III. Êvfolyam, 3. szåm 1999. Ősz (188-198. oldal)

Marjainé Szerényi Zsuzsanna: Megfizethető-e a megfizethetetlen? - A természet pénzbeli értékeléséről az ökológiai közgazdaságtan és egy hazai felmérés tükrében

Témák: döntéshozatal, élőlény, értékelés, környezet, közgazdaságtan, kutatás, Magyarország, mérés, módszertan, ökológia, ökoszisztéma-szolgáltatás, pénz

HabĂĄr az ĂśkolĂłgiai kĂśzgazdasĂĄgtan hĂ­vei ĂĄltalĂĄban elutasĂ­tjĂĄk a termĂŠszeti erőforrĂĄsok pĂŠnzbeli (monetĂĄris) ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt, az utĂłbbi ĂŠvekben mĂŠgis tapasztalhatĂł nĂŠmi elmozdulĂĄs. Ennek kĂśvetkeztĂŠben a kĂśrnyezet-gazdasĂĄgtan ĂŠs az ĂśkolĂłgiai kĂśzgazdasĂĄgtan⁽¹⁾ hĂ­vei valamelyest kĂśzeledtek egymĂĄshoz, azaz az adott terĂźleten oldĂłdni lĂĄtszik egymĂĄs nĂŠzeteinek merev elutasĂ­tĂĄsa. Ezt bizonyĂ­tja az a Robert Costanza ĂŠs munkatĂĄrsai ĂĄltal kĂŠszĂ­tett, a FĂśld ĂśkoszisztĂŠmĂĄinak ĂŠs termĂŠszeti erőforrĂĄsainak pĂŠnzbeli ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠről szĂłlĂł tanulmĂĄny is, amely eredetileg a Nature hasĂĄbjain jelent meg 1997-ben, s egy ĂŠvvel kĂŠsőbb az Ecological Economics cĂ­mĹą folyĂłiratban is kĂśzreadtĂĄk. A cikkről tĂĄmogatĂł ĂŠs kritikai megjegyzĂŠsek sora lĂĄtott napvilĂĄgot, ĂśsszessĂŠgĂŠben azonban egyĂŠrtelmĹąen az derĂźl ki ezekből, hogy - a monetĂĄris ĂŠrtĂŠkelĂŠs komoly mĂłdszertani problĂŠmĂĄi ellenĂŠre is - hiba volna elvetni a termĂŠszeti erőforrĂĄsok pĂŠnzbeli ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt.

A termĂŠszeti erőforrĂĄsok monetĂĄris ĂŠrtĂŠkelĂŠse MagyarorszĂĄgon is egyre nagyobb figyelmet kap, s mindez akkor vĂĄlik igazĂĄn fontossĂĄ, amikor a vizsgĂĄlt erőforrĂĄs ĂĄllapota valamilyen okbĂłl hirtelen megvĂĄltozik. A Bős-Nagymarosi VĂ­zlĂŠpcsőrendszer markĂĄns pĂŠlda arra, amikor egy beruhĂĄzĂĄs komoly hatĂĄst gyakorol a termĂŠszeti erőforrĂĄsokra, ezĂŠrt itt helye van a termĂŠszeti ĂŠrtĂŠkvĂĄltozĂĄs pĂŠnzbeli becslĂŠsĂŠnek. Erre tett kĂ­sĂŠrletet az a kutatĂĄs, amely Kerekes SĂĄndor professzor irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄval tĂśbb ĂŠven keresztĂźl folyt a Budapesti KĂśzgazdasĂĄgtudomĂĄnyi Egyetem KĂśrnyezetgazdasĂĄgtani ĂŠs TechnolĂłgiai TanszĂŠkĂŠn.⁽²⁾

Jelen tanulmány a szélesebb nyilvánosság elé szeretné tárni a természeti tőke pénzbeli értékelésének néhány lehetséges módszerét, s az ezzel kapcsolatban felmerülő nehézségeket és dilemmákat. A bős-nagymarosi beruházás környezeti hatásainak értékeléséről szintén rövid áttekintést szeretnénk adni, bizonyítva azt, hogy az ökoszisztémák, illetve azok szolgáltatásainak értékelése nem csupán elméleti próbálkozás, hanem komoly gyakorlati jelentőséggel is bír.

Az ĂśkoszisztĂŠma szolgĂĄltatĂĄsainak ĂŠrtĂŠkelĂŠse

Egy igen összetett és ellentmondásokkal teli problémakör (az ökoszisztéma szolgáltatásai, illetve azok értékelése) kapott különös figyelmet az utóbbi években, s ez a terület az ökológiai közgazdaságtannak is központi témája (Bingham et al. [1995], idézi Costanza [1998]). Ám a közgazdaságtan különböző irányzatai más-más módon tartják elfogadhatónak az ökoszisztémáknak, azok szolgáltatásainak, illetve a természeti tőkének az értékelését. Az ökológiai közgazdaságtan elsősorban nem monetáris formában törekszik a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megragadására, azaz sokkal inkább természetes mértékegységekben igyekszik leírni a változásokat. Ezzel szemben a környezet-gazdaságtan a neoklasszikus elvekre épül, s ennek megfelelően az emberi preferenciákból indul ki a pénzbeli értékek meghatározásakor, s a természeti tőkének ily módon igyekszik minél több aspektusát monetárisan megragadni. A két irányzat tehát alapjaiban különbözik egymástól, ezért is figyelemre méltó, hogy épp Robert Costanza, aki az ökológiai közgazdaságtan egyik vezéralakja, s munkatársai próbálkoztak először a földi ökoszisztéma-szolgáltatások globális szintű, pénzbeli értékelésével.

Mivel az ĂśkoszisztĂŠma szolgĂĄltatĂĄsai nem piaci javak, illetve nincsenek oly mĂłdon szĂĄmszerĹąsĂ­tve, hogy ĂśsszehasonlĂ­thatĂłk lennĂŠnek a gazdasĂĄg szolgĂĄltatĂĄsaival vagy a megtermelt tőkĂŠvel, ezĂŠrt ezeket a politikai dĂśntĂŠshozatalkor tĂşl kis sĂşllyal veszik figyelembe. Ez tĂśbbek kĂśzĂśtt az emberek, mint biolĂłgiai lĂŠnyek ĂŠletfeltĂŠteleit is sĂşlyosan veszĂŠlyeztetheti. Bizonyos ĂŠrtelemben az ĂśkolĂłgiai rendszerek szolgĂĄltatĂĄsainak ĂŠrtĂŠke vĂŠgtelen, hiszen azok nĂŠlkĂźl a FĂśld gazdasĂĄgai mĹąkĂśdĂŠskĂŠptelennĂŠ vĂĄlnĂĄnak. Ennek ellenĂŠre mĂŠgis hasznos lehet az ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok "hozadĂŠki ĂŠrtĂŠkĂŠnek" vagy "hatĂĄrĂŠrtĂŠkĂŠnek" a becslĂŠse.⁽³⁾ Az elmĂşlt ĂŠvekben szĂĄmos tanulmĂĄny jelent meg a legkĂźlĂśnfĂŠlĂŠbb ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠről. Costanza ĂŠs tĂĄrsai ezek segĂ­tsĂŠgĂŠvel becsĂźltĂŠk a biomok⁽⁴⁾ egysĂŠgnyi terĂźletĂŠre jutĂł ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok ĂŠrtĂŠkĂŠt. Ezekből Ăşgy kaptĂĄk meg a FĂśld egĂŠszĂŠre vonatkozĂł ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok ĂŠrtĂŠkĂŠt, hogy a kapott, terĂźletegysĂŠgre vonatkozĂł Ăśsszegeket megszoroztĂĄk az egyes biomok teljes terĂźletĂŠvel, majd pedig ezeket a kĂźlĂśnbĂśző biomokra kapott eredmĂŠnyeket ĂśsszegeztĂŠk.

RĂśviden tekintsĂźk ĂĄt az eljĂĄrĂĄs mĂłdszertanĂĄt! Az ĂśkoszisztĂŠma javak (pĂŠldĂĄul ĂŠlelmiszer) ĂŠs szolgĂĄltatĂĄsok (pĂŠldĂĄul hulladĂŠkasszimilĂĄlĂł-kĂŠpessĂŠg) formĂĄjĂĄban⁽⁵⁾ kĂśzvetlenĂźl vagy kĂśzvetve hajtanak hasznot az emberisĂŠg szĂĄmĂĄra. Az ĂśkoszisztĂŠmĂĄk szĂĄmos funkciĂłt tĂśltenek be ĂŠs kĂźlĂśnbĂśző szolgĂĄltatĂĄsokat nyĂşjtanak, amelyeket Daily ([1997], idĂŠzi Costanza et al. [1997]) foglal Ăśssze rĂŠszletesen. A tanulmĂĄny szerzői 17 kategĂłriĂĄba soroltĂĄk ezeket az ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsokat: gĂĄzszabĂĄlyozĂĄs (a lĂŠgkĂśr kĂŠmiai ĂśsszetĂŠtelĂŠnek szabĂĄlyozĂĄsa), klĂ­maszabĂĄlyozĂĄs, zavar-szabĂĄlyozĂĄs (az ĂśkoszisztĂŠmĂĄk vĂĄlasza a kĂśrnyezeti vĂĄltozĂĄsokra), vĂ­zszabĂĄlyozĂĄs, vĂ­zszolgĂĄltatĂĄs, erĂłziĂł megelőzĂŠse, talajkĂŠpzĂŠs, tĂĄpanyag-kĂśrforgĂĄs, hulladĂŠkkezelĂŠs, beporzĂĄs, biolĂłgiai kontroll (a populĂĄciĂłk zsĂĄkmĂĄnydinamikĂĄjĂĄnak szabĂĄlyozĂĄsa), menedĂŠkhely (a helyi ĂŠs a kĂśltĂśző populĂĄciĂłk ĂŠlőhelye), ĂŠlelmiszer termelĂŠs, nyersanyagok, genetikai erőforrĂĄs, rekreĂĄciĂł, kultĂşra (a nem kereskedelmi hasznĂĄlat lehetősĂŠgĂŠnek biztosĂ­tĂĄsa). Az elemzĂŠsbe csak a megĂşjulĂł ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok kerĂźltek be, a nem megĂşjulĂł fosszilis energiahordozĂłkkal (kőszĂŠn, kőolaj, fĂśldgĂĄz), az ĂĄsvĂĄnyi nyersanyagokkal, illetve a lĂŠgkĂśrrel nem foglalkoztak.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékének becsléséhez szükség volt az ökoszisztémák nagyságának meghatározására is. Ennek érdekében egy aggregált osztályozási rendszert dolgoztak ki, amelyben - a jelenlegi globális földhasználatnak megfelelően - 16 kategória szerepel. A két alapkategóriát a tengeri és a szárazföldi területek jelentették. A tengeri területek felbonthatók a nyílt óceánra és a parti területekre, amelyek magukban foglalják a tölcsértorkolatokat, a tengeri algaágyakat, a korallzátonyokat és a sekély parti területeket. A szárazföldi területeken kétféle erdőtípust (trópusi és mérsékelt égövi); füves területeket és legelőket; mocsaras, vizes területeket (wetlands); tavakat és folyókat; sivatagot; tundrát; jeges vagy sziklás területeket; művelés alatt álló földeket; valamint városokat különböztettek meg.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások piaci és nem piaci értékösszetevőit többféle módszerrel határozták meg. Az elemzésben felhasznált - már elkészült - tanulmányok szintén sokféle értékelési módszert alkalmaztak. Ezek zöme - közvetlenül vagy közvetve - az emberek ökoszisztéma-szolgáltatásokra vonatkozó "fizetési hajlandóságát" próbálta becsülni.

A rĂŠszeredmĂŠnyek gyĹąjtĂŠse ĂŠs szintetizĂĄlĂĄsa tĂśbb lĂŠpcsőben zajlott. ElőszĂśr alaposan ĂĄttekintettĂŠk a szakirodalmat, amelynek cĂŠlja a mĂĄr elkĂŠszĂźlt ĂŠrtĂŠkelĂŠsek ĂśsszegyĹąjtĂŠse volt, de a becslĂŠsek sorĂĄn sajĂĄt szĂĄmĂ­tĂĄsokat is vĂŠgeztek. A vĂŠgleges tanulmĂĄny megĂ­rĂĄsĂĄt termĂŠszetesen rĂŠsztanulmĂĄnyok kidolgozĂĄsa előzte meg (ezekben talĂĄlhatĂłk meg a szakirodalomban fellelhető becslĂŠsek, azok ĂŠrtĂŠkelĂŠsi mĂłdszerei ĂŠs a kalkulĂĄlt ĂŠrtĂŠkek), majd a szerzők - egyhetes intenzĂ­v, kĂśzĂśs munkĂĄval - rĂŠszletesen is megtĂĄrgyaltĂĄk a kapott eredmĂŠnyeket.⁽⁶⁾ Mindezek alapjĂĄn hatĂĄroztĂĄk meg az egyes ĂśkoszisztĂŠmĂĄkra, illetve az ĂĄltaluk nyĂşjtott ĂŠves szolgĂĄltatĂĄsokra vonatkozĂł pĂŠnzĂŠrtĂŠkeket (Costanza et al. (1997), 256. o.). A teljes bioszfĂŠra ĂŠves szolgĂĄltatĂĄsainak ĂŠrtĂŠkĂŠt globĂĄlisan 16-54 billiĂł amerikai dollĂĄrra (a kisebb ĂŠrtĂŠk az ĂŠrtĂŠktartomĂĄnyok alsĂł, mĂ­g a nagyobbik a felső hatĂĄrok figyelembevĂŠtelĂŠvel kalkulĂĄlt Ăśsszeg), ĂĄtlagos ĂŠrtĂŠkĂŠt pedig 33 billiĂł amerikai dollĂĄrra becsĂźltĂŠk. Ez olyan ĂŠrtĂŠk, amelynek jelentős rĂŠsze a piacon meg sem jelenik (Costanza et al. [1997]).

A szerzők nem tagadjĂĄk, hogy az effĂŠle becslĂŠsek szĂĄmos fogalmi ĂŠs empirikus nehĂŠzsĂŠget tartalmaznak, mĂŠgis Ăşgy gondoljĂĄk, hogy e munka tĂśbb szempontbĂłl is alapvető. Ez azĂŠrt van Ă­gy, mert "(1) nyilvĂĄnvalĂłbbĂĄ teszi az ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok ĂŠrtĂŠkĂŠnek lehetsĂŠges tartomĂĄnyĂĄt; (2) legalĂĄbb első kĂśzelĂ­tĂŠsben megbecsĂźli a globĂĄlis ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok viszonylagos nagysĂĄgĂĄt; (3) keretet ad ezek tovĂĄbbi elemzĂŠsĂŠhez; (4) kiemeli azokat a terĂźleteket, amelyeknĂŠl a leginkĂĄbb szĂźksĂŠg van tovĂĄbbi kutatĂĄsokra; (5) Ăşjabb kutatĂĄsokra ĂŠs vitĂĄkra ĂśsztĂśnĂśz". A szerzők szerint a felismert problĂŠmĂĄk ĂŠs bizonytalansĂĄgok tĂśbbsĂŠge miatt becslĂŠseik inkĂĄbb csak valamifĂŠle alsĂł kĂśzelĂ­tĂŠst jelentenek, amelyek nĂśvekednĂŠnek, ha "(1) tovĂĄbbi erőfeszĂ­tĂŠseket tennĂŠnk az ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok szĂŠlesebb tartomĂĄnyĂĄnak tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄra ĂŠs ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠre; (2) reĂĄlisabban ragadnĂĄnk meg az ĂśkoszisztĂŠmĂĄk dinamikĂĄjĂĄt ĂŠs a kĂśzĂśttĂźk lĂŠvő fĂźggősĂŠgi kapcsolatokat; ĂŠs (3) tudomĂĄsul vennĂŠnk, hogy az ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsok egyre »szĹąkĂśsebbĂŠ« vĂĄlnak a jĂśvőben" (Costanza et al. [1997], 253. o.).

A tanulmányt azzal a céllal jelentették meg újra az Ecological Economics hasábjain, hogy további észrevételek közlésére adjanak lehetőséget. Bevezető írásában Costanza megerősíti azt az óhajt, hogy a pénzbeli értékelést bemutató és alkalmazó cikkel, valamint az erről indított vitával szeretnék előmozdítani a természeti tőke és az ökoszisztémák értékelésének meglehetősen sok problémát felvető kutatását, s ezzel az eddig homályos területekre is fény derülhet. A folyóirat hasábjain zajló vita tehát meghatározó és iránymutató lehet a jövő kutatásai számára (Costanza [1998], 2. o.). Ez az első lépés azonban csak "az ajtót nyitotta ki a kutatások bővítésére és fejlesztésére, amellyel azokat a problémákat és korlátokat vizsgálhatjuk tovább, amelyeket már felismertünk" (Costanza et al. [1998], 69. o.).

Az egyik vitacikk Herman Dalytől, az ĂśkolĂłgiai kĂśzgazdasĂĄgtan ugyancsak jeles kĂŠpviselőjĂŠtől szĂĄrmazik, aki egyĂŠrtelmĹąen kifejezte, hogy nem csatlakozik a termĂŠszeti erőforrĂĄsok pĂŠnzbeli ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt tĂĄmadĂłkhoz. VĂŠlemĂŠnye szerint a vilĂĄg ĂśkoszisztĂŠma-szolgĂĄltatĂĄsaira vonatkozĂł ĂŠvi 33 billiĂł dollĂĄros kalkulĂĄlt ĂŠrtĂŠket egy olyan mutatĂłszĂĄmkĂŠnt kell ĂŠrtelmezni, amely megmutatja, hogy a mĂşltban a termĂŠszeti tőkĂŠt milyen mĂŠrtĂŠkben hasznĂĄltuk fel, s Ă­gy mekkora a megmaradĂł termĂŠszeti tőke szĹąkĂśssĂŠge (Daly [1998]).⁽⁷⁾ "A becslĂŠs minden durvasĂĄga ĂŠs pontatlansĂĄga ellenĂŠre is tĂśbb, mint a vĂŠgtelen rossz alĂĄbecslĂŠse" - vĂŠli Daly ([1998], 23. o.).

A szerző szintén fontosnak tartja megjegyezni, hogy egy konkrét döntéshozatalnál a végtelen értéken számon tartott természeti tőke semmivel sem mond többet, mintha azt nulla értéken vennénk számításba. Fel kellene ismerni, hogy a természeti tőke és az ember alkotta tőke nem helyettesítő, hanem kiegészítő viszonyban állnak egymással, s éppen ez a kiegészítő viszony az a korlátozó tényező, ami miatt meg kell fékezni a természeti tőke túl gyors átalakítását ember alkotta tőkévé. Az ökoszisztéma-szolgáltatások mérésének technikája viszont továbbra is lezáratlan kérdés, de szerinte a kutatók nyitottak a kritikákra és a javaslatokra, amelyek révén fejleszthető ez a munka (Daly [1998]).

Érdemes mĂŠg kiemelni az Ecological Economics emlĂ­tett szĂĄmĂĄnak azt a cikkĂŠt, amelyet maguk az eredeti tanulmĂĄny szerzői Ă­rtak (Costanza et al. [1998]), s amelyben a kapott ĂŠszrevĂŠtelekre reagĂĄltak. Ennek egyik legĂŠrdekesebb rĂŠszĂŠben a szerzők biofizikai ĂŠs monetĂĄris ĂŠrtĂŠkeket hasonlĂ­tanak Ăśssze. MegvizsgĂĄltĂĄk pĂŠldĂĄul, hogy a Nature-ben kĂśzzĂŠtett, egy hektĂĄrra vetĂ­tett gazdasĂĄgi ĂŠrtĂŠk hogyan fĂźgg Ăśssze a biomok egysĂŠgnyi terĂźletĂŠn megkĂśtĂśtt napenergiĂĄval (ezt a nettĂł primer produkciĂłval⁽⁸⁾ fejeztĂŠk ki). A szĂĄrazfĂśldi ĂŠs a tengeri rendszerekre kĂźlĂśn-kĂźlĂśn elvĂŠgzett vizsgĂĄlat - nĂŠmileg meglepő mĂłdon - nagyon szoros ĂśsszefĂźggĂŠst (korrelĂĄciĂłt) mutatott, az egyedĂźli kivĂŠtelt a folyĂłk ĂŠs a tavak jelentettĂŠk. Ezt azzal magyarĂĄztĂĄk, hogy az ezek ĂĄltal nyĂşjtott szolgĂĄltatĂĄsok kevĂŠsbĂŠ kapcsolatosak a primer produkciĂłval (Costanza et al. [1998], 72. o.). A termĂŠszetes mĂŠrtĂŠkegysĂŠgben, illetve a pĂŠnzben tĂśrtĂŠnő ĂŠrtĂŠkelĂŠs tehĂĄt nem feltĂŠtlenĂźl szolgĂĄltat egymĂĄstĂłl nagyon kĂźlĂśnbĂśző eredmĂŠnyeket.

A természeti tőke értékelésének egy magyarországi példája

MagyarorszĂĄgon a termĂŠszeti erőforrĂĄsok, illetve az azokban bekĂśvetkező vĂĄltozĂĄsok pĂŠnzbeli ĂŠrtĂŠkelĂŠse nem tekint vissza olyan komoly mĂşltra, mint ahogy az a fejlettebb orszĂĄgokra jellemző, az utĂłbbi ĂŠvtizedben azonban jelentős vĂĄltozĂĄs tĂśrtĂŠnt ezen a terĂźleten is. Az 1990-es ĂŠvekben tĂśbb kutatĂĄs foglalkozott ezzel a tĂŠmĂĄval,⁽⁹⁾ s ezek kĂśzĂźl kiemelkedően fontos a Bős-Nagymarosi VĂ­zlĂŠpcsőrendszer (a tovĂĄbbiakban: BNV) termĂŠszeti tĂŠnyezőkre gyakorolt hatĂĄsĂĄnak a kutatĂĄsa. Ez a munka 1994-ben kezdődĂśtt, amikor a feltĂŠtelek mĂŠg a maiaknĂĄl is sokkal szerĂŠnyebbek voltak mind a rendelkezĂŠsre ĂĄllĂł tudomĂĄnyos ĂŠs mĂłdszertani lehetősĂŠgeket, mind pedig a kutatĂĄsi eredmĂŠnyek elfogadtatĂĄsĂĄt illetően. Az 1994-ben Kerekes SĂĄndor vezetĂŠsĂŠvel ĂśsszeĂĄllt első kutatĂłcsoport ĂşttĂśrő jellegĹą munkĂĄt vĂŠgzett azzal, hogy a beruhĂĄzĂĄst az addig teljes egĂŠszĂŠben mellőzĂśtt termĂŠszeti tĂŠnyezők figyelembevĂŠtelĂŠvel ĂŠrtĂŠkelte gazdasĂĄgilag (Kerekes et al. [1994]). Ez volt az első olyan hazai kutatĂĄs, amelyik a biodiverzitĂĄst, illetve annak vĂĄltozĂĄsĂĄt is becsĂźlte, mĂŠgpedig monetĂĄris formĂĄban.

A kutatómunka 1998-ban és 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékén folytatódott. Ekkor a természeti tőke teljesebb körű és módszertanilag megalapozottabb értékelésével próbálkoztunk. Ennek a munkának az adott (illetve ad) különös hangsúlyt, hogy a BNV-projekt kapcsán a szlovák és a magyar fél közötti gazdasági elszámolást kívánta (illetve kívánja) megalapozni. A következőkben az ennek keretében készült két tanulmány (Kerekes et al. [1998], [1999]) legfontosabb eredményeit ismertetjük.

A BNV-projekt a legnagyobb vĂĄltozĂĄsokat a SzigetkĂśzben idĂŠzte elő, ezĂŠrt a kutatĂĄs is erre a terĂźletre irĂĄnyult. Ennek sorĂĄn a SzigetkĂśz teljes gazdasĂĄgi ĂŠrtĂŠkĂŠnek⁽¹⁰⁾ a beruhĂĄzĂĄs hatĂĄsĂĄra bekĂśvetkező vĂĄltozĂĄsĂĄt prĂłbĂĄltuk megbecsĂźlni. Ehhez az alĂĄbbi Ăśsszetevőket vettĂźk figyelembe: flĂłra ĂŠs fauna; felszĂ­ni, illetve felszĂ­n alatti vĂ­zkĂŠszletek; mezőgazdasĂĄgi vĂĄltozĂĄsok; halĂĄszat ĂŠs horgĂĄszat; erdő- ĂŠs vadgazdĂĄlkodĂĄs; gĂśrgetett, illetve lebegtetett hordalĂŠk szĂĄllĂ­tĂĄsa a folyĂłvĂ­zben. Ezen tĂŠnyezők kĂśzĂźl az utĂłbbiakra lĂŠtezhet piac, illetve azok ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠre inkĂĄbb vannak elfogadott mĂłdszerek, Ă­gy azok ĂŠrtĂŠkbecslĂŠse nĂŠmikĂŠpp egyszerĹąbb feladat, mint pĂŠldĂĄul a flĂłra ĂŠs a fauna (biodiverzitĂĄs) vĂĄltozĂĄsĂĄnak ĂŠrtĂŠkelĂŠse, ezĂŠrt a kutatĂĄs eredmĂŠnyei kĂśzĂźl ennek a terĂźletnek az ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠt emeljĂźk ki. A becslĂŠseket nemcsak a mĂĄr megvalĂłsult "C" variĂĄns esetĂŠre vĂŠgeztĂźk el, hanem egy Ăşjonnan felmerĂźlt, potenciĂĄlisan megvalĂłsĂ­thatĂł vĂĄltozatra is. A konkrĂŠt vĂĄltozat ismertetĂŠse helyett azonban sokkal fontosabbak az elvi megfontolĂĄsok, hiszen a kialakĂ­tott mĂłdszertan alapjĂĄn bĂĄrmilyen tervvĂĄltozatra elvĂŠgezhető az ĂŠrtĂŠkvĂĄltozĂĄs becslĂŠse (Kerekes et al. [1999], 4. o.).

A biodiverzitás változása igen sok bizonytalanságot hordoz, amire a munkában résztvevő botanikus és zoológus kutatók is felhívták a figyelmet. Emellett az alkalmazott módszerek is csak rendkívül széles hibahatárok melletti becslésre alkalmasak, gondoljunk csak arra, hogy Costanza és munkatársai az egyes biomok szolgáltatásainak értékét csak globális átlagok alapján tudták meghatározni. Ezzel figyelmen kívül hagyták azt az igen fontos tényt, hogy a különböző területek egyébként hasonló biomjai széles határok között változhatnak és olyan egyedi jellegzetességekkel bírhatnak, amelyeket az átlagértékek meghatározásánál nem számszerűsíthettek. Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy a szigetközi ökoszisztémák változásának értékét több módszerrel próbáltuk becsülni.

Az egyik ilyen eljĂĄrĂĄs az Ăşgynevezett benefit transzfer mĂłdszer. Ez egy mĂĄr elkĂŠszĂźlt vizsgĂĄlat eredmĂŠnyĂŠt Ăźlteti ĂĄt egy mĂĄsik, hasonlĂł terĂźletre (rĂŠszletesen lĂĄsd pĂŠldĂĄul OECD [1996]). Ennek megfelelően olyan felmĂŠrĂŠseket kellett talĂĄlnunk, amelyek kielĂŠgĂ­tik a benefit transzfer alkalmazĂĄsĂĄnak feltĂŠteleit.⁽¹¹⁾ A nemzetkĂśzi szakirodalomban sajnos nagyon kevĂŠs a szigetkĂśzihez hasonlĂł ĂŠdesvĂ­zi ĂĄrtĂŠri, vizes terĂźletekre vĂŠgzett monetĂĄris ĂŠrtĂŠkelĂŠs. EnnĂŠl sokkal gyakoribb a sĂłsvĂ­zi terĂźletek vizsgĂĄlata, ezeket azonban nem hasonlĂ­thatjuk az ĂŠdesvĂ­ziekhez. EurĂłpai vizes terĂźletre vonatkozĂłan csupĂĄn kĂŠt megfelelő felmĂŠrĂŠst talĂĄltunk a szakirodalomban. MindkĂŠt felmĂŠrĂŠs a nemzetkĂśzileg is elismert feltĂŠteles ĂŠrtĂŠkelĂŠs mĂłdszerĂŠvel⁽¹²⁾ kĂŠszĂźlt.

A szigetkĂśzi alkalmazĂĄs szempontjĂĄbĂłl legjobb felmĂŠrĂŠst AusztriĂĄban vĂŠgeztĂŠk egy Duna menti nemzeti park lĂŠtrehozĂĄsakor (Kosz [1996]). Ez a vizsgĂĄlat azĂŠrt is volt nagyon kedvező a szĂĄmunkra, mert a Duna menti ĂĄrtĂŠri vizes terĂźletet ott is egy tervezett vĂ­zerőmĹą ĂŠpĂ­tĂŠse veszĂŠlyeztette. SzĂĄmĂ­tĂĄsainknĂĄl az osztrĂĄkok fizetĂŠsi hajlandĂłsĂĄgĂĄbĂłl indultunk ki, s - tĂśbbek kĂśzĂśtt - azt feltĂŠteleztĂźk, hogy az osztrĂĄk ĂŠs a magyar fizetĂŠsi hajlandĂłsĂĄg az egy főre jutĂł bruttĂł hazai termĂŠk (GDP) eltĂŠrő nagysĂĄgĂĄval magyarĂĄzhatĂł, illetve azzal arĂĄnyos.⁽¹³⁾

Az osztrĂĄk fizetĂŠsi hajlandĂłsĂĄgot az jellemezte, hogy 1993-ban - ĂŠs az azt kĂśvető ĂŠvekben - az egy főre jutĂł GDP 0,12%-ĂĄt lettek volna hajlandĂłk fizetni egy ĂĄrtĂŠri vizes terĂźleten lĂŠtrehozandĂł nemzeti parkĂŠrt. Ebből az Ăśsszegből - a feltĂŠtelezĂŠseinknek megfelelő korrekciĂłk utĂĄn - kaptuk a magyar emberek egy főre jutĂł ĂŠves fizetĂŠsi hajlandĂłsĂĄgĂĄt a szigetkĂśzi ĂśkoszisztĂŠma eredeti ĂĄllapotban valĂł megőrzĂŠsĂŠre vonatkozĂłan. Ezt a relevĂĄns populĂĄciĂłra Ăśsszegezve (ez esetĂźnkben a teljes magyar lakossĂĄg, illetve a fizetőkĂŠpes nĂŠpessĂŠg, amelyet a 14 ĂŠven felĂźliek jelentenek) kaptuk a teljes magyar fizetĂŠs ĂśsszegĂŠt. Mivel feltĂŠteleztĂźk, hogy a fizetĂŠsi hajlandĂłsĂĄg a degradĂĄltsĂĄggal arĂĄnyosan csĂśkken, ezĂŠrt - az egyes beruhĂĄzĂĄsi vĂĄltozatok ĂĄltal a kĂźlĂśnbĂśző ĂśkoszisztĂŠmĂĄkban okozott pusztulĂĄst alapul vĂŠve - becsĂźlhető a tĂŠnyleges fizetĂŠsi hajlandĂłsĂĄg. Az osztrĂĄk felmĂŠrĂŠsnĂŠl a fizetĂŠst vĂŠgtelen időhorizontra ĂŠrtelmeztĂŠk, ami annyit jelent, hogy az ĂĄllampolgĂĄrok minden ĂŠvben befizetnĂŠk a felajĂĄnlott Ăśsszeget a nemzeti park fenntartĂĄsĂĄra. Ekkor hasznĂĄlhatĂł az Ăşgynevezett ĂśrĂśkjĂĄradĂŠk-formula, amellyel az ĂŠrtĂŠkcsĂśkkenĂŠs jelenĂŠrtĂŠke szĂĄmĂ­thatĂł ki, s amelyet nagymĂŠrtĂŠkben befolyĂĄsol a szĂĄmĂ­tĂĄshoz vĂĄlasztott diszkontlĂĄb.⁽¹⁴⁾ A "C" variĂĄns megvalĂłsĂ­tĂĄsa kĂśvetkeztĂŠben a szigetkĂśzi vizes terĂźletekben bekĂśvetkező ĂŠrtĂŠkcsĂśkkenĂŠst 2%-os diszkontrĂĄta alkalmazĂĄsĂĄval 168-252 milliĂĄrd forintra, mĂ­g 3,5%-os diszkontlĂĄbnĂĄl 96-144 milliĂĄrd forintra becsĂźltĂźk. A kĂŠt tartomĂĄny kĂśzĂśtti eltĂŠrĂŠs jĂłl mutatja, hogy a diszkontlĂĄb megvĂĄlasztĂĄsa jelentősen befolyĂĄsolja a kapott eredmĂŠnyt.

A másik becslést az írás első részében ismertetett tanulmány (Costanza et al. [1997]) alapján végeztük. Ez a Costanzáék által az egyes élőhelytípusokra kalkulált monetáris összegekből, illetve a megfelelő szigetközi élőhelytípusok területváltozásából számította az értékcsökkenést. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a biodiverzitás értékelésére irányuló törekvés nemcsak elméleti síkon nagy jelentőségű, hanem valóban fontos gyakorlati problémák megoldásában segíthet. Pimm szerint a Costanza és szerzőtársai által az egyes ökoszisztéma-szolgáltatásokra közölt monetáris értékek igazi ereje abban van, hogy azok felhasználhatók a helyi döntéshozatalkor. Ha a globális összegeket konkrétan nem is alkalmazzák, azok összehasonlításra és ellenőrzésre adhatnak lehetőséget (Pimm [1997]).

A Szigetköz élőhelyei és növénytársulásai - a Costanza és társai által alkalmazott csoportosítás szerint - az alábbi kategóriákba sorolhatók (zárójelben az adott élőhely által nyújtott szolgáltatás Costanzáék által becsült átlagos pénzértéke):

• ĂĄrtĂŠri vizes ĂŠlőhelyek (wetlands, swamps/floodplains) (19 580 amerikai dollĂĄr (USD)/ha/ĂŠv),
• fĂźves, gyomos tĂĄrsulĂĄsok (grass/rangelands) (232 USD/ha/ĂŠv),
• szĂĄrazsĂĄgtĹąrő erdők (temperate forests) (232 USD/ha/ĂŠv).

A fenti élőhelyek közül a legértékesebb ártéri vizes területek degradálódtak, az értéktelenebb füves, gyomos területek nagysága viszont növekedett. Az értékcsökkenést a területek, illetve az ottani ökoszisztémák éves szolgáltatásainak, hozamainak különbségéből számítottuk. Mivel a szigetközi élőhelyek degradációja valószínűleg hosszú távon megmarad (az általuk szolgáltatott hozamot örökre elvesztettük), ezért megint csak alkalmazható az örökjáradék-számítás. Az értékváltozást így a "C" variáns esetén 712-758 milliárd forintra (2%-os diszkontláb esetén), illetve 407-433 milliárd forintra (3,5%-os diszkontláb esetén) becsültük.

A két módszer eredményei nagyságrendileg hasonlók, noha 4-5-szörös különbségek is észrevehetők. Ez azonban még mindig nem túl jelentős, főleg ha figyelembe vesszük, hogy maga az ökoszisztéma-változás is óriási bizonytalanságokat hordozhat.

Ha most a szigetközi természeti tőke értékváltozásának teljes értékét vizsgáljuk, vagyis nemcsak a flóra és a fauna (biodiverzitás) változását vesszük figyelembe, hanem az összes érintett tőkeelemet (felszín alatti vízkészlet, mezőgazdasági változások stb.) is, akkor a teljes értékváltozást 290-992 milliárd forintra, illetve 167-570 milliárd forintra becsültük (2 illetve 3,5%-os diszkontlábnál). A teljes értékváltozást a biodiverzitás értékcsökkenésével összehasonlítva megállapítható, hogy az utóbbi adja az értékváltozás döntő hányadát (az alkalmazott értékelési módszertől függően mintegy 60-75%-át). Ez is jól alátámasztja azt, hogy az ökoszisztémákban bekövetkező változások értékelése jelentősen befolyásolhatja egy döntés végeredményét. Ha nem végzünk erre vonatkozó pénzbeli értékelést, akkor a bekövetkező változásokat is nagy valószínűséggel figyelmen kívül hagyjuk a döntés során. Megállapítható tehát, hogy a természeti tőke értékelésére feltétlenül szükség van, s a jövőben remélhetőleg újabb kutatások finomítják majd a pénzbeli becsléseket, illetve általában az ökoszisztémák értékelési eljárásait.

HIVATKOZÁSOK

Bingham, G. - Bishop, R. - Brody, M. - Bromley, D. - Clark, E. - Cooper, W. - Costanza, R. - Hale, T. - Hayden, G. - Kellert, S. - Norgaard, R. - Norton, B. - Payne, J. - Russell, C. - Suter, G. (1995): Issues in ecosystem valuation: improving information for decision making; Ecological Economics 14, 73-90. o.

Costanza, R. [1998]: The value of ecosystem services; Ecological Economics 25, 1-2. o.

Costanza, R. - d'Arge, R. - Groot, R. de - Farber, S. - Grasso, M. -Hannon, B. - Limburg, K. - Naeem, S. - O'Neill, R. V. - Paruelo, J. - Raskin, R. G. - Sutton, P. - Belt, M. van den [1997]: The value of the World's ecosystem services and natural capital; Nature, Vol. 387, mĂĄjus 15., 253-260. o. (vĂĄltozatlan utĂĄnnyomĂĄs: Ecological Economics 25, 3-15. o.)

Costanza, R. - d'Arge, R. - Groot, R. de - Farber, S. - Grasso, M. -Hannon, B. - Limburg, K. - Naeem, S. - O'Neill, R. V. - Paruelo, J. - Raskin, R. G. - Sutton, P. - Belt, M. van den [1998]: The value of the ecosystem services: putting the issues in perspective; Ecological Economics 25, 67-72. o.

Daily, G. (szerk.) [1997]: Nature's services: societal dependence on natural ecosystems; Island Press, Washington, DC

Daly, H. E. [1998]: The return of Lauderdale's paradox; Ecological Economics 25, 21-23. o.

KaderjĂĄk P. - Szekeres Sz. (szerk.) (1998): KĂśltsĂŠg-haszon elemzĂŠs a kĂĄrmentesĂ­tĂŠsi gyakorlatban; Harvard Institute for International Development (HIID), Budapest

Kerekes S. - Kindler J. - Csutora M. - KoloszĂĄr M. - PĂŠter S. - Zsolnai L. [1994]: Economic Evaluation of the Gabcikovo-Nagymaros Project( Centre for Environmental Studies, november, Budapest

Kerekes S. - Kindler J. - Baranyi Á. - Bisztriczky J. - Csutora M. - Kék M. - Kovács E. - Kulifai J. - Nemcsicsné Zsóka Á. - Pál G. - Szabó L. - Marjainé Szerényi Zs. [1998]: A szigetközi térség természeti tőke értékváltozása; Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, április, Budapest

Kerekes S. - Kindler J. - Bisztriczky J. - Csutora M. - Kovács E. - Kulifai J. - Marjainé Szerényi Zs. - Nemcsicsné Zsóka Á. [1999]: A természeti tőke várható értékváltozása a Szigetközben; Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, június, Budapest

Kerekes S. - SzlĂĄvik J. [1996]: A kĂśrnyezeti menedzsment kĂśzgazdasĂĄgi eszkĂśzei; KĂśzgazdasĂĄgi ĂŠs Jogi KĂśnyvkiadĂł, Budapest

KopĂĄnyi M. (szerk.) [1993]: MikroĂśkonĂłmia; MĹąszaki KĂśnyvkiadĂł-AULA, Budapest

Kosz, M. [1996]: Valuing riverside wetlands: the case of the "Donau-Auen" national park (Analysis); Ecological Economics 16, 109-127. o.

KĂśrnyezetvĂŠdelmi Lexikon (1993), AkadĂŠmiai KiadĂł, Budapest

Marjainé Szerényi Zs. [1998]: A feltételes értékelés alkalmazása Magyarországon, a Bükki Nemzeti Parkban; in. A jövő a jelenben - Átalakuló társadalom, új tudományos problémák; PhD-hallgatók előadásai az első nemzetközi konferencián, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest

Mitchell, R. - Carson, T. [1989]: Using Surveys to Value Public Goods: The Contingent Valuation Method; Resources for the Future, Washington DC

Mourato, S. - Csutora M. - MarjainĂŠ SzerĂŠnyi Zs. - Pearce, D. - Kerekes S. - KovĂĄcs E. [1997]: The Value of Water Quality Improvement at Lake Balaton: a Contingent Valuation Study; in. Measurement and Achievement of Sustainable Development in Eastern Europe. Report to DGXII; CSERGE, Budapest Academy of Economic Sciences, Bulgarian Academy of Sciences and Cracow Academy of Economics, 6. fejezet

OECD [1996]: Project and policy appraisal: Integrating economics and environment; PĂĄrizs

Pearce, D. W. - Turner, R. K. [1990]: Economics of Natural Resources and the Environment; The John Hopkins University Press, Baltimore

Pimm, S. L. [1997]: The value of everything; Nature, Vol. 387, mĂĄjus 15.

Powell, J. - KaderjĂĄk P. - Verkoijen, F. [1997]: Empirical Benefit Estimates for Improving Air Quality in Hungary; in: Powell, J. - KaderjĂĄk P.: Economics for Environmental Policy in Transition Economies; Edgar Elwar, 131-147. o.

Turner, R. K. - Pearce, D. - Bateman, I. (1994): Environmental economics: An elementary introduction; Harvester Wheatsheaf, London, New York

LĂĄbjegyzetek: