KOVÁSZ - The slow journal

Ha valamiért (pl. nagyméretű kép miatt) nem jól jelenik meg az oldal, ide kattintva megnézheti az eredeti változatot.

 

II. �vfolyam, 4. sz�m
1998. T�l (25-33. oldal)

F�y �rp�d: Ki�resedett hagyom�ny vagy a hagyom�ny rem�nye? - Gondolatok egyh�zr�l, alkotm�nyr�l, emberi jogokr�l*

T�m�k: alkotm�ny, �llam, egyh�z, enciklika, felvil�gosod�s, hagyom�ny, homoszexualit�s, int�zm�nyes�l�s, katolikus, kereszt�nys�g, kizs�km�nyol�s, Magyarorsz�g, p�nz�gy, strat�gia, vall�s

Az al�bbi eszmefuttat�sban azt vizsg�lom, hogy az emberi jogok rendszere mik�nt viszonyul t�gabb �rtelemben az eur�pai kult�r�hoz,(1) s�t, m�g tov�bb l�pve, az �gynevezett eur�pai kult�ra mennyiben kereszt�nyi. Ennek alapj�n �j v�laszt l�tok lehets�gesnek a kereszt�ny egyh�zak r�sz�r�l az emberi jogok egyes er�teljesen k�rvonalaz�d� probl�m�ira. A komolyan vett kereszt�nyi, kereszt�ny egyh�zi t�rsadalmi gondolkod�s k�v�natos renesz�nsza a j�v� nagy lehet�s�ge.

M�g tov�bb l�pve, ez a vizsg�l�d�s �rinti az egyh�z t�nyleges �s lehets�ges szerep�t a modern t�rsadalomban, s e k�rd�st t�rgyalva nem ker�lhet� meg, hogy ki �s milyen min�s�gben sz�l hozz� a t�m�hoz. Egyr�szt az egyh�z �s a kereszt�ny m�velts�g�, kereszt�ny �rt�krend�, s�t, kereszt�ny �rt�krend szerint �l� emberek k�re nem felt�tlen�l fedi egym�st, s tov�bb �rnyalhat� a k�p a vall�sukat gyakorl�, illetve a h�v� emberek k�r�nek elv�laszt�s�val.(2) M�sr�szt - mint az emberis�g eg�sze �s minden int�zm�nye - a kereszt�ny egyh�z szervezete is a t�rt�nelem alanya. Sz�mtalan funkci�t, feladatot teljes�tett m�r a t�rt�nelem sor�n, t�bb�-kev�sb� eredm�nyesen,(3) v�ltoz� m�rt�kben elismerten, illetve t�bb�-kev�sb� vitatott m�don. Sz�munkra, mai emberek sz�m�ra az egyh�z id�tlens�ge mellett aktu�lis l�te, szerepe, lehets�ges szerepe kiemelked�en fontos k�rd�s. Eg�szen saj�tos, de napjainkban k�l�n�sen fel�rt�kel�d� szempont az, hogy a kereszt�nys�g erk�lcsi tan�t�s�nak alapt�telei hossz� t�von mif�le t�rsadalmi int�zm�nyek kialakul�s�t �szt�n�zt�k.

Eur�p�ban a kereszt�nys�g k�tezer �v alatt m�lyen beleiv�dott az emberek gondolkod�s�ba, a nemzed�kr�l nemzed�kre tov�bbadott - r�szben int�zm�nyi kereteket is �lt� - kult�r�j�ba, teh�t ma m�r messze nem azonos a kereszt�ny szellemis�g hat�k�re a kereszt�ny egyh�zak szorosan vett akt�v tags�g�val. A kereszt�ny �rt�krendr�l, gondolkod�sr�l, �let�rtelmez�sr�l, embereszm�nyr�l �s m�g sok minden m�sr�l az egyh�zak k�r�n k�v�l az eur�pai t�rsadalom tov�bbi sz�les k�reinek lehet olyan mondanival�ja, amelyet �nmaga v�lem�nyek�nt, �tkeres�sek�nt, s�t v�llalt, vallott identit�sak�nt meglehet�sen hitelesen fogalmazhat meg. Ezen �jszer� fel�ll�sban az egyh�ztagok k�r�n k�v�l v�ltoz�an sz�les k�r tal�lhat�. Az idetartoz�k sz�m�ra m�r ma is fontosak, illet�leg id�vel nagyon fontoss� v�lhatnak az egyh�zi �tmutat�sok, nyilatkozatok �s felel�ss�gv�llal�s.

Ezt a latens t�rsadalmi k�rt az egyh�z partnerk�nt sz�l�thatja meg, s ez a k�r sz�vesen venn�, ha az egyh�z k�pes volna vel�k p�rbesz�det folytatni nemcsak a modern vil�g dolgair�l, hanem a modern vil�g j�v�j�nek dilemm�ir�l, f�lelmeir�l �s rem�nyeir�l is. Mindez, persze, nem lehet ellent�tes az egyh�zak evangeliz�ci�s t�rekv�s�vel, habitus�val.

Felvethet� teh�t, hogy mit v�rhat el a kereszt�ny m�velts�g� ember a mai egyh�zt�l. Van-e �rtelme az egyh�zhoz fordulni "k�v�lr�l"? Lehet-e impulzust adni k�v�lr�l az egyh�znak, �s nem felt�tlen�l az egyh�zra b�zni a kezdem�nyez�st? Mif�le k�ls� impulzusokra v�rhat� az egyh�z reag�l�sa?(4) Van-e m�g tennival�ja az egyh�znak a t�rsadalmi int�zm�nyek, a t�rsadalmi strukt�ra �p�t�se, inspir�l�sa ter�n?

Az emberi jogok s�relme a gazdas�gi strukt�ra �ltal

Ha nem tesz�nk m�st, mint elolvassuk a II. J�nos P�l �ltal 1991-ben kiadott Centesimus Annus kezdet� enciklik�t, akkor �rz�kelhetj�k, hogy a katolikus egyh�z felel�s t�rsadalmi gondolkod�sra sz�l�t fel. Ez a nyilatkozat m�r a glob�lis gazdas�gi vil�gv�ls�g el�est�j�n - amikor m�g mindenki a nagy Szovjetuni� sz�thull�s�val volt elfoglalva - igen ki�rlelt (teh�t hosszabb el�k�sz�leteket felt�telez�) m�don foglalkozott a piacelv�nek mondott gazdas�gszab�lyoz�s legfontosabb k�rd�s�vel. Eszerint a legalapvet�bb emberi, t�rsadalmi, etikai elveknek nem mondhat ellent a gazdas�g szab�lyoz�si rendszere �s ezen bel�l a p�nzrendszer sz�mos �rv�nyre jut� rendez�elve sem. Tal�n ezzel a meg�llap�t�ssal kellene kezdeni a t�rsadalomtudom�nyok oktat�s�t a k�z�piskol�kban �s az egyetemeken. J�magam kiemelem e hozz��ll�s fontoss�g�t a k�zgazdas�g-tudom�nyokban, azon bel�l pedig az �ltal�nos p�nzelm�letben.

A vizsg�l�d�st az emberi jogok rendszer�vel b�v�tve felvethet�, hogy az emberi jogok gazdas�gi-p�nz�gyi strukt�r�n kereszt�l megval�sul� s�relm�nek tetten�r�se nem t�rgya szinte semmilyen �ltal�nosan elismert gazdas�gelm�leti t�rekv�snek. Ebb�l k�vetkezik, hogy a v�dekez�s is nagyon b�tortalan eme s�relmek ellen. Nem gondolkodunk ebben az egyel�re t�ls�gosan absztraktnak tetsz� �sszef�gg�sben, s a gyakorlatban �ltal�ban sehol sem lehet hathat�san felsz�lalni e s�relmek ellen.

P�ld�ul nincs vagy kev�ss� van �rtelme a faji megk�l�nb�ztet�s ellen k�zdeni, ha k�zben minden �rintett - anyagi szempontb�l - rabszolgas�gba van tasz�tva. Kev�ss� van �rtelme egyenl� emberi jogokr�l �rtekezni a rend�rs�gi h�rad�sokkal kapcsolatban, ha k�zben mindent megnyomor�t egy kor�bban elk�pzelhetetlennek l�tsz�, glob�lis szinten �rv�nyes�l�, monopolista jelleg� gazdas�gi strukt�ra. Kev�ss� van �rtelme az emberi jogi k�zdelmeknek, ha az emberi jogok rendszer�t kiv�v� emberi j� sz�nd�k meghi�s�t�s�ra elegend� minden alapvet� emberi jogi s�relmet gazdas�gi s�m�kba, p�nz�gyi �gyletekbe csomagolni, �s m�r fel sem mer�l - vagy csak nagyon halv�nyan - a kifog�s lehet�s�ge.(5)

Ekkor m�r az is csak m�sodrang� k�rd�s, hogy az emberi jogok rendszere mennyire ellentmond�sos egymag�ban, hiszen a legs�lyosabb, legt�bbeket �rint� esetben hat�stalan a v�delem. Nem m�k�dik, mert a t�ny�ll�sok nincsenek r�gz�tve, s nehezen �rtelmezhet�k. A "rabszolgaszerz�d�sek" csak akkor tilosak, ha nyelvezet�kben nem haladnak meg egy kritikus absztrakts�gi szintet. Azon t�l szinte szabad a (rabszolga)v�s�r. Nem csoda, hogy sokan modern barb�rs�gr�l besz�lnek, s ez a felfog�s szinte a XX. sz�zad eg�sz�n v�gigh�z�dik, a t�rsadalomkritik�ban ugyan�gy, mint az irodalomban, a m�v�szetben.(6) Ezt a modern barb�rs�got sok�ig a kommunizmussal lehetett azonos�tani, m�ra azonban kider�lt, hogy �ltal�nosabb a probl�ma. Ezt elemzik a sz�zad legv�g�n a glob�lis kapitalizmus kritikusai is.

A gazdas�gi strukt�r�ba, a p�nzfolyamatok �ttekinthetetlen dzsungel�be csomagolva t�rt�neti korszakok t�rsadalmi v�vm�nyai v�lhatnak �res fr�zisokk�, eny�szhetnek megfoghatatlanul semmiv�, mik�zben, persze, bizonyos ki�resedett, felsz�nes keretek k�z�tt kisebb illetlens�gek sz�mon k�rhet�k - de ink�bb csak form�lisan. Az emberi m�lt�s�got, az eur�pai embereszm�nyt, az emberi jogokat s�rt�, s�t, m�r-m�r felsz�mol� l�nyegi mozg�sok, folyamatok(7) olyannyira �rintetlenek maradhatnak, hogy meg sem tudjuk nevezni �ket, szinte nincs is tudom�sunk r�luk, nemhogy m�dunk, b�tors�gunk �s energi�nk lenne f�ll�pni ellen�k. Csak hom�lyosan sejtj�k a probl�m�k l�t�t. Ha nem vigy�zunk, f�l�, hogy alapvet�, sok ezer �v alatt kimunk�lt �s el�rt emberi dimenzi�k foszlanak semmiv�, v�lnak nevets�g t�rgy�v�, s�lytalan h�kuszp�kussz�.

A termel�s monopoljelleg� strukt�r�i nem p�tolhatj�k az egy�b t�rsadalmi strukt�r�kat, hacsak nem a demag�gia szintj�n. Napjainkban er�s a tendencia arra, hogy a monopolhelyzet� termel�si strukt�ra mintegy visszaszor�tja a t�rsadalmi szervez�d�s sz�mos egy�b form�j�t.(8) Ezt az eltol�d�st, egyens�lyveszt�st egymag�ban az emberi jogok rendszere nem k�pes ellens�lyozni, mert m�s fajs�ly� probl�m�k kezel�s�re alak�tott�k ki, hi�ba is fogalmaznak meg eff�le elv�r�sokat (ill�zi�kat) sz�les k�rben, p�ld�ul a sajt�ban. Persze, a termel�si-eloszt�si rendszerek szerkezet�vel, funkci�j�val szemben erk�lcsi ig�nyeket t�masztani �ltal�ban illetlens�gnek, szakszer�tlens�gnek sz�m�t, holott ez korunk egyik legf�bb probl�m�ja.

Visszat�r�s az alap�rt�kekhez

Sz�momra az emberi jogok nem v�laszthat�k el az emberi m�lt�s�g k�rd�s�t�l, az ut�bbit tekintve tartalmi jelleg�nek, m�g az emberi jogokat form�lis jogi keretnek. Nagy a jelent�s�ge teh�t annak, ha valaki - r�ad�sul erk�lcsi tekint�ly - sz�t emel a t�rsadalmi int�zm�nyek ilyen �rtelm� fejleszt�se �rdek�ben. A katolikus egyh�z r�mai vezet�se az ut�bbi �vtizedekben a t�rsadalomszervez�s k�rd�s�ben olyan �ll�spontot foglalt el, amely szerintem ahhoz a szerephez m�rhet� (most Eur�p�n k�v�l is vil�gszerte), amelyet a Nyugat-r�mai Birodalom buk�sa ut�n j�tszott az eur�pai �llamok kialakul�sakor. Megpr�b�l nyilatkozataiban a maga teljes s�ly�val ki�llni az alapvet� erk�lcsi megfontol�sok figyelembev�tele mellett - a t�rsadalom szervez�se sor�n is. A rutinszer�en m�k�d� t�rsadalmi strukt�r�k szerkezet�ben (architekt�r�j�ban) kell olyan felt�teleket teremteni, amelyek legal�bbis nem �tk�znek az emberis�g t�rsadalmi alap�rt�keivel �s erk�lcs�vel.

Vannak-e ilyen alap�rt�kek? - hallatszik az ismer�s k�tked�s. Minden bizonnyal alaposan �trendez�dtek az emberi, t�rsadalmi, etikai norm�k az ut�bbi sz�zadokban, k�l�n�sen a XX. sz�zad folyam�n. Az �trendez�d�s azonban nem azonos a felsz�v�d�ssal. Legfeljebb abban van v�laszt�sunk, hogy nev�n nevezz�k-e a legalapvet�bb t�rsadalmi-etikai �rt�keket, vagy hallgatunk r�luk. De hogy mennyire abszurd az alapvet� t�rsadalmi �rt�kek hi�ny�r�l sz�l� besz�d, ahhoz elegend� a modern jogrendszerben int�zm�nyes�lt alapelemeinek szem�gyre v�tele: az emberi �let v�delme, az ember�l�s tilalma, a rabszolgaszerz�d�sek tilalma, a szerz�d�ses szabads�g v�delme stb. Alap�rt�kek teh�t igenis l�teznek, legfeljebb a tartalmukat pr�b�lj�k bizonyos csoportok t�bb�-kev�sb� tudatosan eltorz�tani.(9)

A termel�si strukt�r�nak teh�t �gy kell a t�rsadalmi strukt�r�k t�gabb k�r�be illeszkednie, hogy az ne s�rtse a t�rsadalom etikai alapjait.

A kereszt�ny �rt�kek int�zm�nyes�l�se

Az eur�pai kult�ra alapvet�en kereszt�ny hagyom�ny� kult�ra - m�g akkor is, ha m�r nem valljuk be. T�volabbi eredet�re n�zve - g�r�g-r�mai, illetve zsid� k�zvet�t�ssel - az adott f�ldrajzi ter�let �kori nagykult�r�inak lenyomat�t is meg�rizte. Ezek az emberi t�rt�nelem kezdet�ig visszany�l� gy�kerek teh�t a kereszt�nys�gben, a kereszt�ny Eur�pa �ltal �riztettek meg mind a mai napig mint alkot�elemek. Ez nem felt�tlen�l �rdeme sem a gy�kereknek, sem a kereszt�nys�gnek, csup�n t�ny, amelyet ha ismer�nk, k�nnyebben igazodhatunk el.

Ez a kereszt�ny kult�ra - k�zelebbr�l szeml�lve - term�szetesen igen eklektikus, mind egykori �sszetev�it, mind id�beli alakul�s�t n�zve. A r�szleteket tekintve azonban ez a kult�ra volt az a t�ptalaj, amelyen az emberi jogok modern rendszer�nek t�rekv�sei kialakulhattak.

Vagy k�tsz�z �ve m�r ez is t�rt�nelem. A kereszt�nys�g m�ra be�p�lt az eur�pai kult�r�ba, az eur�pai t�rsadalom int�zm�nyrendszer�be. Ebben az Eur�p�ban alakult ki az alkotm�nyoss�g ide�ja, a szakszervezetek, az iskolarendszer, az eg�szs�g�gyi ell�t�s rendszere, a nyugd�jrendszer, valamint az emberi jogok rendszere. Ezek a rendszerek olyan gondolkod�si kult�r�ban j�ttek l�tre, amelyben a kereszt�ny ide�k term�szetesek voltak - m�g az egyh�z szerep�t megk�rd�jelez�k k�r�ben is. Ezen int�zm�nyek alap�t�leveleiben �ltal�ban nem deklar�lt�k, hogy a kereszt�ny �rt�kek megval�sul�s�nak t�rsadalombeli seg�t�s�re hozt�k l�tre �ket. Ezek teh�t - mai sz�val - szekulariz�lt int�zm�nyek, jelenlegi form�juk t�bbnyire az �llam �s az egyh�z sz�tv�laszt�sa ut�n alakult ki. A kereszt�ny �rt�krenddel val� kapcsolatuk �gy nem a r�mai vagy m�s kereszt�ny egyh�znak val� szervezeti al�rendelts�gb�l k�vetkezik, hanem az �ltaluk bet�lt�tt funkci�b�l. Ez olyan alapvet� t�ny, amellyel - �gy v�lem - maguk az egyh�zak sincsenek mind a mai napig tiszt�ban. Szerintem ez volt az egyik legf�bb oka annak, hogy p�ld�ul a katolikus egyh�z a magyarorsz�gi rendszerv�ltoz�s sor�n nem tudott �rdemben hozz�sz�lni sz�mos �ltal�nos t�rsadalmi k�rd�shez. Ama 1996-ban kiadott, Igazs�gosabb �s testv�riesebb vil�got! c�m� k�rlev�l legfeljebb a helyzet fon�ks�g�nak jelz�s�re volt alkalmas ebb�l a szempontb�l.

A nagy pr�bat�tel sosem ezeknek a kereszt�ny �rt�krendhez viszonylag j�l illeszked� t�rsadalmi int�zm�nyrendszereknek a rutinszer� m�k�d�sekor ad�dik, hanem amikor �tszervez�s�k v�lik aktu�liss�. Ha a kereszt�nys�g meg akar felelni a kor kih�v�s�nak, ha be akarja t�lteni szerep�t, akkor emberide�lj�nak alapj�n kell hozz�sz�lnia korunk nagy dilemm�ihoz a t�rsadalmi strukt�ra fejleszt�se sor�n. De nemcsak saj�t z�rt vil�g�ban, k�z�ss�geiben, hanem a kereszt�ny trad�ci�j� int�zm�nyek teljes k�r�ben is.

A gy�kereknek, a let�nt koroknak ma �pp �gy nincs felt�tlen �n�rt�k�k, mint annak a Nyugat-r�mai Birodalomnak, amelynek egyik legfontosabb fennmaradt int�zm�nye a kereszt�ny egyh�z volt. Ma m�r - ehhez hasonl�an - az emberi jogok eszm�j�nek kezdete, forr�svid�ke is t�rt�nelem. Viszont felt�tlen �n�rt�ke van annak a felel�ss�g�rzetnek, annak a felel�ss�gre val� k�pess�gnek, amelyet Eur�pa �vezredes hagyom�ny�nak k�sz�nhet�nk, �s amelyre nagy sz�ks�ge van j�v�nknek, ak�r vall�sos emberk�nt gondolkodunk, ak�r vall�sos hagyom�nyokb�l �p�tkez�, kereszt�ny �rt�krend�, felel�ss�gre t�rekv� szem�lyk�nt.

Az egyh�zi szerepv�llal�s sz�ks�gess�ge t�rsadalomszervez�si k�rd�sekben

Az eg�sz feud�lis Eur�pa megalakul�s�ban meghat�roz� szerepet j�tszott a kereszt�nys�g �rt�krendje.(10) Mi�rt gondoljuk �gy: kil�phet�nk ebb�l oly m�don, hogy ek�zben a sok �vsz�zad emberi szenved�s�nek, er�fesz�t�s�nek, siker�nek gy�m�lcsek�nt r�nk maradt eur�pai hagyom�nyt is eldobjuk? Mindenesetre sokan ezen �rt�kek kidob�sa mellett d�nt�ttek, s a p�rizsi forradalm�rok egyh�zelleness�g�t�l napjainkig terjed� id�szakban egyre b�v�l� hagyom�nya alakult ki a kereszt�ny gondolkod�st alapjaiban megk�rd�jelez�, l�tjogosults�g�t is elutas�t� �rvel�snek. Ha ezt a folyamatot - kell� t�vols�gb�l szeml�lve - a polg�ri �llamok emancip�l�d�s�nak fogom fel a kontinenst �tfog� �s R�m�b�l ir�ny�tott szervezeti strukt�r�val szemben (�llam �s egyh�z sz�tv�laszt�s�r�l van sz�), akkor itt az ideje, hogy bel�ssuk: ez a folyamat m�ra befejez�d�tt. M�r nem az �llam �n�ll�s�g�nak kiv�v�sa a t�t, hanem az erk�lcsi alapokt�l is elszakadt �llam gy�gykezel�se. Ez pedig nem siker�lhet csak �s kiz�r�lag szaktudom�nyos alapon.

M�sik oldalr�l szint�n anom�li�nak tekinthet� az egyh�z esetenk�nt hangoztatott �rdektelens�ge a t�rsadalmi k�rd�sek ir�nt, pontosabban a t�rsadalmi int�zm�nyek modern kori reformja ir�nt. Az �rdektelens�get igazolni igyekv� �rvel�s �gy hangozhat, hogy add meg az Istennek, ami az �v�, �s a cs�sz�rnak is, ami az �v�. Ez alapja lehet a vall�si �s a vil�gi hatalom elv�laszt�s�nak, amely egy hossz� id�n kereszt�l v�ltozatlan szerkezet� t�rsadalomban megfelel� koncepci�v� v�lhat. Egy szerkezet�ben, int�zm�nyrendszer�ben v�ltoz�, m�ghozz� radik�lis l�p�sekkel �talakul� vil�gban azonban ez nem m�s, mint az egyh�z hossz� t�v� �nfelsz�mol�sa. R�ad�sul ez olyan saj�tos helyzetben t�rt�nne, amikor az �j int�zm�nyek, �j t�rsadalmi viszonyok ir�nti ig�nyek am�gy is sok tekintetben �sszhangban vannak az egyh�znak az emberr�l sz�l� l�nyegi tan�t�s�val. Mintha az egyh�z nem ismern� fel saj�t �lmainak - b�r t�bbnyire csak r�szleges �s gyakran torzult - megval�sul�s�t.

K�l�nbs�get kell tenn�nk a "cs�sz�r" (a t�gan �rtelmezett t�rsadalompolitika) eset�ben a napi politikai csat�roz�sok �s a t�rsadalomszervez�si strat�gi�k, az alapvet� strukt�r�k ki�p�t�se k�z�tt. Sokak sz�m�ra nyilv�nval�, hogy az egyh�z(11) ne sz�ljon bele a napi politik�ba, ne v�llaljon r�szt annak paktumaib�l. Csakhogy ezzel szemben, elvi alapokon, az egyh�znak igenis lehetne mondanival�ja az emberi m�lt�s�g �rv�nyes�l�s�nek olyan g�tjair�l, amelyeket �t lehet hidalni, �s amelyek a t�rsadalomszervez�si eszk�z�k (az alkotm�nnyal �s parlamenti t�rv�nyekkel kialak�tott t�rsadalmi strukt�ra) k�nyszer�en emberi kialak�t�s�b�l, megv�laszt�s�b�l ad�dnak.

Az emberi jogokt�l az alkotm�nyig

Az ut�bbi �tven �v legnagyobb t�rsadalmi v�ltoz�sa az emberi jogok ter�let�n az, hogy szankcion�lhat�v� v�lt, a nemzetk�zi diplom�cia t�rgya lett az emberi jogok k�rd�se, s b�r�s�ghoz lehet fordulni miatta (nemcsak �ltal�noss�gban, hanem a konzuli kapcsolatokon kereszt�l konkr�t esetekben is). Eszerint most m�r egyre kev�sb� fogj�k sz� n�lk�l hagyni az egyes orsz�gok korm�nyainak azon gyakorlat�t, hogy a szuverenit�s c�mszav�val korl�tlanul rendelkezzenek �llampolg�raik �let�vel, emberi m�lt�s�g�val. K�l�n�sen Eur�p�ban el�rehaladott az emberi jogok �rtelmez�se, amikor Anglia hadsereg�nek katon�i rendre a strasbourgi b�r�s�g el� viszik hadsereg�k bels� viszonyait (e k�zvetett �ton form�lva �t az angol-brit hadsereg gyakorlat�t).

Mif�le cez�ra lehet a kereszt�ny emberk�p �s az emberi jogok ideol�gi�ja k�z�tt? J�magam nem �rtem az �les szembe�ll�t�st. Szerintem az emberi jogok - mint viszonylag �jszer� jogtechnikai eszk�z�k - �res form�v� v�lnak azon tartalom n�lk�l, amelyet ak�r kereszt�nyi szeml�letnek vagy eur�pai kultur�lis embereszm�nynek is nevezhetek. �s most, a XX. sz�zad v�g�n ez a hagyom�ny egyre fontosabb k�rd�ss�, t�nyez�v�, ki�tkeres�st seg�t� lehet�s�gg� v�lik.

Furcsa, bizonys�got hoz� fordulatot vett a t�rt�nelem �ppen napjainkban. Amint m�r eml�tettem, a glob�lis gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ls�g az a t�net, amely a probl�m�k l�t�t bizony�tja. P�ld�ul a magukban vett emberi jogok rendszere botladozik, helyenk�nt m�r-m�r a vissza�l�sek, az er�szak durva sz�vet�nek l�tszik, mert nem mindig kiel�g�t� eszk�z a megc�lzott t�rsadalmi gondok orvosl�s�ra, a szem�lyes szabads�g v�delm�re - az emberi m�lt�s�g, az emberi �letmin�s�g fel�gyelete, figyelembev�tele n�lk�l.

Az emberi jogok rendszere, egyre b�v�l� lajstroma lassan kezelhetetlen dzsungell�, �nmaga ellen fordul�, ki�resedett jogtechnikai formul�v� �ll �ssze, �s itt volna az ideje annak, hogy olyan rendez�elvek fogalmaz�djanak meg, ker�ljenek el�t�rbe, amelyekhez viszony�tani lehet az egym�ssal is �tk�z�, politikai vissza�l�sre alkalmat ad� emberjogi list�kat.

Az alkotm�nyoss�gban tal�lhat�k meg azok a rendez�elvek, amelyek seg�thetnek az eligazod�sban. Az alkotm�nyoss�g �s az emberi jogok k�rd�s�nek kapcsolat�t azonban ritk�n fejtik ki kell�en alaposan, pedig nem lenne �rdektelen, s�t, az elemz�s, a kritika s�lypontja lehetne.(12)

Az alkotm�ny a t�rsadalmi szervez�d�s szerz�d�sszer�en elfogadott, szankcion�lhat� alapkoncepci�ja. Ha az emberi jogok list�ja ellentmond�sos, akkor ez olyan alapelvek keres�s�vel oldhat� fel, amelyek eligaz�t�st adnak. Ez alkotm�nyoss�gi k�rd�s.

M�s k�rd�s, hogy az az alkotm�ny, amelyet jelenleg �rv�nyesnek tekintenek, kev�ss�, illetve az az alkotm�nytervezet, amelyet a magyar parlamentnek k�sz�nhet�nk az elm�lt �vekb�l, egy�ltal�n nem alkalmas erre. Megford�tva: az 1994-98-as �vek sor�n megfogalmazott alkotm�nytervezet olyannyira �res, form�lis koncepci� volt, hogy b�r megtartotta az alkotm�ny elnevez�st, l�nyeg�ben nem felelt meg az alkotm�nyoss�ggal szemben megfogalmazhat� ig�nyeknek. Persze, aligha v�letlen ez, hiszen belpolitikai "kutyacsontt�" v�lt az emberi jogok v�delm�t k�vetelni m�s egy�b, alapvet� t�rsadalomszervez�si feladatok helyett.

Tudjuk, hogy akik az elm�lt �vekben kifog�st emeltek az alkotm�nyoz�ssal kapcsolatban a parlamentben (a parlamenti alkotm�nyoz�si bizotts�g megk�rd�jelez�s�vel, illetve a n�pszavaz�son val� elfogad�s szorgalmaz�s�val), azok is legfeljebb az �nk�nyes, form�lis alkotm�nyoz�si er�szak elutas�t�s�ig jutottak el, mint a magyar t�rsadalom parlamenti k�pviselet�nek kis t�red�ke. �m ez a n�h�ny k�pvisel� sem tudott semmit mondani arr�l, hogy az ak�rmik�ppen elfogadand� alkotm�nynak val�j�ban mit is kellene tartalmaznia.

A ma elfogadott l�tszat ellen�re az alkotm�nyoz�s tipikusan nem jogi vagy nem valamilyen m�s, szakmai k�rd�s. Hi�ba k�rdeznek meg alkotm�nyjog�szokat. Ez a "megk�rdez�s" csak amolyan kapaszkod� a nagy tan�cstalans�gban. Lehet, hogy a megk�rdezetteknek - a v�letlen m�vek�nt - magasan kvalifik�lt jog�sz mivoltuk mellett �llampolg�rk�nt is van �n�ll�, felel�s v�lem�ny�k a t�rsadalom alkotm�nyoss�gi koncepci�j�r�l, �m az alkotm�ny m�giscsak t�rsadalomszervez�si koncepci�, t�rsadalmi szerz�d�sk�t�s, szolidarit�sv�llal�s, amelyben a jog�sz ugyan k�zrem�k�dhet, de nem p�tolhatja magukat a szerz�d�sk�t�ket.

Lehet-e szerepe az egyh�znak az alkotm�nyoz�sban?

Hi�nyzik a t�rsadalom �s az �llam eg�szk�nt kezel�se, a t�rsadalom int�zm�nyeinek �tfog� szeml�lete, az ezzel kapcsolatos felel�ss�g �s szervez�si feladatok felismer�se �s elfogad�sa. A kereszt�nys�g mag�ban foglalja azt az ig�nyt, hogy a t�rsadalmi totalit�s megragad�s�ban is felel�snek, emberiesnek kell maradni. Nem az a k�rd�s, hogy embers�ges-e a val�s�g, hanem hogy mik�nt tehetj�k min�l ink�bb azz�.

Az eur�pai kult�r�ban a kereszt�nys�g egyik �r�ks�ge �ppen az alkotm�ny kereszt�ny �rt�keket is �rv�nyre juttat� k�pess�ge, lehet�s�ge, az alkotm�ny modern polg�ri form�j�ban is. Az alkotm�nyoss�g int�zm�ny�ben �rv�nyre jut az eur�pai kult�ra v�gs� okot �s v�gs� c�lt is ig�nyl� tulajdons�ga. Az eur�pai gondolkod�s �vezredes �v�t tekintve az alkotm�ny a konkr�t adat mellett a vonatkoztat�si rendszert is megnevezte, a taktikai r�szletek m�g�tt a strat�giai �rtelmet is kereste. Ha z�r t�mad az emberi jogok ter�let�n, akkor "eredeti term�szete szerint" nem nyugszik bele az "ilyen ellentmond�sos a vil�g" gondolat�ba, hanem keresi a felold�st, az ide�knak val� megfelel�s lehet�s�g�t. A kereszt�ny Eur�pa �r�ks�ge (bele�rtve p�ld�ul az eur�pai kult�ra el�gaz�s�nak tekinthet� Amerikai Egyes�lt �llamokat is) az a t�rekv�s, hogy a t�rsadalom szervez�se sor�n fontos szempontnak �t�li az erk�lcs�ss�get �s az emberi m�lt�s�got. Vagy ha valaki mindenk�ppen m�s megfogalmaz�st keres: az emberis�g a kereszt�nys�g �tj�n eljutott oda, hogy az emberi m�lt�s�got minden megsz�letett (megfogant) ember egyenl�, velesz�letett (Istent�l kapott) jogosults�gak�nt kezelje. E gondolati alapok n�lk�l sosem jutottunk volna el az emberi jogok gondolat�ig sem.

Az �gynevezett emberi jogok napjainkban tapasztalhat� k�osza teh�t, �gy t�nik, hogy ism�t r�szorul nem egyszer�en az eur�pai hum�numra, hanem a felel�s kereszt�ny t�rsadalomszeml�letre. Ennek ellen�re mintha az egyh�z nem ismerte volna fel, nem v�llalta volna a felel�ss�get a mai t�rsadalom eg�sz��rt, amennyiben az emberi jogok probl�m�ja (�s sok egy�b t�rsadalmi k�rd�s) m�g�tt nem foglalkozik az alkotm�nyoss�ggal mint az eg�sz t�rsadalom f� szervezeti koncepci�j�val.

Ma m�r az evol�ci�s fejl�d�si mechanizmus l�t�t a katolikus teol�gia sem felt�tlen�l utas�tja el. E szeml�leti megk�zel�t�sben ad�dik az a megfogalmaz�s, hogy a t�rsadalom szintj�n az �l�vil�gban �rv�nyre jut� evol�ci�s mozg�s motorja, hajt�ereje, akt�v cselekv� alanya maga az ember, az emberi j� sz�nd�k, gondolat, sz�, cselekedet �s a mulaszt�sok elker�l�se. A t�rsadalmi, emberi evol�ci� fogalm�nak lehet�s�g�t megengedve az evol�ci� t�rgya a m�v�szet, az etika, a vall�s, a tudom�ny, a t�rsadalmi int�zm�nyek, az alkotm�ny. Nem a g�nek (azaz az alkot� alapelemek) v�ltoz�s�ban nyilv�nul ez meg, hanem az ember legsaj�tabb �rzelmi �s �rtelmi k�pess�geinek, kult�r�j�nak �rv�nyes�t�s�ben. T�gan �rtelmezve teh�t a kereszt�ny szeml�letben az isteni terv, c�lok �s �rt�kek �rv�nyre jut�s�nak felt�tele az emberi l�lek, a lelkiismeret �s a felel�s szabad akarat munk�lkod�sa.

Ismeretes (�ltalunk �gy ismeretes), hogy az ember szem�lyes, �nmag�val �s t�rsadalm�val szembeni felel�ss�g�t leg�lesebben �ppen a kereszt�ny Eur�p�ban vetett�k fel.(13) �s ha ez j� t�ptalajnak bizonyult (sok minden egy�b mellett) az emberi jogok int�zm�ny�nek kifejleszt�s�hez (Eur�p�ban �s f�leg az angolsz�sz gyarmatokon, t�gabban az eur�pai eredet� kult�rk�rben), akkor ez felhaszn�lhat� a tov�bbl�p�s sor�n is, amelyben az emberi jogokat nem szervetlen�l tagolj�k be az alkotm�nyok sz�veg�be, hanem r�mutatnak azon alkotm�nyos elvekre, amelyek kezelhet�v� teszik az emberi jogok ma m�g kusza halmaz�nak ellentmond�sait, vissz�ss�gait is.

Itt az alkalom, hogy a Centesimus Annus lend�let�vel �s lelk�let�vel pr�b�ljanak v�lem�nyt form�lni a kereszt�ny egyh�zak az alkotm�nyoss�gr�l is mint az emberi felel�ss�g �s szabads�g legf�bb int�zm�ny�r�l.(14) �s e foglalatban form�ljanak v�lem�nyt az emberi jogokr�l az egyh�zak, a h�v�k, a kereszt�ny �rt�krend�ek �s a lelkiismeretnek jelent�s�get tulajdon�t�k. Ez nyitott k�rd�s, teh�t lelkiismeretes �tkeres�sre van sz�ks�g.

Term�szetesen az utca nem egyir�ny�, nem csak a t�rsadalmi k�rnyezet probl�m�j�hoz sz�lhat hozz� az egyh�z. Ford�tva is felmer�l a k�rd�s: mire k�pes re�lisan az egyh�z? Nem k�v�nok �s nem is tudn�k hozz�sz�lni viszont ahhoz, hogy az egyh�znak mag�nak milyen �nszervez�si l�p�seket kellene megtennie a sikeres cselekv�s �rdek�ben. Amit tiszt�n l�tni v�lek, az az, hogy olyan gazdas�gelm�leti �s p�nzelm�leti k�rd�sfeltev�sre, valamint ki�tkeres�sre van sz�ks�g, amelyhez a kereszt�ny Eur�pa �r�ks�ge haszn�lhat� �p�t�anyag.

Sz� sincs arr�l, hogy azt szorgalmazn�m, a parlamenti vit�kban az egyh�zak rendre �n�ll� v�lem�nyt form�ljanak. Biztos vagyok viszont abban, hogy a t�rt�nelem nem fog v�rni a maga d�nt�si pillanataiban - p�ld�ul az Eur�pai Uni�s-felv�tel sor�n - arra, hogy a k�vetkez� nemzed�k gondolataiban k�t-h�rom �vtized alatt �rlel�dj�n ki az alkotm�nyoss�g aktu�lis probl�m�inak meg�t�l�se, mind az emberi jogok, mind egy�b fontos k�rd�sek ter�let�n. J� lenne teh�t, ha az egyh�zat a kereszt�ny �rt�krend� emberek a modern t�rsadalomelm�leti probl�m�kban, az erk�lcsis�get, az emberi min�s�g k�rd�s�t �rint� �gyekben ha nem is l�ngoszlopnak, de meg�rt�, figyel�, ha m�goly visszafogottan is, de felel�s v�laszt keres�, a keres�s k�njaib�l valamekkora r�szt v�llal� partnernek tudhatn�k.


L�bjegyzetek:


(1) "Eur�pai kult�rk�r�n" t�gan v�ve �rthet� a XV. sz�zadot k�vet�en p�ld�ul a megszil�rdult t�rsadalm�, f�ggetlenedett �szak-amerikai kontinens is, hiszen az ottani eszmei �ramlatok gy�kerei eur�paiak. Az itt felmer�l� k�rd�sekre adtak v�laszt az oda kiv�ndoroltak is. Ebben az �r�sban azonban els�sorban a sz�kebben �rtelmezett, latin kereszt�nys�g� K�z�p- �s Nyugat-Eur�pa p�ld�ja lebeg a szemem el�tt, �s azon bel�l Magyarorsz�g helyzete.
(2) Vall�sukat gyakorl� emberek k�r�n azokat �rtem, akik form�lisan eleget tesznek a vall�si el��r�soknak, �s eszerint tekinthet�k egyh�zuk tagjainak. �rtelmez�sem szerint h�v� ember az, aki lelk�ben meg�li a hit�t, f�ggetlen�l vall�sgyakorl�s�nak m�dj�t�l. Kereszt�ny �rt�krend szerint �l�nek nevezem azt, aki f�ggetlen�l att�l, hogy kereszt�nynek vallja-e mag�t, spont�n m�don vagy b�rmilyen indokl�ssal kereszt�ny �rt�krend szerint �li �let�t. Kereszt�ny �rt�krend�ek azok, akik alapvet�en a kereszt�ny �rt�krend szerinti �letet tartan�k norm�lisnak a maguk eset�ben is, de a kedvez�tlen t�rsadalmi felt�telek hat�s�ra erre gyakran nem k�pesek, �s ezt konfliktusk�nt �lik meg. A kereszt�ny m�velts�g� meghat�roz�sban az ismeretek jelleg�n er�sebb a hangs�ly, mint a lelkis�gen, az �rt�krenden. A kereszt�ny �rt�krendr�l ismeretekkel rendelkez�k eset�ben pedig m�r hangs�lyozottan nincsen sz� meg�lt lelkis�gr�l, �rt�krendr�l, hanem csak t�rgyi ismeretr�l.
(3) P�ld�ul a korai k�z�pkorban a mai eur�pai m�velts�g alapjainak lerak�sa, a bibliai hagyom�nyok �s a g�r�g m�velts�g, a r�mai t�rsadalomszervez�s hagyom�nyainak szint�zise minden bizonnyal a r�mai egyh�z egyik legsikeresebb szerepv�llal�sa volt. Az eretnekek elleni fizikai er�szak eml�ke kev�sb� dics�s�ges. Meg kell azonban jegyezni, hogy az eur�pai szellemi, hit�leti k�zdelmek t�rt�nelmi hat�sa az emberi gondolkod�sra - sz�kebben az eur�pai szellemis�gre - m�g messze nem teljesk�r�en kivizsg�lt probl�mak�r, s j� n�h�ny meglep� �sszef�gg�st hozhat felsz�nre.
(4) Az egyh�z �hatatlanul reag�l az er�teljesebb impulzusokra a modern vil�gban, m�g ha ezek t�volabbr�l �rkeznek is, m�g ha az egyh�z�t�l hat�rozottan k�l�nb�z� �rt�krend alapj�n fogalmaz�dnak is meg. Ugyanakkor az egyh�z �rt�krendbeli "holdudvar�b�l" is �rkeznek jelz�sek. A k�z�s vagy hasonl� �rt�krenden alapul� "holdudvart" n�zetem szerint nem elk�borolt, h�tlen ny�jnak kell tekinteni, hanem egy laza k�z�ss�gnek, ahonnan olyan kritika, olyan p�rbesz�dk�szs�g v�rhat�, amelynek nem r�hat� fel a felt�tlen, elt�k�lt ellen�rdek�s�g, az �rt�krendb�l fakad� eleve meg nem �rt�s stb.
(5) Egyre t�bb neves k�zgazd�sz k�s�rli meg felemelni a szav�t a "l�tez�" glob�lis gazdas�gi rend vissz�ss�gai ellen. M�r a Vil�gbank eln�ke is menteget�zik, de m�g messze vagyunk att�l, hogy egy monopoliz�l� t�rekv�st vagy annak k�rt�teleit be lehessen perelni az ENSZ vagy az Eur�pai Uni� valamely szervezet�n�l.
(6) Saj�tos sz�nfoltja e kritik�nak a szatirikus m�vek sora: Kazoh�nia, 1984, �llatfarm, Sz�p �j vil�g stb. Mad�ch Az ember trag�di�ja c�m� m�v�ben a Falanszter-jelenet is egy korai borzad�s volt e megsejtett korszak fon�ks�gair�l.
(7) P�ld�ul a minden koncepci� n�lk�li hat�rtalan piacos�t�s �s �llamle�p�t�s sz�ls�s�gesen libertari�nus aj�nl�sa - eur�pai fogalmak szerint - a legaljasabb, a t�rsadalmat legink�bb elz�lleszt� t�rekv�seket engedi fenntart�s n�lk�l �rv�nyre jutni a "ha van r� piaci ig�ny, akkor l�tjogosults�ga vitathatatlan" szlogennel. Csakhogy ez a taktika egy t�rsadalmi koh�zi�t felsz�mol�, sz�tver� folyamatot is gener�lhat hosszabb t�von, amire - j�zanul gondolkodva - nincs t�rsadalmi ig�ny.
(8) L�sd p�ld�ul a magyarorsz�gi rendszerv�ltoz�st, amely az 1994-98-as korm�ny alatt deklar�ltan a k�zvetlen piaci mag�nnyeres�gek (pontosabban a monopolbev�telek, azaz a monopolkiv�lts�gok) "j�indulat�nak" f�ggv�nyek�nt k�pzelte el a sport �s a kult�ra sz�mos ter�let�nek finansz�roz�s�t (eg�szen a k�zoktat�sig terjed�en), �s nem t�rekedett arra, hogy p�ld�ul az emberi m�lt�s�got vagy hasonl� szempontokat komolyan vegyen. A k�zt�rsas�gi eln�k ebben az id�ben a f�ldk�rd�s 1994-es vit�j�ban ind�tv�nyozta, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g mondja ki: alkotm�nyos szinten nincs k�l�nbs�g jogi �s term�szetes szem�ly k�z�tt, azaz nincs alkotm�nyos k�l�nbs�g egy �l� ember �s egy �lettelen szervezet, ez esetben gazdas�gi monop�lium k�z�tt. (L�sd a k�zt�rsas�gi eln�k 1994. �prilis 29-�n kelt ind�tv�ny�t a term�f�ldr�l sz�l�, az Orsz�ggy�l�s �ltal 1994. �prilis 6-�n elfogadott t�rv�nnyel kapcsolatban, s a 35/1994-es (VI.24.) AB hat�rozatot.)
(9) K�nyes k�rd�s p�ld�ul a homoszexualit�s, amelynek eset�ben genetikai �rveket is felvonultatva pr�b�lnak elfogadott, �rv�nyesnek tekintett t�rsadalmi norm�kat emberi jogi �rvrendszerrel felsz�molni. Nem k�m�lve sem gyereket, sem feln�ttet, �mlik az agit�ci� sajt�n, t�v�n, utc�n �s nemritk�n tananyagon kereszt�l. Ennek t�rv�nyi elutas�t�sa vagy legal�bbis minden rekl�mt�l, nyilv�noss�gt�l val� elz�r�sa, semmivel sem kevesebb "felvil�gosults�got" t�telez fel, mint p�ld�ul az ember�l�s k�vetkezetes tilt�sa, noha az ut�bbi esetben k�ts�gtelen�l teljesen m�s term�szet� az alapprobl�ma. Tov�bbi ismert p�lda az emberi jogok rendszer�vel val� nemzetk�zi szint� �s erej� vissza�l�sre a k�b�t�szer-�lvezet. Ezen a ponton csak a lelk�nk m�ly�re visszaszorult eur�pai szellemis�g�nk, lelkiismeret�nk fel�breszt�se lehet a j�rhat� �t. El kell utas�tani az emberi jogok technik�j�val vissza�l� �rvel�seket, �s �rv�nyes�teni kell az emberi m�lt�s�got k�z�ppontba helyez� etikai alapokat.
(10) E ponton az�rt meg kell jegyeznem, hogy m�r a vil�gi k�zoktat�sban is dogm�v� fajult az a szeml�let, amely a kereszt�nys�get l�nyeg�ben a k�z�pkori Eur�p�val, annak feud�lis t�rsadalmi rendj�vel k�ti �ssze. Egyr�szt ez sz�mtalan r�szletk�rd�sben term�szetesnek tekinthet�, hiszen m�sf�l ezer �ven �t Eur�p�ban nem volt m�s t�rsadalmi rend, ez volt "a" t�rsadalom rendje. M�sr�szt azonban Krisztus idej�n sehol sem volt az eur�pai feudalizmus. Teh�t a feudalizmus a kisebb l�pt�k� form�ci�. A kereszt�nys�g mint hit- �s eszmerendszer a maga l�nyege szerint �r�k emberi k�rd�sekre keres v�laszt, nem a feud�lis t�rsadalom gondjaira. Teh�t a feudalizmus k�ts�gtelen�l hathatott a kereszt�nys�gre, de nem hatolhatott annak l�nyeg�ig. Ebben a t�vlatban a kereszt�nys�g, a kereszt�ny Eur�pa hagyom�nya nem a rendi t�rsadalom poros k�v�lete. Ugyan�gy nem, ahogyan nem a feud�lis t�rsadalom idej�tm�lt megjelen�t�je a latin �r�sbelis�g, a k�z�pkorban is haszn�lt eur�pai nyelvek stb.
(11) Egyh�zon itt kereszt�ny egyh�zakat �rtek. A Vatik�nnak, a katolikus egyh�z k�zpontj�nak van v�lem�nye, amint azt sz�mtalan enciklika �s �ll�sfoglal�s bizony�tja. Ezek a tanulm�nyok olyan szint�ek, hogy �ltal�ban a mai t�rsadalomtudom�ny fontos, m�rt�kad� teljes�tm�nyeinek tekinthet�k. Ezen a t�ren azonban az �kumenizmus szellem�t, jogosults�g�t aligha kell bizonygatni, s a t�bbi kereszt�ny egyh�z sz�m�ra is �szt�nz�sk�nt szolg�lhatnak ezek a munk�k.
(12) Nem tudok alkotm�nyoss�g k�rd�s�vel foglalkoz� p�pai enciklik�r�l vagy m�s �ll�sfoglal�sr�l. Ett�l azonban m�g fel lehet h�vni a figyelmet arra, hogy adott az az int�zm�nyt�pus, amely alkalmas a t�rsadalom erk�lcsi alapjainak megfogalmaz�s�ra, a kereszt�ny hagyom�nyok �s ki�tkeres�s sz�m�ra is. A kereszt�nys�g sz�m�ra a kinyilatkoztat�s adja meg a v�gs� biztos alapokat hitbeli �s ennek r�szek�nt erk�lcsi k�rd�sekben. Ez olyan horgony lehet, amely bizonyoss�got ad a h�v� embereknek sz�mos k�rd�sben. A kereszt�ny �rt�krend� emberek t�gabb k�re azonban - spont�n m�don - nagyon hasonl� elveket fogalmaz meg. Nekik forma szerint nem a kinyilatkoztat�s a megingathatatlan hivatkoz�si alap. �m a t�rsadalmi strukt�ra alak�t�s�nak, szab�lyoz�s�nak sor�n felmer�l� rendk�v�l elvont �s igen �jszer� absztrakci�t felt�telez� k�rd�sekben b�rmilyen meggy�z�d�si alapon is, de meg kell fogalmazni az �llam berendezked�s�r�l sz�l� koncepci�t. Az �llam �s az egyh�z eur�pai sz�tv�laszt�s�t k�vet�en az alkotm�ny lehet ennek a koncepci�nak a megjelen�si kerete. Egyh�znak, h�v�knek, kereszt�ny, illetve eur�pai �rt�krend�eknek strat�giailag az egyik legfontosabb k�rd�s az volna, hogy az alkotm�nyoss�got �rtelmezz�k, javaslatot tegyenek az alkotm�nyra.
(13) Tal�n meglep�, de nyilv�nval�, ha belegondolunk. Hol m�sutt mer�lhetett volna fel kor�bban: az �serdei Afrik�ban, a k�nai birodalomban, az akaratt�l szabadulni k�v�n� Indi�ban, az Amazonas vid�k�n?
(14) F�lre�rt�s ne ess�k, nem elegend� a r�mai enciklik�k import�l�sa, a k�sz v�laszok magyarra ford�t�sa. T�rt�netesen az alkotm�ny olyan t�rsadalmi int�zm�ny, amelyben nagyon j�l tetten �rhet� az �ltal�nos igazs�gok �s a helyi probl�m�k k�lcs�nhat�sa. Az itteni t�rsadalmi szerz�d�st nem lehet R�m�ban (g�piesen r�mai mint�ra) megk�tni, ugyan�gy, mint m�s vil�gi, hatalmi, tudom�nyos el�k�p, aj�nl�s mechanikus k�vet�s�vel.
*Egyh�z �s emberi jogok c�mmel konferenci�t tartottak 1998. november 26-27-�n, t�bbek k�z�tt a Magyar Katolikus P�sp�ki Konferencia Iustitia et Pax Bizotts�g�nak rendez�s�ben. Az esem�ny inspirat�v hat�s�ra fogalmaz�dott meg az al�bbi �rvel�s, mintegy ut�lagos hozz�sz�l�sk�nt, reag�l�sk�nt az ott elhangzottakra.

 

vissza