 | II. évfolyam, 3. szám 1998. Ősz |
| II. évfolyam, 3. szám 1998. Ősz |
1995 végén és 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékén néhány megszállott kolléga élete - prof. Kindler József fáradhatatlan vezénylete mellett - egy hazánkban teljesen ismeretlen szerző könyvének magyar nyelvre ültetése körül forgott. A résztvevők puszta lelkesedésből, minden ellenszolgáltatás nélkül végezték a fordítás, a lektorálás, a szerkesztés és a korrektúra fáradságos munkáját, s a szerző is meghozta a maga áldozatát: vaskos könyvéért egyetlen fillér jogdíjat sem kért. Mindeközben arról folytak a találgatások, hogy a kiadvány iránt hatszáz, vagy - átütő siker esetén - talán nyolcszáz példány erejéig lesz érdeklődés, hiszen a téma iránt elkötelezettek száma aligha lehet ennél több ebben az országban. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - a könyv utóéletének gondozására, s az általa felvetett témák szakmailag mélyreható továbbgondolására a tanszéken megalakult az Altern-csoport.
A könyv 1996 karácsonyán megjelent, s az elvetett mag szárba szökkent. Az eladott példányszám minden korábbi elképzelést messze felülmúlt, s nem egészen két év elteltével meghaladta a hétezret. Immár tagadhatatlan a tény: David C. Korten Tőkés társaságok világuralma című könyvének hazai megjelenése áttörte a hallgatás falát, s ha nem is túl széles, de mindenképpen járható utat nyitott a gazdaság, és általában a társadalmi és környezeti problémák másként gondolkodói számára. S miután a szerző 1998 októberében az Altern-csoport vendégeként Magyarországra érkezett, nyugodtan elmondható, hogy a gyümölcs egy része is beérett. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott Korten-előadás iránt nemcsak a diákság mutatott nagyfokú érdeklődést, hanem számos vendég érkezett vidékről, sőt Erdélyből is. Zsúfolásig megtelt az egyetem legnagyobb előadója, s a sajtó és a televízió élénk érdeklődése mellett Bogár László - a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának közgazdászként tett - bevezetője után kezdhette meg a szerző a nagyvállalatok által dominált kapitalista rendszer válságáról és a kiút lehetőségeiről szóló előadását. A közönség széles körű tájékozottsága és a rendkívül szívélyes magyarországi fogadtatás komolyan meglepte Kortent, s ezúton tolmácsoljuk valamennyi résztvevő, illetve az előadáson csak lélekben jelenlévő felé a szerző és az Altern-csoport őszinte köszönetét mindezért.
Az este hangulatát ugyan nem tudjuk visszaadni, ám az előadás teljes magyar fordítását közzé tesszük az őszi Kovász lapjain. A szöveg az előadáson résztvevők számára is tartalmaz újdonságot, ugyanis a szűkös időkeret miatt Korten néhány rész kihagyására kényszerült. Reméljük, hogy mindez elősegíti az elhangzottak elemző és kritikai feldolgozását, s lehetővé teszi a főáramú gazdaságtan megrögzött hívei által következetesen tagadott alternatívák felvázolását.
E számunk második írásában Dabóczi Kálmán egyfajta rendteremtésre vállalkozik a közgazdasági gondolkodást erőteljesen befolyásoló fogalmak világában. Sokszor találkozhatunk a médiában a növekedés, a fejlődés, a haladás és a fenntarthatóság fogalmaival, s ezek legkülönfélébb kombinációival (mint például fenntartható fejlődés, fenntartható növekedés stb.), ám valószínűsíthetően még a gazdasági szakemberek többsége sincs tisztában mindezen kifejezések pontos jelentésével, s ezek önkényes összekapcsolásának képtelen következményeivel. Jórészt ennek tudható be, hogy a társadalom elé kitűzött célok, valamint az ezek elérését szolgáló eszközök felcserélődnek, vakvágányra terelve a teljesebb élet iránti igényből fakadó emberi erőfeszítéseket.
Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa időről-időre figyelemreméltó dokumentumokat bocsát ki a gazdaság és az erkölcs témakörében, s ezek egyike a magyar olvasók számára sem teljesen ismeretlen (A közgazdaságtan társadalmi és etikai vetületei; Egyházfórum, Budapest, 1993). Az Altern-csoport fordításában és gondozásában egy újabb dokumentum vált magyar nyelven is hozzáférhetővé, melyben a két kitűnő francia szerző, Antoine de Salins és François Villeroy de Galhau a napjaink pénzügyi világában tapasztalható legújabb fejlemények alapos elemzését nyújtja a kereszténységből fakadó etikai követelmények tükrében. Bár a dokumentum 1994-ből származik, bízvást elmondható, hogy aktualitása az idő múlásával csak tovább növekedett. Az írással magyarul elsőként a Kovász olvasói ismerkedhetnek meg.
Zárásként az Egyesült Államokban élő és az ökológiai közgazdaságtan berkeiben igen jó nevű protestáns teológus, John B. Cobb Jr., Fenntarthatóság című könyvét mutatjuk be. A szerző a társadalom és a bioszféra egyre feszültebb kapcsolatából származó környezeti problémákat interdiszciplináris módon közelíti meg, ezért a tanulmányban a gazdaság, az ökológia, az etika és a teológia megfontolásai egyformán hangsúlyosak.
Altern-csoport