 |
|
Nagyszerű, és - magyar körülmények között - úttörő jelentőségű, tudományosan megalapozott, s egyúttal a felsőoktatásban is kiválóan használható könyvet vehet kézbe az olvasó. A címet elolvasva - Menedzsment, ha számít a hit - azonban felmerül a kérdés: milyen olvasó? A közgazdász? A menedzser? A teológus? A moralista? A könyv címe a menedzsment és a hit kapcsolatára utal, ami a nagyvilágban is, de hazánkban talán még inkább, felettébb szokatlan, esetleg riasztó. Mindkét részről - a menedzsment felől és a hit felől - lehet némi ellenérzés a másik világa iránt, amit korunkban nehéz, sőt úgy tűnik egyre nehezebb áthidalni. Amikor azon gondolkoztunk, milyen felsőoktatási intézménynek ajánljuk a könyvet, azon dilemma előtt álltunk, hogy ha gazdasági egyetemet vagy főiskolát keresünk meg, visszautasításra találhatunk a hit miatt, ha teológiai jellegű intézményben próbálkozunk, érdektelenségbe ütközhetünk a gazdaság miatt. Helen Alford és Michael Naughton könyve épp ezen az idegenkedésen kíván enyhíteni.
A menedzsment hosszú évtizedekig tilos műszó volt Magyarországon, s ha a hetvenes-nyolcvanas években jelentek is meg alapvető fordítások, az angol címet mintegy hivatalosan, ideológiai okokból, a jelentésében hozzá közelálló vezetés-szervezés kifejezéssel, a későbbiekben a vezetés szóval fordították. A kilencvenes évek elején - az ideológiai zsilipek eltűnése után - ránk zúdult a liberális kapitalizmus áradata, és a közvéleményt is befolyásoló szaksajtó felszínesen, igazi tartalmának ismerete nélkül vette át a menedzsment kifejezést.
A Menedzsment, ha számít a hit már a címében is kifejezésre juttatja, hogy a menedzsment (és a gazdaság) - ahogy Muzslay István S.J., a belga Leuveni Katolikus Egyetem professzora írja - "nem egy automatikusan működő embertelen mechanizmus, hanem a társadalmi élet egyik alkatrésze, az emberek együttműködésének a megnyilvánulása". Teljes mértékben helytálló és igaz e könyv egyik megállapítása, hogy "a kulturális sokféleség korszakában a keresztények pontosan úgy tehetik az üzleti világot még változatosabbá, ha nyíltan vállalt keresztény hitüket beleviszik munkájukba". A menedzsment, helyes felfogásban, tehát lényegesen gazdagabb a hazánkban is széles körben elterjedt szűkre szabott értelmezésénél, s ezt tükrözi ez a mély meglátásokkal átitatott, nemzetközi szinten is egyre sikeresebb könyv, amelyet ez ideig spanyolra és oroszra fordítottak le, és folyamatban van a könyv olasz és kínai kiadása is. Itt kell említeni, hogy a szerzők a témának avatott szakértői, miként ez a fülszövegben olvasható rövid szakmai jellemzésükből is kiderül, egyaránt alapos gazdasági és teológiai ismeretekkel rendelkeznek.
Sajnos a világunkban elterjedt liberális kapitalizmus elfedi a problémák igazi okait. Emellett sokszor érezhető még ma is keresztény - főként katolikus - körökben az az évszázados negatív felfogás a gazdaságról, amely szellemi síkon inkább a bűnt, mintsem a hitet társítja a gazdasági tevékenység mellé. Talán ezért is lehetséges az, hogy miként Muzslay írja, sokan még az egyháziak közül sem ismerik az egyház társadalmi tanítását. Ezért is szeretnénk e helyütt felhívni a figyelmet arra, hogy e tanítás magyar nyelven is hozzáférhető. A szerzők által is gyakran idézett pápai enciklikák teljes szövege például megtalálható Az egyház társadalmi tanítása című kötetben (Tomka Miklós és Goják János [szerk.], Szent István Társulat, Budapest, é. n.), valamint letölthetők az internetről, a http://www.katolikus.hu honlapról.
Természetesen nem feladata egy gondolatgazdag könyv bevezetőjének kiemelni a leglényegesebb részeket, mégis felhívjuk a figyelmet a könyv vezérfonalára, amely mind az egyház, mind a közélet számára megszívlelendő. "Aki azt állítja, hogy a vallásnak és a lelkiségnek semmi köze nem lehet a közélethez, a gazdasághoz és a politikához, lényegében egy olyan »vallást« hirdet, amely szemben áll a valódi vallással - írják a szerzők. Gandhinak tulajdonítják azt a mondást, hogy aki szerint a vallásnak nincs köze a politikához, az nem is tudja, mit jelent a vallás. Aki pedig azt mondja, hogy a vallásnak és a lelkiségnek nem lehet köze a munkához és a gazdasághoz, az a vallást a magánszférába űzni, s ezzel háttérbe szorítani próbálja." (1. fejezet) A másik döntő gondolat - az individualizmussal szemben - a közjóval kapcsolatos határozott, egyértelmű és szabatos állásfoglalás. Eszerint a közjó "munkálkodás mindazon javakért, amelyek a szervezetben megvalósuló teljes emberi fejlődéshez szükségesek, a javak fontossági sorrendjét folyamatosan szem előtt tartva" (3. fejezet).
Amint II. János Pál pápa írja Centesimus annus kezdetű enciklikájában: "Jelentős erőfeszítéseket kell tenni a kommunizmust levetkőzött államok erkölcsi és gazdasági talpraállítása érdekében. Régóta eltorzultak a legalapvetőbb gazdasági kapcsolatok és kihaltak a gazdasági élethez tartozó erények, mint az igazmondás, a megbízhatóság és a szorgalom. Türelmes anyagi és erkölcsi újjáépítésre van tehát szükség..." (#27) Ebben az erkölcsi újjáépítésben játszik fontos szerepet ez a kötet, hiszen sem a gazdasági, sem a teológiai szakirodalom nem bővelkedik olyan magyar vagy magyarra fordított művekben, amelyekben az okos és a szubszidiaritás alapján működő munkatervezésről, az igazságos és az ember alanyi mivoltát figyelembe vevő bérpolitikáról, a mértékletes és a közösségre figyelő pénzügyekről, vagy a bátor marketingről lenne szó. Ez a könyv mind a gazdaság (menedzsment) "becsületének helyreállításáról", mind az egyház társadalmi tanításának működőképességéről tanúságot tesz, élő példákkal alátámasztva.
Az egyetemeken zajló "menedzsmentoktatás" struktúráját tekintve e könyv alighanem emelt szintű kurzusok tananyagában kaphat majd helyet. Akinek a vezetés-szervezés, a vállalatgazdaságtan, a szervezetelméletek, a marketing, a termelésmenedzsment, az emberi erőforrás menedzsment, a vállalati pénzügyek és hasonlók tanulmányozása után még mindig hiányérzete támad, aki még mindig valami többre vágyik, az, jó esetben, felvehet egy olyan tárgyat, amelynek részét képezheti ez a könyv is. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindez egy már kialakult, rögzült és ideológiával mélyen átitatott struktúra következménye. A könyvben kifejtettek - a célokra és a miértekre való határozott rákérdezés - okán alighanem vallásos meggyőződés nélkül is vállalható a megállapítás: e könyvnek, illetve az általa kifejtett témának alapszinten, minden mást megelőzve volna helye a felsőfokú gazdasági képzésben. Reméljük, hogy az egyházi kötődésű egyetemek gazdasági karai - ebből a szempontból - jó példával járnak majd elől, s idővel követi őket a "világi" képzés is.
Ez a példamutatás annál is inkább fontos lenne, mert manapság - e könyv tanúsága szerint is - újjáéledt az érdeklődés a "teljesség" iránt, s a hithez, illetve a lelkiséghez való visszatérés jeleit tapasztalhatjuk a világon. Erre utal számtalan spiritualitásról szóló könyv megjelenése, valamint a lelkiség hozzákapcsolása egy-egy szaktudományhoz. A nyugati - főként amerikai - szakirodalomban és vállalati gyakorlatban erőteljes az üzleti élet spirituális megközelítése, ám ez a spiritualitás fő vonalaiban messze áll a kereszténység és a többi tradicionális világvallás tanításától és gyakorlatától. A munkahelyi spiritualitás fő szellemi irányzata ma a New Age, egy gyökértelen vallási egyveleg, s a hazánkban is ébredező vállalati spiritualitásban, illetve az erről szóló üzleti szakirodalomban is egyre inkább ez az irányzat nyer teret. Ma legfeljebb lemosolygó, megértést színlelő magatartás fogadja azokat, akik azt vallják, hogy "a szolidaritás és a keresztény testvériség a legbiztosabb alapja az emberi közösségnek", így a vállalati közösségnek is. Alford és Naughton munkája ezen a téren is mérce lehet számunkra, hiszen meggyőzően mutatják be azt a munkahelyi spiritualitást, amely működőképes - és a hiteles, tradicionális keresztény hitre épül.
Ezért is lenne fontos, hogy egyházi körökben is megkezdődjék a felkészülés a gazdasági témák keresztény szellemű feldolgozására, a munka és a hit szféráinak integrálására. Itt, a bevezetőben még meglepő lehet az állítás, de a könyv végére jutva talán az olvasó számára sem lesz annyira valószínűtlen: készülni kellene arra a helyzetre is, amikor például egy menedzser - a könyv vagy valami más közvetítés hatására - életében először, vagy hosszú idő után újra kapcsolatot keres az egyházzal. Reménykedünk benne, hogy nem éri csalódás.
A fordítás során a bibliai idézeteknél a Szent István Társulat által kiadott 1973-as bibliafordítást vettük alapul. A szerzők által gyakran használt organization kifejezést, tekintettel a könyv témájára, többnyire vállalatnak, vállalkozásnak fordítottuk, fontos azonban látnunk: a kifejtett alapelvek nem csak az üzleti vállalkozások világában érvényesek, s viszonylag könnyen értelmezhetők az egyéb, nem üzleti céllal létrehozott szervezetek szintjén is. A spirituality kifejezés fordításakor, ha az elvontan jelent meg vagy a vállalat szintjére vonatkozott, a magyar spiritualitás szót használtuk; ugyanakkor ha a fogalom személyes, emberi összefüggésben bukkant fel, akkor a lelkiség kifejezéssel ültettük magyarra.
A magyar kiadás köszönetnyilvánításaként elsősorban a kiváló könyv szerzőinek, prof. Helen J. Alford O.P., a vatikáni Angelicum Társadalomtudományi Fakultása dékánjának és prof. Michael J. Naughtonnak, a minnesotai Szent Tamás Egyetem tanszékvezetőjének köszönjük meg fáradozásukat és nagylelkű támogatásukat. A könyv magyar megjelenését sokan segítették, így a fordító Árokszállási Zoltán, akivel többször is megvitattuk átültetési megoldásait, a kiadó Bedő György, a Kairosz Kiadó igazgatója, aki avatottan, példás gyorsasággal és szakszerűséggel foglakozott a kiadással, az Altern-csoport tagjai: dr. Kocsis Tamás, dr. Baranyi Árpád és dr. Dabóczi Kálmán, akik számos vonatkozásban többszörös figyelmet fordítottak a könyv szakszerűségére, valamint Szesztay Dávid, aki a 4-7. fejezetek lektorálásában nyújtott segítséget. Kocsis Tamásnak külön köszönet jár a teljes szöveg eredetivel való egybevetéséért, szakmai lektorálásáért és olvasószerkesztéséért. A magyar katolikus vezetők közül többen adtak biztatást és támogatást a munkához, így Bíró László püspök, a Központi Szeminárium Rektora, Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, a magyar Justitia et Pax Bizottság elnöke és mások. A könyv megjelentetéséhez nyújtott anyagi támogatásokat is hálásan köszönjük. Köszönjük a Kiadó segítőinek munkáját és Gyombolai Bálint technikai támogatását, s végül, de nem utolsósorban, a domonkos nővérek magyarországi rendjének megértő és nagyvonalú oltalmazását.
Úgy gondoljuk, hogy e mű mindenképp gyarapítja hazánk közösségének javát, amely a gazdasági, a teológiai, a lelki és a gyakorlati élethez egyaránt fontos adalékokkal szolgál. A könyv gondozóiként és szerkesztőiként bocsátjuk - remélhetően sikeres - magyar útjára ezt a jelentős könyvet, bízva abban, hogy megmozgatja nemcsak a szűkebb menedzsmentszakmát, hanem az átfogóbb magyar szellemi életet is.
| Baritz Sarolta Laura, O.P. | Prof. Kindler József |
Budapest, 2004. október
A kötet megvásárolható a jobb könyvesboltokban.
Ára: 2500 Ft.
A könyv a Kairosz Kiadónál jelent meg.
A kiadó postaköltség nélkül küld akár egy darab könyvet is bármilyen magyarországi címre.
Telefon: (06-1) 359-9825
Cím: 1134 Budapest, Apály u. 2/b
Drótposta: kairosz@hu.inter.net