 | II. évfolyam, 2. szám 1998. NYÁR |
| II. évfolyam, 2. szám 1998. NYÁR |
A "modernség", "modernizálás", s egyáltalán: "modernnek lenni", gyakran használt kifejezések, melyek napjaink magyar társadalmában kifejezetten pozitív mellékjelentéssel használatosak. Mindazonáltal László Ervin, a magyar származású amerikai professzor már 1978-ban rámutatott egy kitűnő tanulmányában a "modernség észrevétlen avulására", s azóta is számos jeles gondolkodó hívta fel a figyelmet az immár "izmussá" váló modernség súlyos torzításaira, káros következményeire, csapdáira.
"Miközben pluralizmusról és önmegvalósításról szól mindig a modern nóta, aközben a kemény pénzügyi és gondolkodási homogenizáció a teremtett világ valódi sokféleségének racionális tisztogatását végzi el" - írja Tőkéczki László egyik legutóbbi publicisztikájában (Magyar Nemzet, 1998. június 30.). Éppen ezért nyári számunkban a modernizmus csapdáira kutatásaink témakörén belül mutatunk rá.
Elsőként Mats Alvesson és Stanley Deetz tanulmányát adjuk közre, némileg rövidített formában. A szerzők kitűnő áttekintést adnak a szervezetelméletek világában föllelhető alternatív megközelítésekről. A tárgyalt kritikai elméleti és posztmodern fejtegetések egyként utasítják el a felvilágosodás gondolatkörében gyökerező - s jó néhány hazai véleményvezető értelmiségi gondolkodásmódjában már-már dogmává rögzült - előfeltevéseket. A megalapozott és széles látószögű okfejtések számos új szemponttal gazdagíthatják azokat a vizsgálatokat, amelyek a társadalomban és a szervezetekben tapasztalható uralmi viszonyok leleplezését és megszüntetését célozzák. Nem kétséges, hogy a tanulmány a hazai szervezetkutatás szakirodalmát tekintve határozottan hiánypótló jellegű. A szerzők az uralkodó rendszerrel szemben kritikus beállítottságú olvasóra/kutatóra bízzák az állásfoglalást: vajon a bírálatok mely vonulatát és érvrendszerét érzi magához közelállónak, illetve - véleménye szerint - melyik irányzat mutathat kiutat a társadalmi gondolkodást és cselekvést béklyózó modernista gondolatok börtönéből.
A modernista előfeltevések romboló hatását meglehetősen absztrakt szinten tárgyaló írást egy szintén kimerítő alaposságú tanulmány követi, amely a téves közgazdasági módszertanban gyökerező gazdasági mutatók bírálatával foglalkozik. A témával már foglalkoztunk a Kovász korábbi számaiban, Dabóczi Kálmán írása most elsősorban a bruttó hazai termék (GDP) hibáiról ad áttekintést, és érzékelteti az e mutató növelésére alapozott gazdaságpolitikának társadalmi és környezeti szempontból súlyosan károsító - sőt, hosszabb távon pusztító - hatását. A "dzsidipiizmus" hátterében a pénzzel és pénzben való mérés egyeduralma áll (mint a modernizmus egyik velejárója), de ennek visszásságait, zavarait, veszélyeit mindinkább megtapasztaljuk mindennapi életünkben is, mivel a pénzzel való mérés és növekedés bűvöletében háttérbe szorulnak a közjó és a helyes értelemben vett jólét szempontjai. Bibó István a pénzről szóló tanulmányában már 1941-ben rámutatott arra, hogy "a pénz körüli zavar egész erkölcsi rendünk zavara, mely nem tud világos és egyértelmű feleletet adni arra, hogy mi adja meg az ember értékét, milyen lehetőségek illetik meg az embereket a maguk értéke szerint, miben áll a méltó emberi élet, mik az érdemes emberi célok, és hogyan lehet a legszürkébb életformát is kapcsolatba hozni az értékek világával. Csak egy ilyen világ, melynek nincsenek szilárd társadalmi értékszempontjai, juthatott oda, hogy a pénzből, amely magának az értékét sem képes megragadni, »érték«-mérőt csináljon."
A felvilágosodás nyomán terjedő materializmust és hedonizmust dicsőítő eszmék azonban nemcsak a szervezetek és a közgazdaságtan világában rombolnak. Az Altern-csoport nem rejti véka alá azon meggyőződését, hogy a napjainkat jellemző problémák megoldásában nagy segítséget nyújthatnak a keresztény eszme- és értékrendszer alapján megfogalmazható létigazságok (bár ezek elsősorban nem hasznosságuk miatt fontosak). Csakhogy árnyaltabb képet kell kialakítanunk ezen a téren is. Megjelentek ugyanis azok a "keresztény" irányzatok, amelyek a gyökerekhez, az alapokhoz való visszatérés címén meglehetősen eltorzítják az eredeti krisztusi tanítás lényegét. Kocsis Tamás tanulmánya ehhez a problémakörhöz kapcsolódik, és a kereszténység úgymond modernizálásának és sikerorientálttá tételének jelenségét gazdasági szempontból elemzi. Itt jegyezzük meg, hogy - a körültekintés elvét követve - a tanulmányban foglaltak bibliai és teológiai helytállóságának független megítélésére felkértük prof. Kocsis Imre egri teológiai tanár urat és Bulányi György piarista atyát. Tartalmas észrevételeikért ezúton is őszinte köszönetünket fejezzük ki.
Zárásként Peter Kreeft könyvét ismerteti Baranyi Árpád, s ezzel a mindennapi élet etikai dilemmáinak természetébe kalauzol. A könyv szerzője meggyőzően érzékelteti, hogy a dilemmák feloldásában - napjaink relativizmust és szubjektivizmust előnyben részesítő "modernista" logikája ellenére - kiemelkedő szerepe van a keresztény gondolatkörből származó bölcsességnek.
A modernizmus veszélyeit taglaló nyári számunk bevezetőjének végén hívjuk fel a figyelmet Molnár Tamás elgondolkodtatóan mélyreható írására is (Magyar Szemle, 1998. 5-6. szám), amely a modernség és a posztmodern viszonyát világítja meg átfogóbb nézőpontból.
Altern-csoport