 | II. ĂŠvfolyam, 4. szĂĄm 1998. TĂŠl (3-5. oldal) |
| II. ĂŠvfolyam, 4. szĂĄm 1998. TĂŠl (3-5. oldal) |
TĂŠmĂĄk: agykutatĂĄs, ĂŠrzelem, intelligencia, racionalitĂĄs
HĂślgyeim ĂŠs Uraim! Egy rangos dĂj ĂĄtvĂŠtelekor nehĂŠz feladat szĂĄmot adni rĂśviden ĂŠs ĂŠrthetĹen arrĂłl, hogy mit is tett az ember ĂŠlete sorĂĄn, s bizonyĂĄra megbocsĂĄtjĂĄk, hogy - formabontĂĄssal - tevĂŠkenysĂŠgem jelentĹsebb ĂŠs megfogalmazhatĂł pontjai kĂśzĂźl csak a vezĂŠrmotĂvumot emelem ki. A bĹąvszĂł a teljessĂŠg, ezt vĂĄzolom nagyon kurtĂĄra fogva, ĂŠs mĂŠg ezt is behatĂĄrolja a perspektĂva vastĂśrvĂŠnye. Ez a nagy erejĹą kifejezĂŠs Kenneth BouldingtĂłl szĂĄrmazik, ĂŠs azt mondja, hogy "gondolkodĂĄsunkban, lelkivilĂĄgunkban az ĂŠrtĂŠkesebb dolgok a tĂŠnylegesnĂŠl nagyobbnak lĂĄtszanak". "Nem ismerek semmifĂŠle lehetĹsĂŠget arra, hogy bĂĄrki is kivonja magĂĄt e vastĂśrvĂŠny hatĂĄlya alĂłl" - Ărja Boulding, majd hozzĂĄteszi, hogy "a perspektĂva vastĂśrvĂŠnyĂŠt egyetlen mĂłdon szorĂthatjuk gĂĄtak kĂśzĂŠ: ha tĹlĂźnk telhetĹen tudjuk, hogy milyen nĂŠzĹpontbĂłl lĂĄtjuk" (Boulding (1969), 114. old.).
A hivatkozĂĄs nem vĂŠletlen ĂŠs esetleges: a hazĂĄnkban ĂĄltalam bevezetett, ma mĂĄr kĂśzismert rendszerelmĂŠlet egyik klasszikusĂĄtĂłl szĂĄrmazik. S ez az egyik idĹbeli vĂŠglet. A mĂĄsikat viszont azĂŠrt emelem ki, mert az ĂĄltala megfogalmazott ĂŠs tudomĂĄnyosan is igazolt magyar felismerĂŠs messze megelĹzi korĂĄt. "A XVII-XVIII. szĂĄzad gondolkodĂĄsa (fĹkĂŠnt a Descartes hatĂĄsa alatt ĂĄllĂł filozĂłfiĂĄk) jĂĄmbor optimizmussal a rĂĄciĂłt az ember differentia specificĂĄjakĂŠnt tartotta szĂĄmon ĂŠs kĂźlĂśnĂtette el a nem racionĂĄlistĂłl, az ĂśsztĂśnitĹl ĂŠs ĂŠrzelmitĹl mint olyantĂłl, ami leginkĂĄbb kĂśzĂśs az ĂĄllatival. Az embert ember volta magaslatĂĄn intelligens ĂŠs racionĂĄlis lĂŠnykĂŠnt kĂŠpzelte el, aki arra hivatott, hogy ĂŠrtelmĂŠvel szabjon irĂĄnyt cselekvĂŠseinek, ĂŠs ĂŠrzelmeit mint testi lĂŠtĂŠvel szĂźksĂŠgszerĹąen egyĂźtt jĂĄrĂł, de ĂŠrtelmĂŠvel kontrollĂĄlhatĂł sajnĂĄlatos adottsĂĄgot - amennyire csak lehetsĂŠges - hĂĄttĂŠrbe szorĂtsa" - Ărta mĂŠg 1968-ban GrastyĂĄn Endre nemzetkĂśzi hĂrĹą magyar idegfiziolĂłgus-professzor egy kitĹąnĹ tanulmĂĄnyĂĄban (GrastyĂĄn (1968)). GrastyĂĄnt idĂŠzve fĹązte ehhez hozzĂĄ PerjĂŠs GĂŠza, hogy "ez a naiv racionalista vĂŠlekedĂŠs a XVIII. szĂĄzaddal nem halt ki, ĂŠs csupĂĄn napjainkban kezd a lĂŠlektan az idegfiziolĂłgiai kutatĂĄsok rĂŠvĂŠn olyan ĂŠrvekre szert tenni, amelyek - remĂŠlhetĹleg - egyszer s mindenkorra vĂŠget vetnek ennek a hamis illĂşziĂłnak" (PerjĂŠs (1972)).
TĂśbb mint negyedszĂĄzaddal kĂŠsĹbb, 1995-ben jelent meg Daniel Goleman ĂĄttekintĹ kĂśnyve, az Emotional Intelligence (magyar kiadĂĄsa 1997-ben Ărzelmi intelligencia cĂmmel). A szerzĹ szavai szerint "e kĂśnyvvel mindaddig vĂĄrnom kellett, mĂg a tudomĂĄnyos kutatĂĄs eredmĂŠnyei lehetĹvĂŠ nem tettĂŠk megĂrĂĄsĂĄt. Ezek az eredmĂŠnyek talĂĄn azĂŠrt kĂŠstek oly sokĂĄ, mert az ĂŠrzelmi ĂŠlet gondolkodĂĄsban betĂśltĂśtt szerepĂŠt mind ez ideig meglepĹen lekicsinyeltĂŠk a kutatĂłk; nagyjĂĄban-egĂŠszĂŠben felfedezetlen kontinens maradt a pszicholĂłgia tudomĂĄnya szĂĄmĂĄra" (Goleman (1997), 10. old.).
A kĂśnyv a legĂşjabb agykutatĂĄsi tudomĂĄnyos eredmĂŠnyekre hivatkozva mondja ki: "KĂŠtfĂŠle elmĂŠnk van, egy gondolkodĂł ĂŠs egy ĂŠrzĹ. Ennek a kĂŠt, homlokegyenest ellentĂŠtes agytevĂŠkenysĂŠgnek az egymĂĄsba jĂĄtszĂĄsa alkotja belsĹ ĂŠletĂźnket. A racionĂĄlis gondolkozĂĄs tĂśbbnyire tudatos: nagyobb figyelem-ĂśsszpontosĂtĂĄs, elmĂŠlyedĂŠs, a latolgatĂĄs, a reflexiĂł kĂŠpessĂŠge jellemzi. De pĂĄrhuzamosan lĂŠtezik a megismerĂŠsnek egy mĂĄsik rendszere is: indulatos, heves, idĹnkĂŠnt illogikus - ez az ĂŠrzelmi elme. Az ĂŠrzelem/racionalitĂĄs kettĹssĂŠge nagyjĂĄbĂłl megfelel a fej ĂŠs a szĂv nĂŠpi kĂźlĂśnvĂĄlasztĂĄsĂĄnak; mĂŠlyebb meggyĹzĹdĂŠst jelent, ha valamit a szĂvĂźnkkel is tudunk, mint ha csak racionĂĄlis elmĂŠnkkel." (Goleman (1997), 24. old.) S hogy ez mennyire Ăgy van, azt jĂłl mutatja egy mostanĂĄban magyarul is megjelent kĂśnyv, Isabelle Filliozat A szĂv intelligenciĂĄja, amelyben a szerzĹ Golemanra hivatkozva azt Ărja, hogy "az IQ uralmĂĄnak ĂĄt kell adnia helyĂŠt az EQ (emocionĂĄlis kvĂłciens) korszakĂĄnak". "Az emocionĂĄlis intelligencia Daniel Goleman szerint olyan kĂŠpessĂŠgeket foglal magĂĄban - Ărja Filliozat -, mint Ăśnmagunk motivĂĄlĂĄsĂĄnak ĂŠs a kitartĂĄsnak kĂŠpessĂŠge a csapĂĄsok ĂŠs a frusztrĂĄciĂłk ellenĂŠre; az impulziĂłk ellenĹrzĂŠse, az elĂŠgedettsĂŠg kĂŠsĹbbre halasztĂĄsĂĄnak kĂŠpessĂŠge, az a kĂŠpessĂŠg, hogy szabĂĄlyozzuk hangulatunkat, ĂŠs nem engedjĂźk, hogy az elkeseredĂŠs megvĂĄltoztassa szellemi kĂŠpessĂŠgeinket, tovĂĄbbĂĄ az empĂĄtia ĂŠs a remĂŠny." (Filliozat (1998))
A teljes ember eszmĂŠnye ennĂŠlfogva nem lehet a hideg, ĂŠrzelemmentes vagy magĂĄt annak tettetĹ "ĂŠszlĂŠny", hanem csak az ĂŠrtelem ĂŠs az ĂŠrzelem magasrendĹą egyensĂşlyĂĄt megteremtĹ ember. A lĂŠlek humanisztikus kimĹąvelĂŠse a kitĹązĂśtt cĂŠl, mĂŠgpedig ahogy Babits ĂŠrtelmezi a mĹąveltsĂŠget 1937-ben Ărt tanulmĂĄnyĂĄban: "MĹąveltsĂŠg, mely az ĂŠrtelmet ĂŠs ĂŠrzelmet egyformĂĄn iskolĂĄzza, nem vet meg semmi emberit, nem mond le semmi megszerzettrĹl vagy megszerezhetĹrĹl, s az ĂĄtĂśrĂśklĂśtt ĂŠlmĂŠnyekkel egyre gazdagabban, azokat egyre bĹvĂtve halad az emberi szellemnek mind nagyobb bonyolultsĂĄga ĂŠs teljessĂŠge felĂŠ." (Babits (1937), 343. old.)
De miĂŠrt fontos egyĂĄltalĂĄn a teljes ember, s kĂśvetkezĂŠskĂŠppen miĂŠrt fontos az eleddig HamupipĹkĂŠnek vagy mĂŠg annak sem tekintett ĂŠrzelmek rehabilitĂĄlĂĄsa? MiĂŠrt kell az ĂŠrzelmi intelligenciĂĄt erĹsĂteni? Az ĂŠrzelmi intelligencia erĹsĂtĂŠsĂŠnek napjaink MagyarorszĂĄgĂĄn kĂźlĂśnĂśsen nagy jelentĹsĂŠget kell(ene) tulajdonĂtanunk. "Vannak olyan idĹk - Ărja Goleman -, mikor a tĂĄrsadalom szĂśvete rohamosan bomlik, mikor ĂśnzĂŠs, erĹszak, rosszindulat mĂŠtelyezi az emberi egyĂźttĂŠlĂŠst. Ilyenkor az ĂŠrzelmi intelligencia szorgalmazĂĄsa az ĂŠrzelmek, a jellem ĂŠs az erkĂślcsi ĂŠrzĂŠk kapcsolatĂĄra hivatkozik. Egyre tĂśbb bizonyĂtĂŠk szĂłl amellett, hogy az alapvetĹ erkĂślcsi viszonyulĂĄsok az ĂŠrzelmi kĂŠpessĂŠgekbĹl gyĂśkereznek." (Goleman(1997), 11. old.)
"Az ĂŠrzelmileg lapos lelki ĂŠlet fĂŠloldalas felfogĂĄsa - amely mĂŠrtĂŠkadĂł volt az utolsĂł nyolcvan ĂŠv intelligenciakutatĂĄsaiban - vĂĄltozĂłban van, miĂłta a lĂŠlektan felismerte az ĂŠrzelem elemi szerepĂŠt a gondolkodĂĄsban. ... Az emberi szĂv legmagasabb eszmĂŠnyei - a bizalom, a remĂŠny, az odaadĂĄs, a szeretet - a hidegen kognitĂv felfogĂĄsban egyĂĄltalĂĄn nem kapnak helyet. Az ĂŠrzelmek gazdagĂtanak; az a lelki modell, amely mellĹzi Ĺket, szegĂŠnyes." (Goleman (1997), 69-70. old.)
EzĂŠrt mĂĄr AquinĂłi Szent TamĂĄs szerint sem szabad "a szenvedĂŠlyek tudatos kiirtĂĄsĂĄra tĂśrekedni". Nem kiirtani kell Ĺket, hanem megnemesĂteni ĂŠs ĂŠpĂtĹ lelki energiĂĄkkĂĄ alakĂtani, mert "szemĂŠlyes voltunk szerves rĂŠszĂŠrĹl" van szĂł. (Boda (1997), 76. old.)
De visszatĂŠrve szĹąkebb szakmĂĄnkhoz: Scitovsky Tibor, a valĂłban vilĂĄghĂrĹą magyar szĂĄrmazĂĄsĂş amerikai kĂśzgazdĂĄsz jeles kĂśnyve, Az ĂśrĂśmtelen gazdasĂĄg 1990-ben jelent meg magyarul. Ăme egy jellemzĹ idĂŠzet kĂśnyvĂŠnek JĂśvedelem ĂŠs boldogsĂĄg cĂmĹą fejezetĂŠbĹl, a Mi ĂŠlteti azt a hitet, hogy a pĂŠnz boldogĂt? pontbĂłl: "A nemzeti termĂŠk ĂŠs a nemzeti jĂśvedelem kĂśzgazdasĂĄgi mutatĂłja sok mindenre hasznĂĄlhatĂł, de nem megfelelĹ indexe az emberi jĂłlĂŠt alakulĂĄsĂĄnak. MinĂŠl inkĂĄbb megĂŠrtjĂźk az emberi elĂŠgedettsĂŠg ĂŠs az emberi viselkedĂŠs komplexitĂĄsĂĄt s azt a tĂŠnyt, hogy a gazdasĂĄgi javak ĂŠs szolgĂĄltatĂĄsok mindĂśssze kettĹt jelentenek az elĂŠgedettsĂŠg szĂĄmos forrĂĄsa kĂśzĂźl, annĂĄl vilĂĄgosabban lĂĄtjuk, vagy legalĂĄbbis annĂĄl vilĂĄgosabban kellene lĂĄtnunk, hogy a gazdasĂĄgi becslĂŠsek nem megfelelĹk.
A nemzeti jĂśvedelem a legjobb esetben a gazdasĂĄgi jĂłlĂŠt indexe, a gazdasĂĄgi jĂłlĂŠt pedig csekĂŠly rĂŠsze s Ăgy gyakran igen gyatra jelzĹszĂĄma az emberi jĂłlĂŠtnek." (Scitovsky (1990), 124. old.)
Be kell vallanom ĂnĂśknek, hogy sajnos nem tudok szĂłlni szĹąkebb kutatĂĄsi terĂźleteimrĹl: a dĂśntĂŠselmĂŠletrĹl, a kockĂĄzatelmĂŠletrĹl, a kĂśrnyezetvĂŠdelemrĹl vagy a gazdasĂĄgi etikĂĄrĂłl. Nem azĂŠrt, mert nincs mit mondanom, hanem, bĂĄr van erre felszĂłlĂtĂĄs, sajĂĄt normĂĄimat nem tudom ĂĄthĂĄgni, ĂŠs megszĂvlelendĹ a hamleti mondĂĄs: "TĂśbb dolgok vannak fĂśldĂśn ĂŠs egen, Horatio, mintsem bĂślcselmetek ĂĄlmodni kĂŠpes."
ZajlĂł vilĂĄgunkban valĂłban a remĂŠny a kĂśzponti szĂł, ezĂŠrt hadd zĂĄrjam mondandĂłmat Thomas Mann bizalommal teli, elbĹąvĂślĹ mondatĂĄval: "mert a jĂśvĹ remĂŠny, ĂŠs az idĹt jĂłsĂĄgbĂłl kapta az ember, hogy vĂĄrakozĂĄsban ĂŠlhessen". Ăgy lĂŠgyen!
HIVATKOZĂSOK
Babits M. [1937]: A humanizmus ĂŠs korunk; in: EzĂźstkor (tanulmĂĄnyok), Atheneum, Budapest, ĂŠ. n.
Boda L. [1997]: A keresztĂŠny erkĂślcs alapkĂŠrdĂŠsei; Szent JĂłzsef KiadĂł, Budapest
Boulding, K. E. (1969): RendszerelmĂŠlet (vĂĄlogatott tanulmĂĄnyok); KĂśzgazdasĂĄgi ĂŠs Jogi KĂśnyvkiadĂł, Budapest
Filliozat, I. (1998): A szĂv intelligenciĂĄja; Fiesta-Saxum, Budapest
Goleman, D. (1997): Ărzelmi intelligencia; HĂĄttĂŠr KiadĂł, Budapest
GrastyĂĄn E. (1968): Ătban az emĂłciĂłk megĂŠrtĂŠse felĂŠ; ValĂłsĂĄg, 6. sz.
Kindler J. (1998): Az ĂŠrzelmek rehabilitĂĄlĂĄsa - Gondolatok Daniel Goleman kĂśnyve kapcsĂĄn, szĂĄmos idĂŠzettel; KovĂĄsz, tavasz, 30-36. old.
PerjĂŠs G. (1972): IdeolĂłgiatĂśrtĂŠnet ĂŠs tĂśrtĂŠneti valĂłsĂĄg; ValĂłsĂĄg, 8. sz.
Scitovsky T. [1990]: Az ĂśrĂśmtelen gazdasĂĄg; KĂśzgazdasĂĄgi ĂŠs Jogi KĂśnyvkiadĂł, Budapest
*Kindler JĂłzsef beszĂŠdĂŠnek szerkesztett vĂĄltozata, amelyet a SzilĂĄrd LeĂł-dĂj ĂĄtvĂŠtelekor tartott 1999. februĂĄr 11-ĂŠn az EĂśtvĂśs LorĂĄnd TudomĂĄnyegyetem Ăşj ĂŠpĂźletĂŠnek aulĂĄjĂĄban. (Az itt bemutatott gondolatok rĂŠszletesebb kifejtĂŠsĂŠt lĂĄsd Kindler (1998).)