t�von - jav�that�k.

Egy�ttal ism�t meg kell jegyezni: s�lyos t�ved�s, hogy az agr�rfoglalkoz�s�ak r�szar�nya hat�rozza meg valamely �llam gazdas�gi vagy �rdemi-�rtelmi sz�nvonal�t. Sokkal t�bbet sz�m�t, hogy mennyi termel�si �rt�ket �ll�t el� egy-egy szem�ly, b�rmely �gazatban tev�kenykedj�k is. �gy ikresedik az �kol�gia az �kon�mi�val. Persze, "elembertelen�thet�", "robotos�that�" b�rmely szakter�let - a mez�gazdas�g is. Ez azonban sem t�bb, sem jobb eredm�nnyel nem kecsegtet, legf�ljebb a munkan�lk�lis�g r�m�t id�zi f�l.

Az �kol�giai gazd�lkod�s egyedi helyzetekhez �s term�helyekhez igaz�tott, egyedi jelens�gekre szabott m�dszereket vet latba �ltal�nos kaptaf�k (egyetemes �rv�ny� technol�gi�k) helyett. Ehhez kell - f� befektet�s gyan�nt - sok egy�ni tud�s, sok szak�rtelem, sok szorgalom. Az igaz�n belterjes �kogazd�lkod�s pontosan ett�l lesz emberi l�pt�k�, egy�ttal szigor�an a term�szeti adotts�gokhoz illeszked� megold�sok sorozata. V�lem�nyem szerint b�tran min�s�thet� �gy, hogy ez egyszersmind a termel�ssel egybek�t�tt, alkalmazott k�rnyezetv�delem. Aki ezt eleve k�ts�gbe vonja, annak val�j�ban a fogalom bels� tartalm�r�l nincs fogalma.

Gazdas�goss�gi megfontol�sok

Az �kogazd�lkod�s ellenz�i k�r�ben a leger�sebb �rv az, hogy nem hoz elegend� j�vedelmet. Ebbeli meggy�z�d�s�ket cs�ppet sem zavarja az a k�r�lm�ny, hogy a fejlett orsz�gokban a bioterm�kek ir�nti kereslet n�veked�ben van. Azt a t�nyt sem veszik figyelembe, hogy a val�ban szakszer�en v�gzett munka ugyanolyan gazdas�gi eredm�nyeket hoz, mint a leger�lyesebb (�s legdr�g�bb) vegyszerek haszn�lata. Ami a hazai viszonyokat illeti, nyilv�n elker�lhetetlen az �jabb szeml�leti �t�ll�s.

Senki sem tagad(hat)ja, hogy sok�ig pang� mez�gazdas�gunk a hetvenes �vek ut�n lend�letes fejl�d�snek indult. K�r volna boncolgatni, hogy ebben mennyi r�sze lehetett az agr�rir�ny�t�s felvil�gosults�g�b�l fakad� "ideol�giai kileng�seknek" (a h�zt�ji �s kiseg�t� gazdas�g, a mell�k�zem�gak enged�lyez�s�nek, a szaktud�s f�lszabad�t�s�nak stb.), valamint a k�ts�gk�v�l hasznos �s sikeres termel�si rendszereknek. Aligha ker�lt a nyilv�noss�g el� (nem is hiszem, hogy odatartozott volna), mennyiben tudtunk - akkori beoszt�sunkn�l fogva - n�h�ny rendszerelm�leti elk�pzel�st �tt�teleken kereszt�l (Voit Imr�vel k�z�sen) �rv�nyes�teni. K�z�j�k sorolhat� tal�n annak a tudatos�t�sa, hogy az �ltal�nos rendszerelm�let alapgondolataib�l j� n�h�nyat siker�lt az agr�r�gazatokra is kivet�ten�nk.⁽⁸⁾

Ett�l f�ggetlen�l a kibontakoz� termel�si rendszerek hallatlan el�ny�kkel kecsegtettek. Sz�mos �zem�nkben ugyanis a kinevezett, megv�lasztott, f�lt�tlen�l megb�zhat� (!) vezet�k szakmai f�lk�sz�lts�ge - mi tagad�s - nem mindig �t�tte meg a m�rt�ket. �rthet� m�don adtak teh�t hatalmas lend�letet a hozamn�vel�snek azok a technol�gi�k, amelyeket a rendszerk�zpontok kiv�l�an k�pzett szak�rt�i bocs�tottak rendelkez�s�kre. M�s k�rd�s, hogy ezek a technol�gi�k az akkoriban korszer�nek �t�lt kemiz�l�s jegy�ben fogantak, s els�sorban n�h�ny t�bla-, s�t t�mbm�retekben termeszthet� n�v�nyre, illetve teljesen term�szetellenes k�r�lm�nyek k�z�tt kialak�tott �llatt�megsz�ll�sra vonatkoztak. (Nem �rt tal�n megjegyezni - gazdas�gi megfontol�sokr�l l�v�n sz� -, hogy egyetlen ultramodern �s, mint ut�lag kider�lt, hallatlanul k�nyelmetlen teh�nf�r�hely kialak�t�sa t�bbe ker�lt, mint egy magyar �llampolg�r lakr�sz�� a v�rosi panelh�zakban.)

Akkor azonban, amikor a mennyis�gi szeml�let uralkodott el a mez�gazdas�gban, egyszersmind fogalmi v�ltoz�sok k�vetkeztek be. A v�lt vagy val�di el�nyt a gazdas�gi vezet�s a termel�kenys�g n�vel�s�vel, vagyis a term�kegys�g el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges munka�r�k cs�kkent�s�vel igyekezett kier�szakolni. A tervgazdas�g jelleg�n�l fogva, a mesterk�lt �rszerkezet jegy�ben ugyanakkor messze a h�tt�rbe szorult a hat�konys�g, azaz a termel�si �rt�k l�trehoz�s�hoz sz�ks�ges �sszes anyagi �ldozat h�nyadosa. Jelenlegi helyzet�nkben a k�tf�le mutat� szerepet cser�lt, mint ahogyan a termel�si szerkezet is m�dos�t�sra szorul.

K�nnyen lehets�ges, hogy az Eur�pai Uni� bizonyos esetekben enged�lyezni fogja sz�munkra az �gynevezett derog�ci�t, teh�t halad�kot ad bizonyos szab�lyainak merev �t�ltet�s�re a hazai gyakorlatba. Ez a halad�k azonban - szer�ny v�lem�nyem szerint - aligha lesz t�bb egy-egy eg�szs�ges vet�sforg� id�tartam�n�l. Ugyanilyen vesz�llyel fenyeget - s a kifejez�s aligha t�lz�s - az �gynevezett modul�ci�,⁽⁹⁾ az �sszer� birtokm�retekhez k�t�tt t�mogat�s.

T�ll�pn� t�rgyk�r�met annak fejteget�se, hogy vajon a mez�gazdas�g �lvez-e t�nyleges t�mogat�st, vagy ink�bb a t�bbi nemzetgazdas�gi �g moh�s�g�nak sz�ks�ges m�rs�kl�s�r�l van-e sz�. K�ts�gtelen ugyanis, hogy aligha akad olyan korm�ny a vil�gon, amely az elemi l�tf�nntart�s, �gy els�sorban az �lelmez�s k�lts�geinek val�ban �rar�nyos emel�s�t kock�ztatni mern� vagy �hajtan�. Az agr�roll�⁽¹⁰⁾ azonban ritk�n ny�lik olyan t�gra, mint �ppen a mi t�jainkon, ami nem t�lzottan haszn�l versenyk�pess�g�nknek.

Ha teh�t a vil�gpiacon befogadott elad�k�nt k�v�nunk megjelenni - �s ehhez aligha f�r k�ts�g -, akkor kelend� �rut kell elfogadhat� �ron k�n�lnunk. N�v�nyi t�megcikkek (f�leg m�szaki elj�r�sokkal, g�ppel, vegyszerrel neh�zs�gek n�lk�l termeszthet� szokv�nyos term�nyek) tekintet�ben minden bizonnyal elmaradunk a n�lunk jobban f�lszerelt, esetleg kedvez�bb �ghajlat� t�jegys�gek kedvezm�nyezett f�lhozatal�t�l. Javunkra ford�that� viszont k�t t�nyez�: a min�s�g �s a v�laszt�k. Saj�tos adotts�gaink r�v�n sz�mos olyan n�v�nyfaj �s -fajta j�het sz�m�t�sba, amely mindenk�ppen k�v�natos k�l�nlegess�gnek sz�m�t.

Ugyanez vonatkozik az �llattart�sra, amelyben az Eur�pai Uni� egyre szigorod� el��r�sai korl�tozz�k az "�llatb�rt�n�k" l�tjogosults�g�t �s a ter�letegys�gre kijuttatott tr�gyaadagokat.⁽¹¹⁾

Minden elfogults�g n�lk�l legyen szabad �ll�tanom, hogy a bioterm�kek - ak�r n�v�nyi, ak�r �llati eredet�ek - ma m�r hallatlan el�nyt �lveznek a "piacoss�g" szempontj�b�l. Kiv�ltk�ppen kihaszn�lhat� volna ez az el�ny mint annak a k�nyszer� helyzetnek a "veszett fejsze nyele", amely r�szint a balul v�grehajtott k�rp�tl�sok, r�szint az eml�tett EU-modul�ci�s elhat�roz�sok v�rhat� k�vetkezm�nye. F�l kell k�sz�ln�nk arra, hogy kisebb (nem t�rpe-) m�ret� �zemekben, egyedibb - hadd tegyem hozz�: term�szetszer�bb - m�dszerekkel, t�bb egy�ni lelem�nnyel �s (ha tetszik, ha nem) ar�nylag t�bb munkaer�vel kell versenyk�pes mez�gazdas�got teremtetn�nk. M�gpedig miel�bb, mert egy�bk�nt a kereteket (kv�t�kat) az Eur�pai Uni� a jelenlegi, bizony, t�bb�-kev�sb� sz�nalmas k�r�lm�nyekhez m�retezve �llap�tja meg - hiszen minden szentnek maga fel� hajlik a keze, s ez a "behajl�s" az Eur�pai Uni�ra szint�n �rv�nyes. Ez�rt volna c�lszer� - gondolom - Ausztria vagy a volt NDK ilyen bioir�ny� kezdem�nyez�seit nem csup�n ut�nozni, hanem meg is el�zni a jelenlegi (1998. �vi) 18-20 ezer hekt�r kiterjeszt�s�vel.

J� szerencse, hogy az IFOAM �s az Eur�pai Uni� br�sszeli bizotts�ga m�lt�nyolta a hazai Biokult�ra Egyes�let t�rekv�seit, �s min�s�t�si rendszer�t a t�bbi tag�llamban is �rv�nyess� tette. Rosszabb csillagzat alatt �ll az �gy az agr�rtudom�ny n�h�ny magasan k�pes�tett m�vel�j�nek ellen�rz�se, tov�bb� az anyagilag er�sen �rdekelt vegy�szeti nagyv�llalatok k�zv�lem�ny-form�l� igyekezete miatt. A v�lasz arra a k�rd�sre, hogy ki kit gy�z le, esetleg eg�sz mez�gazdas�gunk - �s vele nemzetgazdas�gunk - j�v�j�t is d�nt�en befoly�solhatja.

L�bjegyzetek:

⁽¹⁾ A cs�kken� hozad�k t�rv�ny�t pedzette m�r a francia Turgot (1727), a n�met Liebig (1803) �s az angol Lawes (1818) is, majd a n�met Mitscherlich (1874) foglalta �ssze. Alapelve, hogy a mez�gazdas�gi termel�shez f�lhaszn�lt r�ford�t�sok (t�panyag, �nt�z�v�z, m�vel�s stb.) hat�konys�ga fokozatosan cs�kken, s�t az �gynevezett inflexi�s (fordul�-) pont el�r�se ut�n vissz�j�ra fordul. Ilyenkor a k�lts�gek m�r nem t�r�lnek meg, s�t vesztes�ggel j�rnak. Egyszersmind rombolj�k mind a talaj, mind a n�v�ny vagy �llat term�szetes termel�k�pess�g�t.
⁽²⁾ A f�nntarthat� mez�gazdas�g (sustainable agriculture) gondolat�t Aurelio Peccei (1908-1984) vetette f�l az �ltala l�trehozott R�mai Klub szakemberei el�tt. A k�s�bbiek sor�n t�bb mint sz�z orsz�gb�l csatlakoztak tud�sok ehhez a kezdem�nyez�shez. �rtekeztek Rio de Janeir�ban (1993), New Yorkban (1996), legut�bb Buenos Airesben (1998). N�lunk a gondolat egyik f� k�pvisel�je, L�ng Istv�n akad�mikus szorgalmazta tudatos�t�s�t. Ezut�n csatlakoztak hozz� olyan megr�gz�tt kemiz�l�k (p�ld�ul Nagy B�lint), akik azel�tt - a tervgazd�lkod�s �s m�s megfontol�sok �r�gy�n - esk�dt ellens�gei voltak.
⁽³⁾ Jellegzetes p�lda erre az oxig�n-etil�n g�zcsere vagy az egyik legfontosabb n�v�nyi t�panyag, a nitrog�n k�rforgalm�nak figyelembev�tele - bele�rtve a nitrifik�ci�s �s denitrifik�ci�s folyamatok sz�mos t�nyez� (p�ld�ul az id�j�r�s) befoly�solta v�ltakoz�s�t.
⁽⁴⁾ Alan Mathison Turing, a kor�n elhunyt kiv�l� angol szakember p�lyafut�s�t a Mortimer Taube szerkeszt�s�ben 1961-ben megjelent Computers and common sense - The myth of thinking machines c�m� k�nyvben �r�k�tett�k meg.
⁽⁵⁾ Robert Rodale (Emmaus, Pa.) lapot adott ki Organic Gardening c�mmel. A hivatkozott t�bl�zat ebben jelent meg. A lapot ma is terjesztik, imm�r orosz nyelv� kiad�sban is, holott az alap�t� m�r elhunyt.
⁽⁶⁾ Az "El Nino" (a gyermek) t�bbnyire kar�csony t�j�n, egyel�re ismeretlen okb�l keletkez� term�szeti jelens�g. Hat�s�ra D�l-Amerika nyugati partjai ment�n a tengerv�z h�foka hirtelen megv�ltozik. Ennek nyom�n vil�gszerte id�j�r�si rendelleness�gek puszt�tanak.
⁽⁷⁾ Az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements) a szerves (bio-, �ko- stb.) gazd�lkod�s nemzetk�zi k�zpontja. Tagjai (t�bbek k�z�tt a magyar Biokult�ra Egyes�let) jogosultak arra, hogy igazol�b�lyeggel l�ss�k el a tilalmas vegyszerek haszn�lata n�lk�l el��ll�tott �lelmiszereket.
⁽⁸⁾ Nota bene: az ebben a t�rgyk�rben �rott k�nyvem eredeti c�mmel - Rendszerszeml�let a mez�gazdas�gban - meg sem jelenhetett, s�t kih�z�sok, v�ltoztatgat�sok ut�n is csak er�s f�nntart�sokkal, meglehet�sen les�jt� lektori v�lem�nyez�sekkel enged�lyezt�k.
⁽⁹⁾ A modul�ci� az Eur�pai Uni� br�sszeli bizotts�g�nak hat�rozat�ban sz�letett meg. Eszerint a mez�gazdas�g t�mogat�s�t a birtok m�ret�hez �s adotts�gaihoz k�tik. Az alapelv az, hogy a nehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt, kisebb ter�leten gazd�lkod�k t�bb t�mogat�st kapjanak, mint a nagyobb �s j�m�d�bb birtokosok. Az int�zked�st "h�zon bel�l" is t�bben vitatj�k, mert - �ll�t�lag - ellene sz�l a versenyk�pess�gnek.
⁽¹⁰⁾ Az agr�roll� a mez�gazdas�gi �s az ipari term�kek �ralakul�sa k�z�tti olyan elt�r�s, amely akkor j�n l�tre, amikor valamely b�zisid�ponthoz k�pest hosszabb id� �tlag�ban az ipari �rsz�nvonal jobban emelkedik vagy kev�sb� cs�kken, mint a mez�gazdas�gi �rak sz�nvonala. Ilyenkor az �rak alakul�sa kedvez�tlen a mez�gazdas�gi termel�k sz�m�ra.
⁽¹¹⁾ Az �llattart�ssal kapcsolatban f�leg az �llatv�d� egyes�letek k�v�ns�gait �rv�nyes�tik. Els�sorban a tart�sra, a sz�ll�t�sra, a k�m�letes b�n�sm�dra �gyelnek, s emellett a v�g�s-f�ldolgoz�s "embers�ges" v�grehajt�s�t hangs�lyozz�k.

 

vissza