![]() | III. ĂŠvfolyam, 1-2. szĂĄm 1999. tavasz - nyĂĄr (5-20. oldal) |
FordĂtotta: Farkas ElemĂŠr
TĂŠmĂĄk: egyezmĂŠny, gazdasĂĄg, gazdasĂĄgpolitika, globalizĂĄciĂł, IMF, Kanada, kapitalizmus, kereskedelem, kĂśzgazdasĂĄgtan, MAI, monetarizmus, multinacionĂĄlis, munkanĂŠlkĂźlisĂŠg, nĂśvekedĂŠs, OECD, pĂŠnz, pĂŠnzĂźgy, szegĂŠnysĂŠg, tĹke, transznacionĂĄlis, USA, VilĂĄgbank, WTO
A hivatalos irĂĄnyvonalat kĂŠpviselĹ kĂśzgazdĂĄszok nem hajlandĂłk beismerni, ezĂŠrt valakinek meg kell mondania nekik, hogy a neoklasszikus, monetarista kĂśzgazdasĂĄgtan terĂźletĂŠn folytatott huszonĂśt ĂŠves prĂłbĂĄlkozĂĄsaik kolosszĂĄlis kudarcnak bizonyultak. Az a tĂŠny, hogy ennek ellenĂŠre Ăşgy reklĂĄmozhatjĂĄk eszmĂŠiket, mintha azok megoldĂĄst jelentenĂŠnek a vilĂĄg problĂŠmĂĄira, elegendĹ ahhoz, hogy bĂĄrki kĂŠtsĂŠgbeessen. A horizonton megjelenĹ egyetlen remĂŠnysugĂĄr azoknak a szekĂŠrtĂĄbort elhagyĂł tudĂłsoknak a nĂśvekvĹ szĂĄma, akik kezdik megkĂŠrdĹjelezni a bevett bĂślcsessĂŠget.
TĂşl sok dolog ment tĂśnkre ahhoz, hogy vita nĂŠlkĂźl utasĂtsuk el ezeket a nĂŠzeteket. KĂŠt ĂŠvtized alatt Afrika SzaharĂĄtĂłl dĂŠlre fekvĹ terĂźletein a helyzet a rosszbĂłl a remĂŠnytelenbe fordult. 1980-ban kĂźlfĂśldi adĂłssĂĄguk 84,1 milliĂĄrd dollĂĄr volt, ami a bruttĂł hazai termĂŠk (GDP) 34 szĂĄzalĂŠkĂĄt tette ki. 1996-ban ezek az orszĂĄgok egyĂźttesen mĂĄr 227,2 milliĂĄrd dollĂĄrral tartoztak, ami az Ăśsszes GDP-jĂźk 78 szĂĄzalĂŠkĂĄnak felelt meg. Ez messze tĂśbb, mint amit exportbevĂŠteleik fedezni tudnĂĄnak (The World Bank (1999)).
Az adĂłssĂĄg ĂŠs az instabilitĂĄs "normĂĄvĂĄ" vĂĄlt az Ăşj, globalizĂĄlt gazdasĂĄgban. DĂŠlkelet-Ăzsia ĂśsszeomlĂĄsa olyan mĂŠrvĹą volt, hogy ennek ĂŠrzĂŠkeltetĂŠse meghaladja e rĂśvid ĂĄttekintĂŠs kereteit. ElĹszĂśr ThaifĂśld, majd DĂŠl-Korea, a FĂźlĂśp-szigetek, IndonĂŠzia ĂŠs Malayzia gazdasĂĄgai omlottak Ăśssze, s fizetĹeszkĂśzeik elĂŠrtĂŠktelenedtek. Mindezt "ĂĄzsiai influenzĂĄnak" neveztĂŠk el, mert a vĂĄlsĂĄg vĂrus mĂłdjĂĄra terjedt egyik orszĂĄgrĂłl a mĂĄsikra.
DĂŠl-Amerika bukkant fel a nyugtalansĂĄg Ăşjabb terĂźletekĂŠnt. BrazĂlia kĂźlfĂśldi fizetĹeszkĂśzben vĂĄllalt kĂśtelezettsĂŠgeit a Moody's Investors Services 1998. szeptember elejĂŠn leĂŠrtĂŠkelte (Financial Post (1998)). A kamatlĂĄbak csaknem 40 szĂĄzalĂŠkra emelkedtek a tĹkekiĂĄramlĂĄs lelassĂtĂĄsĂĄra irĂĄnyulĂł hiĂĄbavalĂł elĹfeszĂtĂŠsek kĂśvetkeztĂŠben. Azonban mĂŠg ez sem volt elĂŠg a nemzetkĂśzi piacok hosszabb tĂĄvĂş megnyugtatĂĄsĂĄhoz. A 18 hĂłnapon belĂźl negyedszer bekĂśvetkezĹ brazil valuta elleni tĂĄmadĂĄs arra kĂŠnyszerĂtette a brazil kormĂĄnyt, hogy 1999. januĂĄr kĂśzepĂŠn leĂŠrtĂŠkelje fizetĹeszkĂśzĂŠt, majd szabadon lebegtesse a nemzetkĂśzi piacon. A befektetĹk idegesen reagĂĄltak abbeli fĂŠlelmĂźkben, hogy a kedvezĹtlen hatĂĄs esetleg ĂĄtterjed ArgentinĂĄra ĂŠs MexikĂłra is.
OroszorszĂĄg Ăşj, sĂśtĂŠt korszaka nĂŠmileg kijĂłzanĂtĂłlag hatott a neoklasszikus ideolĂłgusokra. TĂz ĂŠvvel ezelĹtt az oroszoknak volt munkĂĄja ĂŠs ennivalĂłja. Ma sokmilliĂłjuknak egyik sincs. 1998 vĂŠgĂŠn a VĂśrĂśskereszt NemzetkĂśzi BizottsĂĄga az adomĂĄnyok meghĂĄromszorozĂĄsĂĄt tervezte, remĂŠlve, hogy Ăgy megbirkĂłzhatnak az idĹszak vĂĄrhatĂłan egyik leghidegebb telĂŠvel. A VĂśrĂśskereszt szerint az orosz gyerekek fele mentĂĄlisan ĂŠs fizikailag rosszul fejlett az alultĂĄplĂĄltsĂĄg kĂśvetkeztĂŠben (Toronto Star (1998)).
Amikor hozzĂĄadjuk ezeket a fejlemĂŠnyeket a FranciaorszĂĄgban ĂŠs NĂŠmetorszĂĄgban tapasztalhatĂł magas munkanĂŠlkĂźlisĂŠghez, a japĂĄn gazdasĂĄg tartĂłs lelassulĂĄsĂĄhoz ĂŠs az ĂŠrtĂŠkpapĂrpiacok vilĂĄgszerte mutatkozĂł nĂśvekvĹ elbizonytalanodĂĄsĂĄhoz, akkor az instabilitĂĄs ĂŠs a bizonytalansĂĄg kĂŠpe tĂĄrul a szemĂźnk elĂŠ. Ez a vĂŠdjegye annak a globalizĂĄlt piacgazdasĂĄgnak, amit a Nobel-dĂjas Milton Friedman ĂŠs a ChicagĂłi IskolĂĄhoz tartozĂł egykori kollĂŠgĂĄi erĹteljesen tĂĄmogatnak.
Friedman professzor hĂĄtat fordĂtott annak az eszmĂŠnek, hogy a kormĂĄnyzatok felelĹssĂŠggel tartoznak az Ăśsszes ĂĄllampolgĂĄr gazdasĂĄgi tevĂŠkenysĂŠge szabĂĄlyozĂĄsĂĄĂŠrt, ĂŠs ehelyett azt a filozĂłfiĂĄt tĂĄmogatja, amely ezt a felelĹssĂŠget a szabad piacra ruhĂĄzza nemzeti ĂŠs nemzetkĂśzi vonatkozĂĄsban egyarĂĄnt. Ennek megvalĂłsĂtĂĄsĂĄhoz el kell tĂĄvolĂtani a kereskedelmi korlĂĄtokat, fel kell szĂĄmolni a tĹke szabad ĂĄramlĂĄsa elĹtti akadĂĄlyokat, a minimumra kell csĂśkkenteni az Ăźzleti tevĂŠkenysĂŠg kormĂĄnyzat ĂĄltali szabĂĄlyozĂĄsĂĄt, privatizĂĄlni kell az ĂĄllami tulajdonĂş vĂĄllalatokat, a kĂśzponti bankokat pedig mentesĂteni kell a politikai befolyĂĄstĂłl ĂŠs kapcsolatoktĂłl.
Ez a "kĂśzgazdasĂĄgi teolĂłgia" washingtoni konszenzus nĂŠven vĂĄlt ismerttĂŠ. HosszĂş idĹn keresztĂźl ez volt az EgyesĂźlt Ăllamok kimondatlan politikĂĄja, amelyet vallĂĄsos hevĂźlettel igyekeztek vilĂĄgszerte "eladni". Amikor az orszĂĄgok vonakodtak nemzeti szuverenitĂĄsuk ilyetĂŠn megsĂŠrtĂŠsĂŠtĹl, akkor a NemzetkĂśzi Valutaalap (IMF) ĂŠs/vagy a VilĂĄgbank "gazdasĂĄgi reformra" - azaz a washingtoni konszenzus elfogadĂĄsĂĄra - kĂŠnyszerĂtette Ĺket a kĂślcsĂśnĂśk ĂŠs a segĂtsĂŠgnyĂşjtĂĄs feltĂŠtelekĂŠnt.
A washingtoni konszenzussal az a problĂŠma, hogy nem vĂĄltotta be a hozzĂĄ fĹązĹdĹ remĂŠnyeket. Ăppen ellenkezĹleg. Abban a huszonĂśt ĂŠvben, amikor a kĂśzponti bankok ĂŠs a kormĂĄnyzatok feladtĂĄk a keynesianizmust a friedmanizmus javĂĄra, fokozatos hanyatlĂĄs ment vĂŠgbe a vilĂĄg gazdasĂĄgainak tĂśbbsĂŠgĂŠben. Az adatok tanĂşsĂĄga szerint mĂŠg az EgyesĂźlt Ăllamok hatalmas gazdasĂĄga is megsĂnylette ezt.
A gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠs kulcsterĂźletĂŠn az 1982-es dollĂĄrral szĂĄmolt bruttĂł nemzeti termĂŠk (GNP) ĂĄtlagosan 3,70 szĂĄzalĂŠkkal nĂśvekedett 1948 ĂŠs 1973 kĂśzĂśtt. A kĂśvetkezĹ 24 ĂŠvben az 1987-es dollĂĄrban szĂĄmolt bruttĂł hazai termĂŠk (GDP) ĂĄtlagosan csak 2,28 szĂĄzalĂŠkkal nĂśvekedett. Elhanyagolva a GNP ĂŠs a GDP kĂśzĂśtt mĂŠrhetĹ csekĂŠly kĂźlĂśnbsĂŠget, a termelĂŠs nĂśvekedĂŠsi Ăźteme 38 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkent a monetarista ĂŠrĂĄban (lĂĄsd az amerikai elnĂśk 1991-es ĂŠs 1997-es gazdasĂĄgi jelentĂŠsĂŠt).
Az ĂĄtlagos munkanĂŠlkĂźlisĂŠg mĂŠrtĂŠkĂŠben mutatkozĂł kĂźlĂśnbsĂŠg mĂŠg riasztĂłbb. A korĂĄbbi idĹszakban az ĂĄtlagĂŠrtĂŠk 4,8 szĂĄzalĂŠk volt. AmiĂłta kezdetĂŠt vette a monetarista ellenforradalom, ez az ĂĄtlagĂŠrtĂŠk 6,8 szĂĄzalĂŠkra mĂłdosult. Ez ĂĄtlagosan 41,7 szĂĄzalĂŠkkal tĂśbb munkanĂŠlkĂźlit jelent a keynesianus korszakhoz kĂŠpest (lĂĄsd az amerikai elnĂśk 1991-es ĂŠs 1997-es gazdasĂĄgi jelentĂŠsĂŠt).
EzutĂĄn megĂŠri a fĂĄradsĂĄgot, hogy egy pillantĂĄst vessĂźnk az inflĂĄciĂłra is. A korĂĄbbi idĹszakban a fogyasztĂłi ĂĄrindex ĂĄtlagos ĂŠves nĂśvekedĂŠse 2,67 szĂĄzalĂŠk volt. A monetarista, neoklasszikus ĂŠra kezdete Ăłta eltelt 24 ĂŠv alatt a fogyasztĂłi ĂĄrindex ĂĄtlagos nĂśvekedĂŠse 102 szĂĄzalĂŠkkal magasabb (lĂĄsd az amerikai elnĂśk 1991-es ĂŠs 1997-es gazdasĂĄgi jelentĂŠsĂŠt).
A gazdasĂĄg kulcsfontossĂĄgĂş mutatĂłi kĂśzĂźl a legtĂśbb hasonlĂłan lehangolĂł kĂŠpet fest az ĂśsszehasonlĂtĂĄs sorĂĄn. Az egy fĹre jutĂł jĂśvedelem nĂśvekedĂŠsĂŠnek a mĂŠrtĂŠke meredeken zuhant, ĂŠppĂşgy, mint az ĂĄtlagos heti kereset, a csalĂĄdi jĂśvedelem kĂśzĂŠpĂŠrtĂŠke (mediĂĄnja) ĂŠs az ĂłrĂĄnkĂŠnti, illetve az ĂŠves termelĂŠs nĂśvekmĂŠnye. Ăs vĂŠgezetĂźl itt van az EgyesĂźlt Ăllamok szĂśvetsĂŠgi adĂłssĂĄga, ami 266 milliĂĄrd dollĂĄr volt 1948-ban, 466 milliĂĄrd dollĂĄr 1973-ban ĂŠs 5369 billiĂł dollĂĄr 1997-ben. Ez 78 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst jelent a monetarizmus elĹtti 26 ĂŠvben, mĂg 1052 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst az azĂłta eltelt 24 ĂŠv alatt (Budget of the United States Government (1999)).
KĂŠrdĂŠs, hogy mikĂŠnt vĂĄlhatnak intelligens emberek egy olyan rendszer szĂłszĂłlĂłjĂĄvĂĄ, amelyik tĂśbb mint 100 szĂĄzalĂŠkkal magasabb inflĂĄciĂłs rĂĄtĂĄt, tĂśbb mint 40 szĂĄzalĂŠkkal nagyobb munkanĂŠlkĂźlisĂŠget, a termelĂŠs nĂśvekedĂŠsi ĂźtemĂŠnek 38 szĂĄzalĂŠkos csĂśkkenĂŠsĂŠt ĂŠs a szĂśvetsĂŠgi adĂłssĂĄgĂĄllomĂĄny 5 billiĂł dollĂĄros nĂśvekedĂŠsĂŠt produkĂĄlta, s mindezt a fĂśldkereksĂŠg orszĂĄgainak torkĂĄn prĂłbĂĄlja legyĂśmĂśszĂślni. KĂźlĂśnĂśsen akkor elgondolkodtatĂł ez, amikor a globĂĄlis statisztikĂĄk mĂŠg az EgyesĂźlt Ăllamokra vonatkozĂł adatoknĂĄl is rosszabbak. Az 1950 ĂŠs 1973 kĂśzĂśtti ĂŠvekben az egy fĹre jutĂł ĂŠves GDP ĂĄtlagos nĂśvekedĂŠse 2,90 szĂĄzalĂŠk volt. 1973-tĂłl 1995-ig ez a katasztrofĂĄlis mĂŠrtĂŠkĹą 1,11 szĂĄzalĂŠkra csĂśkkent (Wall Street Journal (1999)).
Tudom, hogy a washingtoni konszenzus vĂŠdelmezĹi kĂśzĂźl egyesek azzal fognak ĂŠrvelni, hogy a korai monetarista idĹszak gyenge teljesĂtmĂŠnyĂŠnek nagy rĂŠsze abbĂłl fakad, hogy egy eleve rossz helyzetet kĂsĂŠreltek meg ellenĹrzĂŠs alĂĄ vonni. Ez olyan ĂŠrvelĂŠs, amely nem ĂĄllja meg a helyĂŠt. Ha a betegsĂŠget helyesen diagnosztizĂĄltĂĄk, akkor azt ellenĹrzĂŠs alĂĄ lehet vonni olyan eszkĂśzĂśkkel is, amelyeknek nincsenek a felsoroltakhoz hasonlĂł szĂśrnyĹą kĂśvetkezmĂŠnyei.
A legtĂśbben a magunk kĂĄrĂĄn tanuljuk meg, hogy a rĂŠszleteket tartalmazĂł aprĂł betĹąs szĂśveg elolvasĂĄsa is fontos. Mit jelent a szabad kereskedelem a legtĂśbb polgĂĄr szĂĄmĂĄra? Mit jelent a tĹke korlĂĄtozatlan szabad ĂĄramlĂĄsa a kormĂĄnyozhatĂłsĂĄg szempontjĂĄbĂłl? Mit jelent a bĂŠklyĂłk nĂŠlkĂźli kapitalizmus ĂŠs a hatĂĄrok nĂŠlkĂźli vilĂĄg a tĂśbbsĂŠg ĂŠs a kisebbsĂŠg szĂĄmĂĄra?
Kezdetben a korlĂĄtok nĂŠlkĂźli szabad kereskedelmet a vilĂĄg fĂŠl tucat legnagyobb, leghatalmasabb ĂŠs legiparosodottabb orszĂĄga erĹltette. FeltĹąnĹ, hogy ezek mindegyike Ăşgy vĂĄlt naggyĂĄ, gazdaggĂĄ ĂŠs hatalmassĂĄ, hogy vĂŠdte sajĂĄt iparĂĄt a kĂźlfĂśldi versennyel szemben. Ăgy a valĂłsĂĄgban a vilĂĄg kevĂŠsbĂŠ fejlett orszĂĄgainak a kĂśvetkezĹt mondjĂĄk: "mostanra odĂĄig jutottunk, hogy biztosĂtani kĂvĂĄnjuk: ĂśnĂśk sose legyenek kĂŠpesek hasonlĂł mĂłdon felkapaszkodni a lĂŠtrĂĄra".
Most az Ăśsszes neoklasszikus azonnal rĂĄvĂĄgja, hogy a protekcionizmus rossz, csaknem maga a pokol. Ennek eredmĂŠnyekĂŠpp a harmadik vilĂĄg orszĂĄgai kĂŠsztermĂŠkeket fognak vĂĄsĂĄrolni a fejlett vilĂĄg orszĂĄgaitĂłl ĂŠs remĂŠnytelen kĂsĂŠrleteket tesznek arra, hogy ezekĂŠrt azokkal az ĂĄltaluk exportĂĄlt nyersanyagokkal fizessenek, amelyekkel az IMF ĂŠs a VilĂĄgbank politikĂĄjĂĄnak kĂśszĂśnhetĹen dugig van a piac.
TermĂŠszetesen a fejlett vilĂĄg orszĂĄgai igĂŠnylik azt a jogot, hogy termelĹ lĂŠtesĂtmĂŠnyeiket a harmadik vilĂĄg orszĂĄgaiba telepĂtsĂŠk. De miĂŠrt? Az esetek tĂśbbsĂŠgĂŠben ĂŠlvezni akarjĂĄk a legolcsĂłbb munkaerĹ, a legenyhĂŠbb kĂśrnyezetvĂŠdelmi elĹĂrĂĄsok ĂŠs a legkevesebb szabĂĄlyozĂĄs elĹnyeit. Mindezek biztosĂtĂĄsĂĄra a MultilaterĂĄlis BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄs (MAI) - illetve a fejlett vilĂĄg orszĂĄgainak bĂĄrmely mĂĄs formĂĄjĂş megtestesĂźlĂŠse - olyasmit igyekszik a harmadik vilĂĄg torkĂĄn legyĂśmĂśszĂślni, ami garantĂĄlja az elvesztett profitok kompenzĂĄlĂĄsĂĄt a fejlettek szĂĄmĂĄra a munkabĂŠrek emelĂŠsĂŠre vagy a kĂśrnyezetvĂŠdelmi elĹĂrĂĄsok szigorĂtĂĄsĂĄra tett bĂĄrmifĂŠle demokratikus kĂsĂŠrlet esetĂŠn.
A befektetĂŠsi rendelkezĂŠsek azt is biztosĂtjĂĄk, hogy ha egy helyi tulajdonban lĂŠvĹ tĂĄrsasĂĄg nĂśvekedĂŠse odĂĄig fajul, hogy az mĂĄr a nagy multinacionĂĄlisok valamelyikĂŠnek a rovĂĄsĂĄra kezd piaci rĂŠszesedĂŠshez jutni, akkor az ilyen vĂĄllalatot meg lehet vĂĄsĂĄrolni. Ekkor vagy beolvasztjĂĄk a nagy testvĂŠrvĂĄllalkozĂĄsba vagy bezĂĄrjĂĄk, s ezzel a verseny ki van iktatva.
A globalizĂĄciĂłra ĂŠpĂźlĹ szabad, korlĂĄtok nĂŠlkĂźli tĹkemozgĂĄs a kapitalista manifesztum legmeggondolatlanabb tantĂŠtelei kĂśzĂŠ tartozik. VegyĂźk szemĂźgyre a MexikĂłban szerzett tapasztalatokat! "Az inflĂĄciĂłval nem korrigĂĄlt egyesĂźlt ĂĄllamokbeli kĂśzvetlen befektetĂŠsek ĂŠrtĂŠke 1982 ĂŠs 1987 kĂśzĂśtt csĂśkkent. Ez azonban az 1980-as ĂŠvek vĂŠgĂŠn ismĂŠt lendĂźletet vett, 133 szĂĄzalĂŠkkal emelkedve 1988 ĂŠs 1992 kĂśzĂśtt. Az Ăśsszes orszĂĄgbĂłl ĂŠvente MexikĂłba befolyĂł kĂśzvetlen befektetĂŠsek ĂŠrtĂŠke sokkal drĂĄmaibb menetrend szerint alakult, s ennek sorĂĄn 1981 ĂŠs 1984 kĂśzĂśtt 86 szĂĄzalĂŠkos esĂŠs, majd azĂłta 1305 szĂĄzalĂŠkos emelkedĂŠs kĂśvetkezett be. A sĂşlyos adĂłssĂĄgszolgĂĄlat ĂŠs a tĹkemenekĂźlĂŠs napjaiban a pĂŠnzforrĂĄsok kifolytak az orszĂĄgbĂłl - 1983 ĂŠs 1988 kĂśzĂśtt 26 milliĂĄrd dollĂĄr nettĂł kiĂĄramlĂĄs kĂśvetkezett be. Ăm a Salinas-rezsim tĹkebarĂĄt politikĂĄja azĂłta jelentĹs pĂŠnzbeĂĄramlĂĄst eredmĂŠnyezett - 1989 ĂŠs 1993 kĂśzĂśtt 73 milliĂĄrd dollĂĄr folyt be, ĂŠs tovĂĄbbi 21 milliĂĄrd dollĂĄr kĂśzvetlen befektetĂŠsre kerĂźlt sor. A MexikĂłval ĂŠs mĂĄs »feltĂśrekvĹ piacokkal« kapcsolatos eufĂłria erĹsen buborĂŠkszerĹą hatĂĄst kelt, minthogy a feltĂŠtelezĂŠsek szerint az emelkedĂŠs messze a jelen realitĂĄsai felett tĂśrtĂŠnik." (Henwood (1994), 41. o.)
Egyetlen orszĂĄg sem kĂŠpes sajĂĄt gazdasĂĄgi jĂśvĹje ellenĹrzĂŠsĂŠre, ha a kĂźlfĂśldi befektetĹk ilyenfajta bĹsĂŠget vagy szĹąkĂśssĂŠget okozhatnak. Ăgy kĂŠptelen helyzet ĂĄll elĹ. A szabad tĹkeĂĄramlĂĄs gyakorlatilag egy olyan hĂşsz hĂĄzbĂłl ĂĄllĂł utcĂĄhoz hasonlĂthatĂł, ahol az a szabĂĄly, hogy bĂĄrki, bĂĄrmely idĹpontban, bĂĄrmifĂŠle jelzĂŠs nĂŠlkĂźl bĂĄrki mĂĄs hĂĄzĂĄba bemehet, majd kĂŠsĹbb ĂŠppily vĂĄratlanul tĂĄvozhat, maga utĂĄn hagyva szemetĂŠt, amelyet valaki mĂĄsnak kell felszednie.
Vannak elĂŠg nagy ĂŠs elĂŠg erĹs orszĂĄgok, amelyek megengedhetik maguknak a szabad tĹkeĂĄramlĂĄst, azonban mĂŠg ezeknek is vĂŠdekezniĂźk kell az esetleges fosztogatĂłk ellen. Sok mĂĄs orszĂĄg is akad, amelyek bĂĄrmifĂŠle tĹkeellenĹrzĂŠs nĂŠlkĂźl is kĂŠpesek normĂĄlisan mĹąkĂśdni. Azonban legtĂśbbjĂźk, ha nem mindegyikĂźk, sebezhetĹ az olyan szĂźntelen tĂĄmadĂĄsok rĂŠvĂŠn, amilyeneket tĂşlontĂşl gyakran lĂĄttunk az elmĂşlt ĂŠvekben. Az ilyen orszĂĄgok szĂĄmĂĄra mindenkĂŠppen lehetĹvĂŠ kell tenni a tĹke ellenĹrzĂŠsĂŠt a szĂŠlsĹsĂŠges ingadozĂĄsok idĹszakĂĄban.
Ha a nemzetĂĄllamok bĂĄrmifĂŠle jelentĹsebb szerepet akarnak jĂĄtszani, akkor meg kell tudjĂĄk Ăłvniuk magukat azoktĂłl a nemzetkĂśzi pĂŠnzĂźgyi kalandoroktĂłl, akik fizetĹeszkĂśzrĹl fizetĹeszkĂśzre ugrĂĄlva igyekeznek megtalĂĄlni a pĂłtlĂłlagos jĂśvedelem forrĂĄsait. A sajĂĄt, konkrĂŠt szĂźksĂŠgleteikhez valĂł alkalmazkodĂĄs ĂŠrdekĂŠben az egyes orszĂĄgok hatalmĂĄban kell ĂĄlljon a kamatlĂĄbak felemelĂŠse vagy leengedĂŠse, s ennek oly mĂłdon kell tĂśrtĂŠnnie, hogy ezenkĂśzben ne alakuljon ki nagymĂŠrvĹą tĹkekiĂĄramlĂĄs vagy -beĂĄramlĂĄs.
MĂg a korlĂĄtlan tĹkeĂĄramlĂĄs bĂĄrmely gazdasĂĄg stabilitĂĄsĂĄt alĂĄĂĄshatja, a bĂŠklyĂłk nĂŠlkĂźli szabad kereskedelem szintĂŠn jelentĹs problĂŠmĂĄkat okozhat. ValĂłjĂĄban nem is lĂŠtezik olyasmi, mint a szabad kereskedelem. KĂŠrdezzĂŠk csak meg a manitobai farmereket, akik gabonĂĄval raktĂĄk meg teherautĂłikat, ĂŠs akiket ĂştakadĂĄlyok ĂĄllĂtottak meg az EgyesĂźlt Ăllamok hatĂĄrĂĄn; vagy a kanadai fĹąrĂŠszĂĄru-termelĹket, akikre bĂźntetĹintĂŠzkedĂŠsek vonatkoznak, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk Ĺket amerikai piaci rĂŠszesedĂŠsĂźk nĂśvelĂŠsĂŠben. Vagy, a mĂĄsik oldalt tekintve, kĂŠrjĂŠk ki az EgyesĂźlt Ăllamok tejtermĂŠkgyĂĄrtĂł ĂŠs baromfitenyĂŠsztĹ gazdĂĄinak a vĂŠlemĂŠnyĂŠt, akiknek a kanadai piachoz valĂł hozzĂĄfĂŠrĂŠsĂŠt olyan elĹĂrĂĄsok korlĂĄtozzĂĄk, amelyek a kanadai piaci rendszer szerves rĂŠszĂŠt kĂŠpezik.
DrĂĄmai fotĂł lĂĄthatĂł a New York Times 1998. december 10-i szĂĄmĂĄban egy cikk felett, amelynek cĂme: American Steel a barikĂĄdokon: az alacsony ĂĄrak miatt a vĂĄllalatok ĂŠs a munkavĂĄllalĂłi szervezetek harcban ĂĄllnak az import korlĂĄtozĂĄsĂŠrt (New York Times (1998)). Be kell ismernem, hogy ha amerikai acĂŠlipari dolgozĂł volnĂŠk ĂŠs mind a fizetĂŠsemet, mind pedig a munkahelyemet veszĂŠly fenyegetnĂŠ, akkor erĹteljesen reklĂĄmoznĂĄm ezt a kampĂĄnyt. Nem zavarna kĂźlĂśnĂśsebben, hogy valaki nagyon messze - keresetem tĂśredĂŠkĂŠĂŠrt dolgozva - olcsĂłbban tud acĂŠlt gyĂĄrtani. Ezt a realitĂĄst tartotta szem elĹtt Clinton elnĂśk, amikor mĂŠg ugyanabban a hĂłnapban kijelentette: nem engedheti meg, hogy az EgyesĂźlt Ăllamokat olcsĂł kĂźlfĂśldi import ĂĄrassza el.
Az elnĂśki kijelentĂŠs tovĂĄbbi bizonyĂtĂŠk a "szabad kereskedelem" ingatag jellege mellett. JĂłnak tartjuk, amikor hasznot hoz szĂĄmunkra, ĂŠs rossznak, amikor hĂĄtrĂĄnyunkra van. Egyetlen politikus sem ĂŠlhetnĂŠ tĂşl a vĂĄlasztĂĄsokat, aki maga is a "globalizĂĄciĂłs kutyaszorĂtĂłban" rekedt. Ez a politikai realitĂĄs ismĂŠt felveti azt a kĂŠrdĂŠst, hogy a vilĂĄggazdasĂĄg fogalma - vagyis a hatĂĄrok nĂŠlkĂźli vilĂĄg - valĂłs gyakorlat-e, avagy csak elvont ĂĄbrĂĄnd.
A szabad kereskedelem a nyugati politika sarokkĂśve a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş Ăłta. Ezt mindaddig jĂłnak tekintik, amĂg be nem bizonyĂtjĂĄk az ellenkezĹjĂŠt, ĂŠs ez az az alap, amire az ĂltalĂĄnos VĂĄmtarifa ĂŠs Kereskedelmi EgyezmĂŠny (GATT), valamint annak ĂśrĂśkĂśse, a VilĂĄgkereskedelmi Szervezet (WTO) ĂŠpĂźlt. A kereskedelmet gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠst serkentĹ csodaszerrĂŠ avattĂĄk, amikor fĂŠlĹ volt, hogy a nemzetgazdasĂĄgok vĂŠgĂźl is kifogynak a szuszbĂłl. Akadtak azonban mĂĄs nĂŠzeteket vallĂł hangok is, amelyek - a mĂĄbĂłl visszatekintve - lĂĄtnokiaknak bizonyultak.
1993-ban Herman E. Daly, akkoriban mint a VilĂĄgbank kĂśrnyezetvĂŠdelmi osztĂĄlyĂĄnak vezetĹ kĂśzgazdĂĄsza, Ărt egy cikket a Scientific American szĂĄmĂĄra, amely A szabad kereskedelem kockĂĄzatai: a kĂśzgazdĂĄszok rutinszerĹąen elhanyagoljĂĄk a kĂśrnyezetnek ĂŠs a kĂśzĂśssĂŠgnek okozott kĂĄrok rejtett kĂśltsĂŠgeit cĂmet kapta. Daly vitatta azt a feltĂŠtelezĂŠst, hogy a szabad kereskedelem definĂciĂłszerĹąen ĂŠs vitathatatlanul jĂł. "E feltĂŠtelezĂŠst meg kell fordĂtani. KiindulĂĄskĂŠnt a hazai termĂŠkek hazai piacokra tĂśrtĂŠnĹ elĹĂĄllĂtĂĄsĂĄt kell elĹnyben rĂŠszesĂteni. Amikor megfelelĹ ĂŠs kiegyensĂşlyozott nemzetkĂśzi kereskedelmet kell folytatni, akkor sem engedhetĹ meg, hogy kĂśrnyezeti ĂŠs tĂĄrsadalmi katasztrĂłfa kockĂĄzata mellett bonyolĂłdjanak egy orszĂĄg Ăźgyei. A hazai gazdasĂĄg legyen a kutya ĂŠs a nemzetkĂśzi kereskedelem a farka. A GATT az Ăśsszes kutya farkĂĄt oly szorosan igyekszik ĂśsszekĂśtni, amelyben a nemzetkĂśzi csomĂł csĂłvĂĄlnĂĄ a kĂźlĂśnĂĄllĂł nemzeti kutyĂĄkat." (Daly (1993), 50. o.)
Daly azzal folytatta, hogy bĂślcsebb megfontolĂĄsok tĂźkrĂśzĹdnek John Maynard Keynes figyelmen kĂvĂźl hagyott szavaibĂłl. "Ăn tehĂĄt azokkal szimpatizĂĄlok - Ărja Keynes -, akik inkĂĄbb minimalizĂĄlnĂĄk, mintsem maximalizĂĄlnĂĄk a nemzetek gazdasĂĄgi ĂśsszegabalyodĂĄsĂĄt. Az eszmĂŠk, az ismeretek, a mĹąvĂŠszet, a vendĂŠglĂĄtĂĄs, az utazĂĄs jelentik azokat a dolgokat, amelyeknek termĂŠszetĂźknĂŠl fogva kell nemzetkĂśzieknek lenniĂźk. A termĂŠkek azonban legyenek hazaiak, amikor ez ĂŠsszerĹąen ĂŠs nehĂŠzsĂŠg nĂŠlkĂźl megvalĂłsĂthatĂł; ĂŠs mindenekfelett a pĂŠnzĂźgyek legyenek elsĹsorban nemzetiek."
Ha Keynes tanĂĄcsa fĂślĂśtt elgondolkodunk egy percre, akkor arra a kĂśvetkeztetĂŠsre juthatunk, amire ĂŠn is jutottam, hogy napjaink csaknem minden gazdasĂĄgi - ĂŠs kĂźlĂśnĂśsen pĂŠnzĂźgyi - zavara elkerĂźlhetĹ lett volna, ha hallgatunk a szavaira.
A monetarista ellenforradalom, amit a klasszikus kĂśzgazdasĂĄgtan reinkarnĂĄlĂłdĂĄsa kĂśvetett, kĂŠt hatalmas problĂŠmĂĄt teremtett. Az elsĹ az az adĂłssĂĄghegy, amit a lassĂş nĂśvekedĂŠs ĂŠs a magas kamatlĂĄbak egyĂźttesen okoztak. Olyan adĂłssĂĄg mellett, amely a legtĂśbb orszĂĄgban sokkal gyorsabban nĂśvekszik a gazdasĂĄgnĂĄl, csak idĹ kĂŠrdĂŠse, hogy a csĂşcsĂĄra ĂĄllĂtott piramis mikor dĹl Ăśssze. A mĂĄsodik problĂŠma a magĂĄnbankok monopol helyzete a pĂŠnzteremtĂŠsben.
Egy gazdasĂĄgban nĂśvekednie kell a pĂŠnzkĂnĂĄlatnak a nĂśvekedĂŠs ĂŠs az Ăşj munkahelyek biztosĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. Az egyik dolog, amelyben a kĂśzgazdĂĄszok tĂśbbsĂŠge egyetĂŠrt, az az, hogy a nominĂĄlis GDP pĂĄrhuzamosan nĹ a nominĂĄlis pĂŠnzkĂnĂĄlat nĂśvekedĂŠsi rĂĄtĂĄjĂĄval. RendszerĂźnkben azonban a pĂŠnzkĂnĂĄlat csak akkor nĹ, amikor valaki tĂśbbet kĂślcsĂśnĂśz a bankoktĂłl. Ez a valaki lehet a kormĂĄny, az ipar vagy a magĂĄnszemĂŠlyek - esetleg mind a hĂĄrom -, ĂĄm valakinek kĂŠsznek kell mutatkoznia a tovĂĄbbi eladĂłsodĂĄsra.
Ahogy kĂśzeleg a XX. szĂĄzad vĂŠge, a legtĂśbb kormĂĄny oly mĂŠlyen sĂźllyed az adĂłssĂĄgokba, hogy - az elvi megfontolĂĄsokon tĂşl - szavazĂłi ellenĂĄllĂĄs is tapasztalhatĂł a tovĂĄbbi eladĂłsodĂĄst megelĹzendĹ. Egyes vĂĄllalatok tĂśbb adĂłssĂĄgot vĂĄllalnak, mĂg mĂĄsok igyekeznek csĂśkkenteni meglĂŠvĹ kĂśtelezettsĂŠgeiket, az ĂĄllami belsĹ adĂłssĂĄgok szintje pedig magasabb mint valaha. Ăgy hĂĄt hol vannak azok a potenciĂĄlis kĂślcsĂśnfelvevĹk, akikre a gazdasĂĄg szinten tartĂĄsa ĂŠs nĂśvekedĂŠse ĂŠrdekĂŠben van szĂźksĂŠg? Az alacsonyabb kamatlĂĄbak csĂśkkentik a meglĂŠvĹ adĂłssĂĄgok terheit, s ez egyes kĂślcsĂśnvevĹket tovĂĄbbiak felvĂŠtelĂŠre bĂĄtorĂthat, azonban van egy vĂŠgsĹ hatĂĄr.
Azt gondolhatnĂĄnk, hogy a kĂśzgazdĂĄszok visszanyĂşlnak a tĂśrtĂŠnelembĹl feltĂĄrulkozĂł tanulsĂĄghoz, ĂŠs korlĂĄtozott mennyisĂŠgĹą, nulla kĂśltsĂŠgĹą pĂŠnz kibocsĂĄtĂĄsĂĄra tesznek javaslatot a kĂźlĂśnfĂŠle sĂźrgĹs szĂźksĂŠgletek finanszĂrozĂĄsĂĄt elĹsegĂtendĹ. KĂźlĂśnĂśsen igaz ez azokra az elmaradott orszĂĄgokra, ahol az egĂŠszsĂŠgĂźgy, az oktatĂĄs, a szociĂĄlis ĂŠs a kĂśrnyezetvĂŠdelmi szĂźksĂŠgletek mĂĄr akut jellegĹąek, vagy mĂŠg rosszabb a helyzet. De nem, az IMF ĂŠs a VilĂĄgbank, amelyeket az EgyesĂźlt Ăllamok pĂŠnzĂźgyminisztĂŠriuma bĂztat, kĂźlĂśnĂśsen a fejlĹdĹ orszĂĄgok szĂĄmĂĄra akadĂĄlyozzĂĄk a leghatĂŠkonyabb gazdasĂĄgi eszkĂśz sajĂĄt jĂłlĂŠtĂźk szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtĂĄsĂĄt. Ehelyett ezeknek az orszĂĄgoknak kĂźlfĂśldi pĂŠnzeszkĂśzĂśk kĂślcsĂśnvĂŠtelĂŠt kell vĂĄllalniuk, aminek visszafizetĂŠsĂŠre mĂŠg csak remĂŠnyĂźk sincsen.
Az egĂŠsz vilĂĄgmĂŠretĹą pĂŠnzĂźgyi zĹąrzavar - ĂŠs az abbĂłl fakadĂł szociĂĄlis ĂnsĂŠg - kĂŠt elmĂŠleti agyszĂźlemĂŠny termĂŠke. Az elsĹ Milton Friedman ĂŠs a kĂŠsei John Maynard Keynes kĂśzĂśs ĂĄllĂtĂĄsa, miszerint a rendszer ĂśnkorrekciĂłs jellegĹą. Nevezettek kĂśzĂśtt vita van a kormĂĄnyok gazdasĂĄgirĂĄnyĂtĂĄsban betĂśltĂśtt szerepĂŠt illetĹen, azonban mindketten olyan tulajdonsĂĄgokkal ruhĂĄzzĂĄk fel a rendszert, amelyekkel az nem rendelkezik. Azok a konjunkturĂĄlis szakaszok, amelyekkel Keynes szĂĄmolt, soha nem teszik lehetĹvĂŠ a gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠs fenntartĂĄsa ĂŠrdekĂŠben felhalmozott adĂłssĂĄg visszafizetĂŠsĂŠt. Friedman feltĂŠtelezĂŠse sem igaz, miszerint a piacgazdasĂĄgi alapon lĂŠtrejĂśvĹ gazdasĂĄgi egyensĂşly valaha is Ăśsszhangba kerĂźl a valĂłsĂĄgban tapasztalhatĂł tĂşlzott mĂŠrtĂŠkĹą adĂłssĂĄggal, mely adĂłssĂĄg az Ăśsszes nemzetet katasztrĂłfĂĄval fenyegeti.
A mĂĄsodik agyszĂźlemĂŠny szerint a finomszabĂĄlyozĂĄs, a nagyobb ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄg, a standard szĂĄmviteli gyakorlat, a korai figyelmeztetĹ jelzĂŠsek vagy egyĂŠb kĂvĂĄnatos dolgok visszaĂĄllĂthatjĂĄk a rendszer ĂŠletkĂŠpessĂŠgĂŠt ĂŠs egĂŠszsĂŠges ĂĄllapotban tarthatjĂĄk a huszonegyedik szĂĄzadba valĂł lĂŠpĂŠs sorĂĄn. Ez azonban nem lehetsĂŠges magas tĹkeĂĄttĂŠtelĹą, betĂŠtszĂĄzalĂŠkos vagy nulla tartalĂŠkot kĂŠpzĹ bankrendszer mellett. AmĂg a bankoknak megengedik, hogy a »hitel«pĂŠnz mennyisĂŠgĂŠt ballon mĂłdjĂĄra fĂşjjĂĄk fel, kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl eljĂśn az a nap is, amikor valaki egy tĹąt szĂşr a ballonba ĂŠs a rendszer ĂśsszeomlĂĄsa megkezdĹdik.
KĂŠtszĂĄz ĂŠvvel ezelĹtt a mĂŠrnĂśkĂśk megtettĂŠk a magukĂŠt olyan gĂŠpek tervezĂŠsĂŠvel, amelyek termĂŠkbĹsĂŠget eredmĂŠnyeztek. A kĂśzgazdĂĄszok azonban nem alkottĂĄk meg az eme termĂŠkek elosztĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges rendszert, s mĂŠg kĂŠtszĂĄz ĂŠvvel kĂŠsĹbb is adĂłsak ezzel.
MĂŠg a jĂł kĂśzgazdĂĄszok maroknyi csoportja is, akiket nem fertĹzĂśtt meg a monetarista ellenforradalom ĂŠs a klasszikus elmĂŠletek visszatĂŠrĂŠse, mĂŠg mindig Ăşgy beszĂŠlnek ĂŠs Ărnak az Ăźzleti ciklusokrĂłl, mintha azok oly termĂŠszetesek volnĂĄnak, mint a nyĂĄr ĂŠs a tĂŠl. Vagy ez az igazsĂĄg, vagy pedig az, hogy a rendszer egy sosem tervezett, ĂĄm gazkĂŠnt burjĂĄnzĂł alapvetĹ hibĂĄt tartalmaz.
Ălljunk meg ĂŠs gondolkodjunk el errĹl! TegyĂźk fel magunknak a kĂŠrdĂŠst: ha egy orszĂĄg - bĂĄrmely ipari orszĂĄgot vĂĄlaszthatjuk - ugyanannyi gyĂĄrral rendelkezik, mint egy ĂŠvvel korĂĄbban, ugyanannyi gĂŠppel, amelyek ugyanolyan jĂł vagy mĂŠg jobb technolĂłgiĂĄval mĹąkĂśdnek ĂŠs ugyanannyi emberrel, vagy mĂŠg tĂśbbel, akik ugyanolyan jĂłl vannak kikĂŠpezve ĂŠs ĂśsztĂśnĂśzve mint egy ĂŠvvel korĂĄbban, akkor miĂŠrt kellene ennek az orszĂĄgnak kevesebb termĂŠket ĂŠs szolgĂĄltatĂĄst elĹĂĄllĂtania, mint egy ĂŠvvel ezelĹtt? A fizikai lĂŠtesĂtmĂŠnyek ĂŠs a kapacitĂĄs ott van, azonban ezek kihasznĂĄlĂĄsa vĂĄratlanul alacsonyabb szintĹą.
ValĂłjĂĄban az Ăźzleti ciklusok lĂŠte logikai ĂŠrtelmetlensĂŠg az iparosodott gazdasĂĄgokban. Ăppolyan mestersĂŠgesek, mint a mĹąmellek. Ezek mindig is olyan monetĂĄris jelensĂŠgek voltak, amelyek kĂśzvetlenĂźl kapcsolhatĂłk a bankrendszer mĹąkĂśdĂŠsĂŠhez. Ismerek nĂŠhĂĄny kĂśzgazdĂĄszt, akik teljes mĂŠrtĂŠkben felismertĂŠk ĂŠs megĂŠrtettĂŠk a problĂŠmĂĄt, ĂĄm a tĂśbbsĂŠg, beleĂŠrtve a leghĂresebbeket is, nem jutottak idĂĄig. Ĺk szĂvĂłsan vĂŠdelmezik a magĂĄnbankok jogĂĄt arra, hogy a puszta levegĹbĹl teremtsenek hitelpĂŠnzt, mikĂśzben semmilyen mechanizmus sem ĂĄll rendelkezĂŠsre, amelynek segĂtsĂŠgĂŠvel mindez kamatostul visszafizethetĹ volna.
Ha kĂŠtszĂĄz ĂŠv mĂşltĂĄn a fĹĂĄramot kĂŠpviselĹ kĂśzgazdĂĄszok tovĂĄbbra is a lapos fĂśldben hĂvĹk kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek alapĂtĂł tagjai maradnak, akkor egyĂĄltalĂĄn nem meglepĹ, hogy a legtĂśbb szerzĹ, szerkesztĹ, vezĂŠrcikkĂrĂł, pĂŠnzĂźgyi hĂrmagyarĂĄzĂł ĂŠs Ăźzletember/Ăźzletasszony is tĂŠvĂştra tĂŠved. NyilvĂĄnvalĂł, hogy a laikusok sajĂĄt kutakodĂĄsra vannak kĂĄrhoztatva, minthogy aligha szolgĂĄl szĂĄmukra megvilĂĄgosodĂĄssal az ĂĄltalam is olvasott Ăśt napilap. EllenkezĹleg, ezek olyan cikkekkel vannak tele, amelyek a rĂŠgi rendszer foltozgatĂĄsĂĄra szolgĂĄlĂł kĂźlĂśnfĂŠle mĂłdszereket ismertetik.
Semmi kĂźlĂśnĂśsebb remĂŠny sincs a vilĂĄg ĂŠhezĹ, beteg ĂŠs munkanĂŠlkĂźli tĂśmegei szĂĄmĂĄra mindaddig, amĂg orszĂĄgaik az adĂłssĂĄg elnyomorĂtĂł terhe alatt nyĂśgnek. ĂdeskevĂŠs remĂŠnyĂźk van az automatizĂĄlĂĄs kiszorĂtottjainak a fejlett orszĂĄgokban, ha a kormĂĄnyok tovĂĄbb folytatjĂĄk a szolgĂĄltatĂĄsok szintjĂŠnek visszafogĂĄsĂĄt, csĂśkkentik a munkahelyek szĂĄmĂĄt ĂŠs az egĂŠszsĂŠgĂźgy ĂŠs az oktatĂĄs helyett inkĂĄbb az adĂłssĂĄg mĂŠrsĂŠklĂŠsĂŠre ĂśsszpontosĂtanak. BĂĄrmerre is jĂĄrok - kivĂŠve amikor jĂłmĂłdĂş barĂĄtaimmal beszĂŠlgetek, kĂźlĂśnĂśsen a pĂŠnzĂźgyi szolgĂĄltatĂĄsok terĂźletĂŠn - fokozĂłdĂł kĂŠtsĂŠgbeesĂŠst tapasztalok a jĂśvĹvel kapcsolatban. A fiatalokat arra figyelmeztetik, hogy ne szĂĄmĂtsanak a szĂźleik ĂĄltal elĂŠrt jĂłlĂŠt fenntartĂĄsĂĄra.
Ahhoz, hogy a kĂŠtsĂŠgbeesĂŠst remĂŠnnyel vĂĄlthassuk fel, meg kell fordĂtani a pĂŠnz adĂłssĂĄggĂĄ alakĂtĂĄsĂĄnak folyamatĂĄt, amely a leginkĂĄbb jellemeze az utolsĂł kĂŠtszĂĄz ĂŠv nagy rĂŠszĂŠt. MindenekelĹtt a meglĂŠvĹ adĂłssĂĄg jelentĹs rĂŠszĂŠt kell pĂŠnzzĂŠ alakĂtani, hogy az adĂłssĂĄgteher kezelhetĹ mĂŠrtĂŠkĹą legyen, majd a pĂŠnzteremtĂŠsi funkciĂłt kell oly mĂłdon demokratizĂĄlni, hogy a ciklus ne kezdĹdjĂśn Ăşjra ĂŠs Ăşjra.
Minthogy inkĂĄbb pragmatikus vagyok, nem pedig a monetĂĄris terĂźlet purifikĂĄtora, nem szĂĄndĂŠkozom azt javasolni, hogy a pĂŠnzteremtĂŠsre vonatkozĂł banki jogosĂtvĂĄnyokat teljes mĂŠrtĂŠkben vonjĂĄk vissza. Ehelyett azt ajĂĄnlom, hogy a pĂŠnzteremtĂŠsi funkciĂłt fele-fele arĂĄnyban osszĂĄk meg a bankok ĂŠs a kormĂĄnyzat kĂśzĂśtt - legalĂĄbb olyan hosszĂş ideig, hogy kiderĂźljĂśn: stabil, fenntarthatĂł ĂŠs recessziĂłmentes rendszert eredmĂŠnyez-e mindez.
Amit javaslok, az nem mĂĄs, mint a harmadik vilĂĄg Ăśsszes kĂźlsĹ adĂłssĂĄgĂĄnak a felszĂĄmolĂĄsa. Ebbe a kĂśrbe tartozna a mĂŠg mindig nehĂŠzsĂŠgekkel kĂźzdĹ, az ĂĄllamkapitalizmust magĂĄntulajdonra ĂŠpĂźlĹ rendszerrĂŠ alakĂtĂł eurĂłpai orszĂĄgok csaknem minden kĂźlfĂśldi adĂłssĂĄga is. Az adĂłssĂĄgleĂrĂĄs minden olyan, adĂłs kormĂĄnyzatok felĂŠ megjelenĹ Ăśsszeget ĂŠrintene, amely a NemzetkĂśzi ValutaalaptĂłl, a VilĂĄgbanktĂłl, a regionĂĄlis fejlesztĂŠsi bankoktĂłl, az egyes orszĂĄgoktĂłl ĂŠs a magĂĄnbankoktĂłl szĂĄrmazik. Amilyen mĂŠrtĂŠkben mindez harmadik felek kĂĄrtalanĂtĂĄsĂĄt vonnĂĄ maga utĂĄn, beleĂŠrtve a vilĂĄgbanki kĂśtvĂŠnyek visszafizetĂŠsĂŠt is, olyan mĂŠrtĂŠkben kellene a visszafizetĂŠseket a vilĂĄg leggazdagabb orszĂĄgainak teljesĂtenie. Ezt pĂŠldĂĄul az egyes orszĂĄgoknak olyan arĂĄnyban kellene teljesĂteniĂźk, amilyen arĂĄnyban az USA-dollĂĄrban kifejezett 1998-as GDP-jĂźk viszonyul az ĂŠrintett orszĂĄgok Ăśsszes GDP-jĂŠnek USA-dollĂĄr ĂŠrtĂŠkĂŠhez. Az EgyesĂźlt Ăllamok lehetne a legfĹbb kĂśzremĹąkĂśdĹ, amit JapĂĄnnak, NĂŠmetorszĂĄgnak, FranciaorszĂĄgnak, OlaszorszĂĄgnak, az EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄgnak ĂŠs KanadĂĄnak kellene kĂśvetnie. Elvi okokbĂłl szintĂŠn felkerĂźlnĂŠnek a listĂĄra a skandinĂĄv orszĂĄgok, valamint egyes kisebb eurĂłpai orszĂĄgok, mint pĂŠldĂĄul SvĂĄjc, ezenkĂvĂźl AusztrĂĄlia ĂŠs Ăj-ZĂŠland.
Az egĂŠsz mĹąveletet a magĂĄnbankok ĂŠs az egyĂŠb betĂŠtgyĹąjtĹ intĂŠzmĂŠnyek kĂŠszpĂŠnztartalĂŠkainak havi 1 szĂĄzalĂŠkkal tĂśrtĂŠnĹ egyszerĹą nĂśvelĂŠsĂŠbĹl kellene fedezni. Ezt a nĂśvelĂŠst addig folytatnĂĄnk, amĂg el nem ĂŠrjĂźk az 50 szĂĄzalĂŠkot. Az EgyesĂźlt Ăllamokban pĂŠldĂĄul az Ăśsszes betĂŠt ĂŠrtĂŠke nagyjĂĄbĂłl ugyanabba a nagysĂĄgrendbe esik, mint a teljes szĂśvetsĂŠgi adĂłssĂĄg, ami kĂśrĂźlbelĂźl 5,5 billiĂł dollĂĄr. EzĂŠrt az elĹĂrt tartalĂŠkot egy ĂśtĂŠves idĹszakon keresztĂźl nĂśvelve megkĂśzelĂtĹleg 2,75 billiĂł dollĂĄr felhalmozĂĄst lehetne elĂŠrni. Az elsĹ billiĂł kĂśrĂźli Ăśsszeget az EgyesĂźlt Ăllamoknak a vilĂĄg adĂłssĂĄgrendezĂŠsĂŠben valĂł rĂŠszvĂŠtelĂŠre kellene fordĂtani, a maradĂŠk pedig elegendĹ lehetne az EgyesĂźlt Ăllamok belsĹ adĂłssĂĄgĂĄnak mintegy 1,75 billiĂł dollĂĄrral valĂł mĂŠrsĂŠklĂŠsĂŠre. Az ilyen ĂśsszegĹą adĂłssĂĄgenyhĂtĂŠs az adĂłfizetĹknek ĂŠvi 75-85 milliĂĄrd dollĂĄr kamatfizetĂŠsi megtakarĂtĂĄst hozna, amit aztĂĄn az adĂłk csĂśkkentĂŠsĂŠre ĂŠs a kormĂĄny kĂśzcĂŠlĂş kiadĂĄsainak a nĂśvelĂŠsĂŠre lehetne fordĂtani. Az arĂĄnyok mĂĄs orszĂĄgokban is nagyjĂĄbĂłl hasonlĂłak.
Amint azt az elĹzĹekben javasoltam, a jelentĹs mĂŠrvĹą pĂŠnzzĂŠ alakĂtĂĄsi mĹąvelet megkĂśzelĂtĹleg Ăśt ĂŠven keresztĂźl tĂśrtĂŠnhetne. A harmadik vilĂĄg adĂłssĂĄgĂĄnak tĂśrlesztĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges pĂŠnz elsĹbbsĂŠget kell ĂŠlvezzen, Ăşgyhogy elĹszĂśr azzal kellene foglalkozni. Ha a mĹąveletnek ez a rĂŠsze befejezĹdĂśtt, akkor a fennmaradĂł pĂŠnzĂśsszeg teljes mĂŠrtĂŠkben a fejlett vilĂĄg adĂłfizetĹit szolgĂĄlnĂĄ.
Ez teljes mĂŠrtĂŠkben attĂłl fĂźgg, hogy honnan nĂŠzzĂźk. Vannak elutasĂtĂłan vĂŠlekedĹk, akik kitartanak amellett, hogy az Ăśsszes adĂłssĂĄgot vissza kell fizetni. Azonban azt jelenti-e ez, hogy egyeseknek ĂśrĂśkkĂŠ olyan adĂłssĂĄgok bilincseiben kell vergĹdniĂźk, amelyeket mĂĄsok vettek fel a nevĂźkben? Ăs kĂźlĂśnĂśsen akkor mi van, ha a visszafizetĂŠs mĂŠrtĂŠke meghaladja pĂŠnzĂźgyi lehetĹsĂŠgeiket?
A VilĂĄgbank nem hĂĄrĂthatja el a felelĹssĂŠg egy rĂŠszĂŠt. AktĂvan kerestĂŠk a finanszĂrozhatĂł projekteket, ĂŠs jelentĹs kĂślcsĂśnĂśk felvĂŠtelĂŠre bĂĄtorĂtottak. Ez olyan, mintha gyerekeket vinnĂŠnk a cukorkaboltba ĂŠs azt mondanĂĄnk nekik, hogy bĂĄrmit elvehetnek, amit szeretnek. A kiĂĄbrĂĄndulĂĄs kĂŠsĹbb kĂśvetkezik, amikor megĂŠrtik, hogy mindent kĂśtelesek visszafizetni a cukorkabolt tulajdonosĂĄnak, mĂŠg csekĂŠlyke zsebpĂŠnzĂźk keretein tĂşl is. A tragĂŠdia csak bonyolultabbĂĄ vĂĄlik azĂĄltal, hogy a projektek nagy rĂŠsze nem ĂśntĂśrlesztĹ. A pĂŠnzt elkĂśltĂśttĂŠk, ĂĄm az adĂłssĂĄg megmaradt.
A monetarista ĂŠs a neoklasszikus kĂśzgazdĂĄszok sem menekĂźlhetnek a felelĹssĂŠg elĹl. NĂŠzeteik gyakorlatba ĂźltetĂŠse okozta a kamatlĂĄbak elviselhetetlen magassĂĄgokba emelkedĂŠsĂŠt, aminek eredmĂŠnyekĂŠnt az adĂłssĂĄg sokkal gyorsabban halmozĂłdott fel, mint ahogy azt bĂĄrmely ĂŠsszerĹą kĂślcsĂśnvevĹ vĂĄrhatta volna. Ez a hĂĄborĂş utĂĄni idĹszak szegĂŠnyeket is gazdagĂtĂł gazdasĂĄgĂĄnak (trickle down economy) teljes megfordĂtĂĄsĂĄt jelentette, amit szegĂŠnyeket elszegĂŠnyĂtĹ mĹąkĂśdĂŠs vĂĄltott fel (trickle up economy). A kamatlĂĄbak bĂĄrmifĂŠle nĂśvekedĂŠse a tĂĄrsadalom legszegĂŠnyebb tagjaira kivetett kĂźlĂśnadĂłnak felel meg, ami gazdag hitelezĹik javĂĄt szolgĂĄlja.
A nyugati kormĂĄnyok a felelĹsek azĂŠrt, hogy mindezt engedtĂŠk megtĂśrtĂŠnni. FelelĹsek mĂŠg a korlĂĄtlan ĂŠs hatĂĄrtalan banki EurodollĂĄr-hitelezĂŠs engedĂŠlyezĂŠsĂŠĂŠrt is. HagytĂĄk, hogy a harmadik vilĂĄg orszĂĄgait elĂĄrasszĂĄk az adĂłssĂĄgok, majd a problĂŠma elmĂŠlyĂtĂŠsĂŠre kĂŠsztettĂŠk az IMF-et, amikor az eurĂłpai ĂŠs az amerikai bankok hitelkĂŠpessĂŠgĂŠt veszĂŠly fenyegette.
Ăgy jĂł ĂŠrv talĂĄlhatĂł annak bizonyĂtĂĄsĂĄra, hogy a harmadik vilĂĄg adĂłssĂĄga a fĂŠlresikerĂźlt ĂśnzetlensĂŠg termĂŠke, a nagyon rossz gazdĂĄlkodĂĄs ĂŠs a fejlett vilĂĄg rĂŠszĂŠrĹl megmutatkozĂł kapzsisĂĄg ĂŠs felelĹtlensĂŠg kĂśvetkezmĂŠnye. Vagyis az adott kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt egyszerĹąen igazolhatĂł a vis maiorra valĂł hivatkozĂĄs. FogadjĂĄk el a katasztrĂłfĂĄĂŠrt felelĹs emberek ĂŠs intĂŠzmĂŠnyek tevĂŠkenysĂŠgĂźk kĂśvetkezmĂŠnyeit ĂŠs hozzĂĄk rendbe a helyzetet.
Maga az EgyesĂźlt Ăllamok szolgĂĄltatott precedenst a gyĹąlĂśletes adĂłssĂĄg vonatkozĂĄsĂĄban, amikor nem ismerte el Kuba adĂłssĂĄgĂĄt azt kĂśvetĹen, hogy SpanyolorszĂĄg "elvesztette" KubĂĄt a spanyol-amerikai hĂĄborĂşban. Amint PatrĂcia Adams, a GyĹąlĂśletes adĂłssĂĄgok szerzĹje fejti ki egy Juliette Majot ĂĄltal kĂŠszĂtett interjĂşban: "az adĂłssĂĄg nem vĂĄllalĂĄsa azon alapult, hogy SpanyolorszĂĄg a pĂŠnzt a kubai nĂŠp egyetĂŠrtĂŠse nĂŠlkĂźl vette kĂślcsĂśn ĂŠs arra hasznĂĄlta, hogy elnyomja a kubaiak tĂśrvĂŠnyes forradalmĂĄt a spanyol gyarmati rendszer ellen. Alexander Sack, »a gyĹąlĂśletes adĂłssĂĄgok doktrĂnĂĄja« kifejezĂŠst megalkotĂł joghallgatĂł ugyancsak azt mondta, hogy mindazok a kĂślcsĂśnĂśk, amelyeket egy nĂŠp leigĂĄzĂĄsa vagy gyarmatosĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben vettek fel, gyĹąlĂśletesnek mutatkoznak a helyi lakossĂĄg szemĂŠben." (Adams (1994), 36. o.)
Ahogy az ilyen esetekben lenni szokott - mindkettĹ. KĂŠtsĂŠgtelen, hogy a harmadik vilĂĄg adĂłssĂĄgĂĄnak tĂśrlĂŠse morĂĄlis cselekedetnek szĂĄmĂt. Olyan ez, mint az apasĂĄg elismerĂŠse ĂŠs a kĂśvetkezmĂŠnyek pĂŠnzĂźgyi vonzatĂĄnak felvĂĄllalĂĄsa. A mĂĄsik jelentĹs megfontolĂĄs az, hogy ennek eredmĂŠnyekĂŠnt a vilĂĄg mind politikai, mind gazdasĂĄgi szempontbĂłl elĹnyĂśkhĂśz jut.
A pĂŠnzpiacok annyira ingatagok 1998 mĂĄsodik fĂŠlĂŠvĂŠben, hogy megjĂłsolhatatlan, milyenek lesznek akkor, amikor ez a tanulmĂĄny az olvasĂł kezĂŠbe jut. Ha azonban tovĂĄbbra is Ăşgy szĂĄrnyalnak, amint az november vĂŠgĂŠn lĂĄtszott, akkor ez csak azĂŠrt lehetsĂŠges, mert a befektetĹk boldog tudatlansĂĄgban ĂŠlnek. A vilĂĄg adĂłssĂĄga fenntarthatatlan sebessĂŠggel nĂśvekszik, s a kĂśzeljĂśvĹbeli vagy a kĂŠsĹbbi ĂśsszeomlĂĄs elkerĂźlhetetlen.
A G7 vezetĹk IMF szerepĂŠt nĂśvelĹ reformcsomagja semmi egyĂŠb, mint az Ăśnhitt jĂĄtĂŠk folytatĂĄsa (Declaration of G7 Finance Ministers and Central Bank Governors (1998)). CsupĂĄn papĂrok a varratok mentĂŠn mĂĄr hasadozĂł rendszer repedĂŠsei felett. KĂŠtsĂŠgtelenĂźl szĂĄndĂŠkolatlanul, de ez mĂŠgiscsak ĂĄmĂtĂĄs. Az egĂŠsz terv legszomorĂşbb aspektusa az, hogy az "ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄg" kifejezĂŠst tĂŠvesen hasznĂĄlja. E vezetĹk mindegyike nagyobb ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄgot igĂŠnyel a bankok, a pĂŠnzĂźgyi intĂŠzmĂŠnyek ĂŠs a harmadik vilĂĄg kormĂĄnyai rĂŠszĂŠrĹl. Az IMF, amelyik az egyik legtitkolĂłzĂłbb szervezet, oly gyakran hasznĂĄlta ezt a szĂłt, hogy valahĂĄnyszor csak hallom, felugorhatnĂŠkom tĂĄmad. A vilĂĄg pĂŠnzĂźgyi vĂĄlsĂĄgĂĄra adott minden hivatalos reakciĂł inkĂĄbb az elkendĹzĂŠs volt, mintsem az ĂĄtlĂĄthatĂłsĂĄg.
Ăgy aztĂĄn a G7 vezetĹk kĂŠt vĂĄlasztĂĄsi lehetĹsĂŠggel nĂŠznek szembe. EgyrĂŠszt folytathatjĂĄk az elutasĂtĂł magatartĂĄst, ĂŠs Ăşgy tehetnek, mintha a nyilvĂĄnvalĂł tĂźnetek csupĂĄncsak rendellenessĂŠgek volnĂĄnak, mindaddig, amĂg a rĂĄk teljes erĹvel ki nem tĂśr. MĂĄsrĂŠszt alkalmazhatnak valamifĂŠle csodareceptet, ĂŠs hagyhatjĂĄk, hogy annak mĂĄgikus ereje ĂŠrvĂŠnyesĂźljĂśn, megszabadĂtva a vilĂĄgot a gyĂśtrĹ betegsĂŠgtĹl.
A status quo kevĂŠs vonzerĹvel kecsegtet. Egy gazdasĂĄgi ĂśsszeomlĂĄs ĂŠppolyan rosszul ĂŠrintenĂŠ a gazdagokat, mint a szegĂŠnyeket. A gazdagok Ăşjra kell olvassĂĄk az 1929-1931 kĂśzĂśtti idĹszak tĂśrtĂŠnetĂŠt, hogy eszĂźkbe jusson, mily sokan kĂśvettek el ĂśngyilkossĂĄgot akkori hasonszĹrĹą sorstĂĄrsaik kĂśzĂźl, amikor vagyonuk ĂŠrtĂŠke egyetlen ĂŠjszaka semmisĂźlt meg ĂŠs kĂŠptelenek voltak megbarĂĄtkozni a szegĂŠnysĂŠg gondolatĂĄval. Fel kell mĂŠg frissĂtsĂŠk az emlĂŠkezetĂźket a tekintetben is, hogy a kormĂĄnyzat ĂĄltal teremtett pĂŠnz hogyan vetett vĂŠget a nagy gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄgnak, ĂĄm ez is csak ĂŠvekkel kĂŠsĹbb kĂśvetkezett be, midĹn kitĂśrt a hĂĄborĂş, ĂŠs a kĂŠnyszer vĂĄlt az Ăśtletek szĂźlĹanyjĂĄvĂĄ. Tanulhatunk azokbĂłl a tapasztalatokbĂłl ĂŠs elkerĂźlhetjĂźk az ismĂŠtlĹdĂŠseket. Vajon ez lesz a 64 billiĂł dollĂĄros kĂŠrdĂŠs?
NĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelĹtt lĂĄttam egy pĂŠnzteremtĂŠsrĹl ĂŠs a bankok szerepĂŠrĹl szĂłlĂł televĂziĂłs vitĂĄt. A kormĂĄnyzatok jelentĹsebb szerepvĂĄllalĂĄsĂĄt javasoltĂĄk, valamint hogy ennek kĂśvetkeztĂŠben a bankokat kĂśtelezni kellene, hogy tĂśbb kĂŠszpĂŠnzt tartsanak trezorjaikban. Kanada legnagyobb bankjĂĄnak, a Royalnak a szĂłvivĹje azt bizonygatta, hogy ez a bankok megadĂłztatĂĄsa lenne. Meg volt sĂŠrtve, hogy bĂĄrki is ilyesmit javasolhat.
Ăn teljesen mĂĄskĂŠnt lĂĄtom a helyzetet. A kĂŠszpĂŠnztartalĂŠk nĂśvelĂŠsĂŠre vonatkozĂł kĂśvetelmĂŠnyek - a kormĂĄnyzati adĂłssĂĄg pĂŠnzzĂŠ alakĂtĂĄsa sorĂĄn keletkezĹ hatĂĄs semlegesĂtĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl - nem tekintendĹk bankokra kirĂłtt adĂłknak. Ez csak kĂĄrtĂŠrĂtĂŠs. Ăs semmi esetre sem teljes kĂĄrtĂŠrĂtĂŠs, hanem csak rĂŠszleges, 200 ĂŠv hatalmas jogtalansĂĄgaiĂŠrt. A bankoknak nem velĂźk szĂźletett joga, hogy annyi eszkĂśzzel rendelkezzenek, amely hĂşsszorosan vagy harmincszorosan haladja meg a tĹkĂŠjĂźket, ĂŠs hogy mindezek utĂĄn mĂŠg kamatot is szedjenek. Ez az uzsora nekivadulĂĄsa. Ăs mivel semmilyen mĂłdon sem tehetnek elĂŠgtĂŠtelt a bankok mindazokĂŠrt a megprĂłbĂĄltatĂĄsokĂŠrt, amelyeket a szĂĄzadok folyamĂĄn okoztak, ezĂŠrt most egyĂźttesen biztosĂthatjĂĄk a vilĂĄg szĂĄmĂĄra azt a nĂŠlkĂźlĂśzhetetlen adĂłssĂĄgcsĂśkkentĂŠst, ami elegendĹ ahhoz, hogy feloldozza Ĺket az emberisĂŠg ellen elkĂśvetett jelenlegi ĂŠs jĂśvĹbeni bĹąneik alĂłl.
FelvethetĹ, hogy helytelen volna a kĂŠszpĂŠnz-tartalĂŠkolĂĄsra vonatkozĂł kĂśvetelmĂŠnyeket csupĂĄn egyes bankok szĂĄmĂĄra elĹĂrni, mikĂśzben az Ăşgynevezett offshore, illetve az adĂłparadicsomokban mĹąkĂśdĹ bankok ĂŠrintetlenek maradnak. Ez igaz. Az Ăşj szabĂĄlyokat mindenhol ĂŠs minden bankra alkalmazni kell. Az OECD orszĂĄgok rendelkeznek azzal a hatalommal, amely ennek biztosĂtĂĄsĂĄhoz szĂźksĂŠges. Hozhatnak olyan tĂśrvĂŠnyeket, amelyekkel bĹąncselekmĂŠnynek minĹsĂtik a polgĂĄraik vagy a betelepĂźlt kĂźlfĂśldiek szĂĄmĂĄra, hogy rĂŠszvĂŠnyeket birtokoljanak ĂŠs betĂŠteket helyezzenek el olyan bankban, illetve kĂślcsĂśnĂśket vegyenek fel vagy bĂĄrmilyen mĂĄs Ăźzletet kĂśssenek olyan bankkal, legyen az bĂĄrhol is a vilĂĄgon, amelyik nem felel meg ezeknek a szabĂĄlyoknak.
NemzetkĂśzi Ăźgyletek vĂŠgzĂŠsĂŠhez minden bank kĂśteles lenne kĂŠt nemzetkĂśzileg elismert kĂśnyvvizsgĂĄlĂł cĂŠggel auditĂĄltatni a kĂśnyveit, amelyek kĂśzĂźl az egyiket kĂŠtĂŠvenkĂŠnt mĂĄsik cĂŠggel kellene felvĂĄltani a lappangĂł ĂŠs egyre kĂśvethetetlenebb kreatĂv kĂśnyvelĂŠsi praktikĂĄk kockĂĄzatĂĄt csĂśkkentendĹ. SzĂźksĂŠges a banki titoktartĂĄs szabĂĄlyainak megszĂźntetĂŠse is, hogy a bĂźntetĹtĂśrvĂŠnyek hatĂŠkonnyĂĄ vĂĄlhassanak. Ez teljes, bĂĄr megkĂŠsett lehetĹsĂŠget biztosĂt azon bankok mĹąkĂśdĂŠsĂŠnek megszĂźntetĂŠsĂŠre, amelyek csalĂłk ĂŠs gazemberek szolgĂĄlĂłlĂĄnyaivĂĄ vĂĄltak.
A szigorĂşbb szabĂĄlyozĂĄs a trenddel ellentĂŠtesnek tĹąnhet, bĂĄr mĂĄra mĂĄr nyilvĂĄnvalĂłnak kellene lennie, hogy a tĂşl sok deregulĂĄciĂł jelentĹs problĂŠmĂĄkat okozhat. Amint mĂĄr lĂĄttuk, a szabĂĄlyozatlan hitelteremtĂŠs jelentĹsen hozzĂĄjĂĄrult a harmadik vilĂĄg adĂłssĂĄgvĂĄlsĂĄgĂĄhoz, elĹsegĂtette a verseny felszĂĄmolĂĄsĂĄt ĂŠs globalizĂĄlt piaci hatalom, illetve oligopĂłlium kialakulĂĄsĂĄt tette lehetĹvĂŠ. Ez a gyakorlat munkahelyek megszĂźntetĂŠsĂŠt finanszĂrozta vĂĄllalatĂĄtvĂŠtelek ĂŠs -felvĂĄsĂĄrlĂĄsok ĂştjĂĄn, valamint fedezeti alapok ĂŠs mĂĄs spekulĂĄciĂłk pĂŠnzelĂŠse rĂŠvĂŠn hozzĂĄjĂĄrult a globĂĄlis pĂŠnzĂźgyi instabilitĂĄshoz. A gyĂşjtogatĂłknak sem engedjĂźk meg, hogy fĂśl-alĂĄ jĂĄrkĂĄlva egyik tĂźzet gyĂşjtsĂĄk a mĂĄsik utĂĄn, ezĂŠrt annak sincs semmi ĂŠrtelme, hogy a bankoknak a gyĂşjtogatĂĄs pĂŠnzĂźgyi megfelelĹjĂŠt tegyĂźk lehetĹvĂŠ.
Amint a vilĂĄg olyan rendszer felĂŠ halad, amely sokkal korrektebb ĂŠs biztonsĂĄgosabb egyensĂşlyt tart fenn a kĂŠszpĂŠnz (tĂśrvĂŠnyes fizetĂŠsi eszkĂśz) ĂŠs a bank ĂĄltal teremtett hitelpĂŠnz kĂśzĂśtt, egyarĂĄnt tĹąnik bĂślcsnek ĂŠs ĂŠsszerĹąnek azon tĂśrekvĂŠsek korlĂĄtozĂĄsa, amelyekbĹl a bankok ĂŠves nĂśvekedĂŠsĂŠnek a fele szĂĄrmazhat. VĂŠlemĂŠnyem szerint a bankoknak csak azt szabad megengedni, hogy a termelĹk vagy a fogyasztĂłk cĂŠljaira szĂźksĂŠges kĂślcsĂśnpĂŠnzeket teremtsĂŠk meg. Ezek a reĂĄlgazdasĂĄg kĂŠt oldalĂĄt jelentik. MindkĂŠt oldal finanszĂrozĂĄsa a termĂŠkek ĂŠs a szolgĂĄltatĂĄsok kiegyensĂşlyozott nĂśvekedĂŠsĂŠt fogja bĂĄtorĂtani, szemben a mĂĄr meglĂŠvĹ pĂŠnzĂźgyi eszkĂśzĂśk piaci ĂŠrtĂŠknĂśvekedĂŠsĂŠnek puszta finanszĂrozĂĄsĂĄval. A bankok ĂĄltal teremtett pĂŠnz tulajdonkĂŠppen csak felhĂgĂtja az ĂĄltalĂĄnos pĂŠnzkĂnĂĄlatot, s a pĂŠnz ĂŠrtĂŠkĂŠnek megĹrzĂŠse csak akkor lehetsĂŠges, ha az Ăşj pĂŠnz valĂłs gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠst ĂśsztĂśnĂśz ĂŠs nem csak egy Ăşjabb fĂşvĂĄst jelent a tĹkepiac ballonjĂĄba.
Gyakran kĂŠrdezik, miĂŠrt javaslom azt, hogy a megkĂśvetelt kĂŠszpĂŠnztartalĂŠk a betĂŠtek 50 szĂĄzalĂŠkĂĄban legyen meghatĂĄrozva 100 szĂĄzalĂŠk helyett, amit szĂĄmos monetarista reformer javasol, beleĂŠrtve a Simon, Mints ĂŠs kollĂŠgĂĄik ĂĄltal fĂŠmjelzett eredeti ChicagĂłi IskolĂĄt, valamint Irving Fishert ĂŠs mĂĄsokat, kĂśztĂźk Milton Friedmant is, aki mĂŠg mindig sajĂĄt elsĹszĂĄmĂş elkĂŠpzelĂŠsekĂŠnt hirdeti ezt. A vĂĄlaszom az, hogy e vĂĄlasztĂĄs csakugyan ĂśnkĂŠnyes. Olyan kompromisszum, amely hitem szerint a legnagyobb valĂłszĂnĹąsĂŠggel biztosĂtja az elĹnyĂśk legkorrektebb ĂŠs leghasznosabb eloszlĂĄsĂĄt - azaz a legnagyobb jĂłt a legtĂśbb ember szĂĄmĂĄra.
Nem mondhatom biztosan, hogy 40 szĂĄzalĂŠkos arĂĄny volna jĂł, vagy hogy 60, illetve 70 szĂĄzalĂŠknak kellene lennie. Senki mĂĄs sem mondhatja ezt, minthogy a rendszer tĂşlsĂĄgosan bonyolult, ĂŠs tĂz- vagy hĂşszĂŠvi tapasztalatra is szĂźksĂŠg lehet ahhoz, hogy megtudjuk, vajon a fele-fele arĂĄnyĂş elosztĂĄs elegendĹ lesz-e az ĂśsszadĂłssĂĄg/GDP arĂĄny tartĂłs rĂśgzĂtĂŠsĂŠhez, ha az adĂłssĂĄg javasolt pĂŠnzzĂŠ alakĂtĂĄsa korĂĄbban mĂĄr kezelhetĹbb szintĹąre csĂśkkentette azt. ErĹsen gyanĂtom, hogy bĂĄrmilyen 50 szĂĄzalĂŠk alatti ĂŠrtĂŠk elĂŠgtelennek bizonyulhat.
Mindenesetre az ĂśtvenszĂĄzalĂŠkos megoldĂĄs sokkal kĂśnnyebben vĂŠdhetĹ, mint akĂĄr a szĂĄzszĂĄzalĂŠkos, akĂĄr a nullaszĂĄzalĂŠkos megoldĂĄs, azaz az a kĂŠt szĂŠlsĹsĂŠg, amit Milton Friedman rĂŠszesĂt elĹnyben. Az elsĹ, szĂĄzszĂĄzalĂŠkos esetben el kellene venni a bankoktĂłl kamatozĂł eszkĂśzeik nagyon nagy rĂŠszĂŠt. VĂŠlemĂŠnyem szerint ez tĂşlzottan zĂźllesztĹ hatĂĄsĂş volna. Azt nem bĂĄnom, ha a fennmaradĂĄsĂŠrt lĂĄtom kĂźzdeni Ĺket, minthogy mindenki mĂĄsnak is ezt kell tennie, de az Ăźzleti ĂŠletbĹl sem szeretnĂŠm kiszorĂtani Ĺket.
ArrĂłl is meg vagyok gyĹzĹdve, hogy mind a mĂşltban hasznos szerepet jĂĄtszottak, mind a jĂśvĹben hasznos szerepet fognak jĂĄtszani az Ăşj pĂŠnz termelĹvĂĄllalatok kĂśzĂśtti elosztĂĄsa sorĂĄn. LegalĂĄbb annyi haverszellemet gyanĂtok itt is, mint amennyi akkor volna, ha ebbe az osztozkodĂĄsba a kormĂĄnyzatokat is bevonnĂĄnk, ĂĄm az ilyen alapon lĂŠtrejĂśvĹ Ăźgyletek tĂśbbsĂŠgĂŠnek el kell tĹąnnie, ha tiltva lesz a pĂŠnzkĂślcsĂśnzĂŠs vĂĄllalatkivĂĄsĂĄrlĂĄsokra, -ĂĄtvĂŠtelekre ĂŠs fĂşziĂłkra az ipari oldalon, valamint a tĹzsdei Ăźgyletek sorĂĄn megkĂvĂĄnt biztosĂtĂŠkok finanszĂrozĂĄsa a pĂŠnzĂźgyi oldalon. TehĂĄt nem ĂĄll szĂĄndĂŠkomban a kormĂĄnyok bevonĂĄsĂĄt bĂĄtorĂtani a kĂśzvetlen hitelkihelyezĂŠsbe - ez olyan pont, amelyben Milton Friedman ĂŠs ĂŠn egyetĂŠrtĂźnk.
Amiben viszont teljesen kĂźlĂśnbĂśznek nĂŠzeteink, az a nullaszĂĄzalĂŠkos lehetĹsĂŠg megĂtĂŠlĂŠsĂŠvel kapcsolatos. Az ebbe az irĂĄnyba hatĂł trend elsĹdlegesen, ha nem teljes mĂŠrtĂŠkben felelĹs azĂŠrt a pĂŠnzĂźgyi zĹąrzavarĂŠrt, amelyben a vilĂĄg talĂĄlhatĂł. Ez egy olyan rendszer, amely 200 ĂŠven keresztĂźl nem mĹąkĂśdĂśtt, most sem mĹąkĂśdik ĂŠs soha nem is fog mĹąkĂśdni ĂĄltalĂĄnos megelĂŠgedĂŠsre. Nem engedhetĹ meg a bankoknak, hogy az Ăśsszes Ăşj pĂŠnzt adĂłssĂĄgkĂŠnt teremtsĂŠk meg, anĂŠlkĂźl hogy jelen lennĂŠnek az ezen adĂłssĂĄg utĂĄn jĂĄrĂł kamat megfizetĂŠsĂŠt biztosĂtĂł eszkĂśzĂśk. Ez csak a kamatos kamatozĂĄs folyamatĂĄt tartja fenn, mĂg be nem Ăźt a kĂśvetkezĹ krach. Ăgy a kormĂĄnyzatok kĂŠnytelenek megteremteni a kamatfizetĂŠst lehetĹvĂŠ tevĹ pĂŠnzt. Van egy mĂĄsik, alapvetĹen fontos oka a kormĂĄnyzatok pĂŠnzteremtĂŠsi Ăźzletbe tĂśrtĂŠnĹ visszaengedĂŠsĂŠnek, ami ĂĄllandĂłan egyre sĂźrgetĹbbĂŠ vĂĄlik. A kormĂĄnyzatok nem emelhetik elĂŠg magasra az adĂłkat ahhoz, hogy elvĂŠgezzenek minden olyan feladatot, amelyet a kĂśvetkezĹ ĂŠvekben lesznek kĂŠnytelenek megtenni.
A vilĂĄg vĂĄlaszĂşthoz ĂŠrkezett. TovĂĄbbhaladhat a globalizĂĄciĂłhoz vezetĹ Ăşton, ami nem mĂĄs, mint egy olyan fedĹnĂŠv, amely a korporĂĄciĂłkkĂĄ alakĂtĂĄst ĂŠs a vilĂĄgpolgĂĄrok leggazdagabb, leghatalmasabb, kettĹ-Ăśt szĂĄzalĂŠkot kitevĹ csoportjĂĄnak megkĂŠrdĹjelezhetetlen hasznĂĄt takarja. Vagy hĂĄtraarcot parancsolhat, visszaadhatja a nemzetĂĄllamok hatalmĂĄt ĂŠs felelĹssĂŠgĂŠt, ĂŠs, mindenekfelett, lehetĹvĂŠ teheti a szĂĄmukra a pĂŠnzteremtĂŠs demokratizĂĄlĂĄsĂĄt mindenki vitathatatlan elĹnyĂŠre. A vĂĄlasztĂĄstĂłl fĂźgg, hogy az Ăşj ĂŠvezredet a remĂŠny ĂŠs az optimizmus hevĂźletĂŠben, vagy a kĂŠtsĂŠgbeesĂŠs bugyrĂĄban kezdjĂźk-e.
HIVATKOZĂSOK
Adams, P. (1994): The Doctrine of Odious Debts; Juliette Majot interjĂşja, in. K. Danaher (szerk.): 50 Years is Enough: The Case Against the World Bank and the International Monetary Fund; South End Press, Boston
Budget of the United States Government (1999): Fiscal Year, 1999, Historical Tables
Daly, H. E. (1993): The Perils of Free Trade; in. Scientific American, november
Declaration of G7 Finance Ministers and Central Bank Governors (1998), oktĂłber 3., Washington
Financial Post (1998), szeptember 4.
Henwood, D. (1994): Whatever Happened to Third World Debt?; in. K. Danaher (szerk.): 50 Years is Enough: The Case Against the World Bank and the International Monetary Fund; South End Press, Boston
New York Times (1998): American Steel At the Barricades: With Prices Low, Companies and Labor Unite in a Campaign to Limit Imports; december 10.
The World Bank (1999): World Debt Tables, Volume II.
Toronto Star (1998), oktĂłber 23.
Wall Street Journal (1999), januĂĄr 11.