![]() | II. ĂŠvfolyam, 1. szĂĄm 1998. Tavasz (76-83. oldal) |
Baranyi ĂrpĂĄd: MultilaterĂĄlis BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄs: alkotmĂĄny a globĂĄlis gazdasĂĄgi rendszer szĂĄmĂĄra?
TĂŠmĂĄk: globalizĂĄciĂł, kereskedelem, befektetĂŠs, befektetĂŠs-politika, tĹke, gazdasĂĄg, egyezmĂŠny, multinacionĂĄlis, transznacionĂĄlis, vĂĄllalat, nyilvĂĄnossĂĄg, civiltĂĄrsadalom, tĹke, MAI, OECD, WTO
A GazdasĂĄgi EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi ĂŠs FejlesztĂŠsi Szervezet (Organization for Economic Co-operation and Development, a tovĂĄbbiakban OECD) tagorszĂĄgai 1995 tavasza Ăłta tĂĄrgyalnak egy olyan egyezmĂŠny kidolgozĂĄsĂĄrĂłl, amely biztosĂtanĂĄ a nemzetkĂśzi mĹąkĂśdĹtĹke-befektetĂŠsek szabadsĂĄgĂĄt, vĂŠdelmĂŠt, tovĂĄbbĂĄ az ĂĄllamok, valamint a befektetĹk kĂśzĂśtti vitĂĄs kĂŠrdĂŠsek rendezĂŠsĂŠt. A tervezett megĂĄllapodĂĄs neve TĂśbboldalĂş BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄs (Multilateral Agreement on Investment, a tovĂĄbbiakban MAI). A MAI-rĂłl folyĂł tĂĄrgyalĂĄsok sorĂĄn mindvĂŠgig gondot okoztak a rĂŠsztvevĹ orszĂĄgok kĂśzĂśtti jelentĹs ĂŠrdekkĂźlĂśnbsĂŠgek. Ennek - ĂŠs bizonyĂĄra a civilszervezetek erĹteljes tiltakozĂĄsĂĄnak is - kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠppen vĂŠgĂźl (egyelĹre) nem kerĂźl sor a megĂĄllapodĂĄs eredetileg 1998 ĂĄprilisĂĄra tervezett alĂĄĂrĂĄsĂĄra. MindazonĂĄltal, a MAI ideiglenes kudarca nem jelenti az egyezmĂŠny vĂŠgleges veresĂŠgĂŠt. Ezt mutatjĂĄk a rĂŠsztvevĹk nyilatkozatai, ĂŠs ezt tĂĄmasztja alĂĄ az a tĂŠny, hogy a nemzetek fĂślĂśtt ĂĄtnyĂşlĂł (transznacionĂĄlis) tĹkĂŠnek alapvetĹ ĂŠrdeke a kĂźlfĂśldi befektetĂŠsek ĂştjĂĄban ĂĄllĂł akadĂĄlyok - szabadpiaci ideolĂłgia jegyĂŠben tĂśrtĂŠnĹ - lebontĂĄsa. Mindenesetre tĂŠny, hogy a MAI elfogadĂĄsĂĄt a tĂĄrgyalĂł felek elnapoltĂĄk, Ăgy a MAI-t ellenzĹ civilszervezetek idĹt nyertek arra, hogy a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt tĂĄjĂŠkoztassĂĄk a tervezett megĂĄllapodĂĄs veszĂŠlyeirĹl. Ez talĂĄn segĂt majd abban, hogy e szervezetek kĂśvetelĂŠseit a tĂĄrgyalĂł felek ezentĂşl komolyan vegyĂŠk, illetve hogy a tovĂĄbbi tĂĄrgyalĂĄsok az eddigiekhez kĂŠpest nagyobb nyilvĂĄnossĂĄgot kapjanak.
A MAI tartalma ĂŠs lehetsĂŠges hatĂĄsai
"»Ez lesz az egysĂŠges vilĂĄggazdasĂĄg alkotmĂĄnya« - jellemezte az egyik amerikai szakĂŠrtĹ a GazdasĂĄgi EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi ĂŠs FejlesztĂŠsi Szervezet (OECD) berkeiben formĂĄlĂłdĂł MultilaterĂĄlis BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄst (MAI), melynek vĂŠglegesĂtĂŠsĂŠrĹl a mĂşlt hĂŠten tartottak Ăşjabb tĂĄrgyalĂĄsi fordulĂłt a szervezet pĂĄrizsi szĂŠkhelyĂŠn. (...) Az egyezmĂŠny deklarĂĄlt cĂŠlja a nemzetkĂśzi beruhĂĄzĂĄsok tovĂĄbbi liberalizĂĄciĂłja, vĂŠdelme ĂŠs a vitĂĄs kĂŠrdĂŠsek elrendezĂŠsĂŠnek szabĂĄlyozĂĄsa." (Jakus [1998])(1) Egy mĂĄsik forrĂĄs szerint "1995 mĂĄjusĂĄban kezdte el az OECD, a ma mĂĄr 29 fejlett ĂĄllamot, kĂśztĂźk hazĂĄnkat is tĂśmĂśr(tĹ gazdasĂĄgi szervezet, a MultilaterĂĄlis BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄs ... nyilvĂĄnossĂĄgot nĂŠlkĂźlĂśzĹ tĂĄrgyalĂĄsait PĂĄrizsban. ... A befektetĂŠsek vĂŠdelme ĂŠrdekĂŠben a megĂĄllapodĂĄs egy olyan szabĂĄlyrendszert ĂĄll(t fel, amely jelentĹsen korlĂĄtozza a kormĂĄnyokat a kĂźlfĂśldi befektetĂŠsek szabĂĄlyozĂĄsĂĄban." (CEE Bankwatch [1998])
Ez utĂłbbi forrĂĄs rĂśviden arrĂłl is tĂĄjĂŠkoztat, hogy amennyiben sor kerĂźlne az egyezmĂŠny alĂĄĂrĂĄsĂĄra, Ăşgy a kĂśvetkezĹ szabĂĄlyok lĂŠpnĂŠnek ĂŠrvĂŠnybe a tagorszĂĄgokban: (1) kĂśtelezĹ lenne az egyenlĹ elbĂĄnĂĄs, valamint a legnagyobb kedvezmĂŠny elveinek(2) alkalmazĂĄsa a kĂźlfĂśldi ĂŠs a hazai befektetĹkkel szemben; (2) a csatlakozĂł orszĂĄgok nem hozhatnĂĄnak olyan tĂśrvĂŠnyeket, melyek korlĂĄtoznĂĄk a befektetĂŠseket, valamint hatĂĄlyon kĂvĂźl kellene helyezni az ilyen jellegĹą, mĂĄr lĂŠtezĹ tĂśrvĂŠnyeket (nyugalmi elv); (3) az egyezmĂŠny korlĂĄtoznĂĄ a kormĂĄnyok jogĂĄt, hogy a kĂźlfĂśldi befektetĂŠseket feltĂŠtelekhez kĂśssĂŠk, tovĂĄbbĂĄ megtiltanĂĄ, hogy a kormĂĄnyok akadĂĄlyozzĂĄk a nyeresĂŠg ĂĄtutalĂĄsĂĄt valamely mĂĄsik orszĂĄgba; (4) lĂŠtrejĂśnne egy nemzetkĂśzi fĂłrum, amely elĹtt bĂĄrmely vĂĄllalat megtĂĄmadhatnĂĄ azt a kormĂĄnyt, amelyik - szerinte - megsĂŠrtette a vĂĄllalat jogait; (5) a megĂĄllapodĂĄst alĂĄ(rĂł orszĂĄgok Ăśt ĂŠvig nem lĂŠphetnĂŠnek ki a szerzĹdĂŠsbĹl, ĂŠs az esetleges kilĂŠpĂŠs utĂĄn is tovĂĄbbi tizenĂśt ĂŠvig ĂŠrvĂŠnyben maradnĂĄnak a MAI ĂĄltal bevezetett korlĂĄtozĂĄsok. Az alĂĄbbiakban rĂŠszletesen is bemutatjuk az egyes pontok tartalmĂĄt.
Az egyenlĹ elbĂĄnĂĄs ĂŠs a legnagyobb kedvezmĂŠny elve
A MAI-ban az egyenlĹ elbĂĄnĂĄs, illetve a legnagyobb kedvezmĂŠny elvĂŠnek alkalmazĂĄsa azt jelenti, hogy a nemzeti ĂŠs regionĂĄlis kormĂĄnyzatok nem tĂĄmogathatnak hazai vĂĄllalatokat kĂźlfĂśldiekkel szemben.(3) Nem segĂthetik elĹ pĂŠldĂĄul a hazai kis- ĂŠs kĂśzĂŠpvĂĄllalatok alapĂtĂĄsĂĄt/megerĹsĂśdĂŠsĂŠt adĂłkedvezmĂŠnnyel vagy a helyi ipar ĂĄltal elĹĂĄllĂtott termĂŠkek elĹnyben rĂŠszesĂtĂŠsĂŠvel. Ennek kĂśvetkeztĂŠben a csekĂŠly tĹkĂŠvel rendelkezĹ hazai gazdasĂĄgi szereplĹk behozhatatlan hĂĄtrĂĄnyba kerĂźlnek a tĹkeerĹs kĂźlfĂśldi vĂĄllalatokkal szemben. A kĂźlfĂśldi tĹke megerĹsĂśdĂŠse ĂĄltalĂĄban azĂŠrt problĂŠmĂĄs, mert ez sokkal inkĂĄbb hajlamos arra, hogy ne kĂśtĹdjĂŠk a helyi kĂśzĂśssĂŠgekhez. A helyi befektetĹk ĂĄltalĂĄban a helybeli munkaerĹre tĂĄmaszkodnak, ĂŠs ezzel a helyi keresletet nĂśvelik. Emellett lokĂĄlis erĹforrĂĄsokat hasznĂĄlnak fĂśl, ezĂŠrt felelĹssĂŠget ĂŠreznek azok sorsĂĄĂŠrt. A kĂźlfĂśldi tĹke nem minden esetben viselkedik Ăgy, fĹleg nem az Ăşgynevezett "fejlĹdĹ" orszĂĄgokban. Ha a vĂĄllalati vezetĹket a helyi kĂśzĂśssĂŠg tagjai kĂśzĂźl vĂĄlasztjĂĄk ki, tovĂĄbbĂĄ ha a kifizetett bĂŠrek a helyi vĂĄsĂĄrlĂłerĹt nĂśvelik, az kedvezĹ jelensĂŠg, mert ekkor erĹsĂśdik a lokĂĄlis kĂśzĂśssĂŠg. TovĂĄbbi fontos szempont, hogy az emberek alapvetĹ szĂźksĂŠgletei (ĂŠlelmezĂŠs, ruhĂĄzkodĂĄs, lakĂĄs, egĂŠszsĂŠgĂźgyi kĂśrĂźlmĂŠnyek stb.) tĂśbbnyire akkor biztosĂthatĂłk a legmegfelelĹbben, ha a lokĂĄlis erĹforrĂĄsok helyi kezekben vannak. SĹt maga a fokozĂłdĂł elszegĂŠnyedĂŠs, a tĂĄrsadalmi bomlĂĄs ĂŠs a kĂśrnyezet pusztulĂĄsĂĄnak hĂĄrmas vĂĄlsĂĄga is a legtĂśbb esetben helyi cselekvĂŠst igĂŠnyel (Korten [1996], 24. old.). A vĂĄlsĂĄg vilĂĄgszintĹą megoldĂĄsĂĄhoz termĂŠszetesen nemcsak helyi cselekvĂŠsre, hanem a civilszfĂŠra regionĂĄlis ĂŠs nemzetkĂśzi szĂśvetsĂŠgĂŠre is szĂźksĂŠg van, de e szĂśvetsĂŠg kiindulĂł sejtjeit mindenkĂŠpp a helyi kĂśzĂśssĂŠgek jelentik.
A helyhez kĂśtĹdĹ tĹke nemcsak jĂłtĂŠkonysĂĄgbĂłl ĂŠrez felelĹssĂŠget kĂśzvetlen kĂśrnyezete irĂĄnt, hanem azĂŠrt is, mert a helyi hatĂłsĂĄg kĂśnnyen felelĹssĂŠgre vonhatja. A nemzeti kĂśtĹdĂŠs nĂŠlkĂźli, transznacionĂĄlis vĂĄllalatokkal (TNC-k) ellentĂŠtben ugyanis a hazai vĂĄllalatok ĂĄltalĂĄban nem tudnak kĂśnnyen telephelyet vĂĄltozatni akkor, ha bajt okoznak, vagy ha egy mĂĄsik orszĂĄgban jobb Ăźzleti lehetĹsĂŠgekre szĂĄmĂtanak. Ărdemes kĂźlĂśnbsĂŠget tenni a kĂźlfĂśldi eredetĹą tĹke kĂŠt vĂĄltozata kĂśzĂśtt. NevezhetjĂźk e kĂŠt vĂĄltozatot "helyi kĂśtĹdĂŠssel rendelkezĹ", valamint "helyhez nem kĂśtĹdĹ" tĹkĂŠnek, illetve hasznĂĄlhatjuk David C. Korten megfogalmazĂĄsĂĄt is, aki a "multinacionĂĄlis" ĂŠs a "transznacionĂĄlis" tĹke kĂśzĂśtti kĂźlĂśnbsĂŠgrĹl beszĂŠl. "Egy multinacionĂĄlis vĂĄllalat tĂśbbfĂŠle nemzeti identitĂĄst vesz fel, relatĂv autonĂłmiĂĄt tartva fenn a termelĂŠsben ĂŠs a kereskedelmi szolgĂĄltatĂĄsaiban a kĂźlĂśnbĂśzĹ orszĂĄgokban, helyi gyĂśkeret eresztve ...; [a vĂĄllalatok] bizonyos mĂŠrtĂŠkig Ăşgy mĹąkĂśdnek, mint a hazai szervezetek. ... [Ezzel szemben a] transznacionĂĄlisok aktĂvan igyekszenek kikĂźszĂśbĂślni a nemzeti megfontolĂĄsokat, hogy maximalizĂĄljĂĄk a kĂśzpontilag irĂĄnyĂtott, de az egĂŠsz vilĂĄgra kiterjedĹ beszerzĂŠseikbĹl eredĹ lehetsĂŠges elĹnyĂśket." (Korten [1996], 152. old. - a mĂĄsodik kiemelĂŠs tĹlem) A kĂŠtfĂŠle viselkedĂŠs kĂśzĂśtti kĂźlĂśnbsĂŠgtĂŠtel lehetĹvĂŠ teszi a kĂźlfĂśldi tĹke elĹnyeinek ĂŠs hĂĄtrĂĄnyainak egyĂźttes szemlĂŠletĂŠt.(4) Amennyiben pĂŠldĂĄul egy kĂźlfĂśldi befektetĹ tekintettel van a helyi kĂśzĂśssĂŠgek ĂŠrdekeire, akkor ĂźdvĂśzlendĹ a jelenlĂŠte, mivel helyi beszĂĄllĂtĂłkat alkalmaz, magas minĹsĂŠgi kĂśvetelmĂŠnyeket ĂĄllĂt, tovĂĄbbĂĄ pĂłtolja a hiĂĄnyzĂł hazai tĹkĂŠt. Ha azonban egy vĂĄllalat pĂŠldĂĄul azĂŠrt telepszik meg az adott helyen, hogy az alacsony adĂłkulcsok miatt oda utalja ĂĄt mĂĄshol szerzett nyeresĂŠgĂŠt, vagy hogy kihasznĂĄlja a lazĂĄbb kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabĂĄlyozĂĄsbĂłl fakadĂł Ăźzleti lehetĹsĂŠgeket, Ăşgy jelenlĂŠte nem sok jĂłt ĂgĂŠr.(5) MĂĄrpedig a MAI az ilyen tĂpusĂş vĂĄllalatok szabad mozgĂĄsĂĄt egyĂŠrtelmĹąen megkĂśnnyĂtenĂŠ, hiszen - az eddig bemutatottak alapjĂĄn - megtiltanĂĄ a kormĂĄnyoknak befektetĹik megvĂĄlogatĂĄsĂĄt, illetve nem engedĂŠlyeznĂŠ a kĂźlfĂśldi beruhĂĄzĂĄsok feltĂŠtelekhez kĂśtĂŠsĂŠt (lĂĄsd kĂŠsĹbb).
A nyugalmi elv
A MAI Ăşgynevezett "nyugalmi elve" megtiltanĂĄ, hogy a csatlakozĂł orszĂĄgok a jĂśvĹben befektetĂŠseket korlĂĄtozĂł tĂśrvĂŠnyeket hozzanak, illetve megkĂśvetelnĂŠ nĂŠhĂĄny ilyen jellegĹą, hatĂĄlyos tĂśrvĂŠny leĂŠpĂtĂŠsĂŠt. Jogos a kĂŠrdĂŠs: vajon mi szĂĄm(tana a MAI szerint "befektetĂŠst korlĂĄtozĂł intĂŠzkedĂŠs"-nek? A vĂĄlasz: voltakĂŠppen bĂĄrmilyen intĂŠzkedĂŠs vagy tĂśrvĂŠny, amit a kĂźlfĂśldi befektetĹ annak ĂtĂŠl. A MAI szĂłszĂłlĂłi folyamatosan szorgalmazzĂĄk "hogy vĂĄljĂŠk egyre rugalmasabbĂĄ a munkaerĹ, elutasĂtjĂĄk a munkahelyek biztonsĂĄgĂĄt szavatolĂł tĂśrvĂŠnyeket, el akarjĂĄk tĂśrĂślni a minimĂĄlbĂŠreket, egyre nagyobb mĂŠrtĂŠkĹą privatizĂĄciĂłt kĂśvetelnek stb. Mindezt tĂśkĂŠletes lelki nyugalommal tehetik, hiszen ott ĂĄll a hĂĄtuk mĂśgĂśtt a[z OECD] kĂśrĂźlbelĂźl 226 milliĂł dollĂĄrra rĂşgĂł kĂśltsĂŠgvetĂŠs[e]. Ez kizĂĄrĂłlag olyan ĂĄllamok befizetĂŠseibĹl szĂĄrmazik, melyeknek sajĂĄt gazdasĂĄguk szuverĂŠn alakĂtĂĄsĂĄra vonatkozĂł tĂśrekvĂŠseit folyamatosan becsmĂŠrlik [a MAI tĂĄmogatĂłi]. FranciaorszĂĄg e kĂśltsĂŠgvetĂŠs 7,05%-ĂĄt fizeti be. A minimĂĄlbĂŠrbĹl ĂŠlĹ francia munkĂĄsok minden bizonnyal ĂśrĂźlnek majd, amikor megtudjĂĄk: kormĂĄnyuk 110 milliĂł frankot (18 milliĂł dollĂĄrt) fizet ĂŠvente egy olyan intĂŠzmĂŠnynek, amely energiĂĄja nagy rĂŠszĂŠt arra fordĂtja, hogy a minimĂĄlbĂŠrbĹl ĂŠlĹ munkĂĄsokat tegyĂŠk elsĹkĂŠnt utcĂĄra." (Le Monde diplomatique [1998])
A munkahelyekkel ĂŠs a munkĂĄsokkal foglalkozĂł tĂśrvĂŠnyekhez hasonlĂłan a kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabĂĄlyoknak sem kedvezne a tervezett megĂĄllapodĂĄs. A TermĂŠszetvĂŠdelmi VilĂĄgalap (World Wide Fund for Nature, a tovĂĄbbiakban WWF) szerint pĂŠldĂĄul semmi biztosĂtĂŠk sincs arra, hogy a MAI tiszteletben tartanĂĄ a mĂĄr ĂŠrvĂŠnyben lĂŠvĹ nemzetkĂśzi kĂśrnyezetvĂŠdelmi egyezmĂŠnyeket. PĂŠldĂĄul "a KyotĂłi JegyzĹkĂśnyv szerint az iparosodott orszĂĄgok »ĂŠghajlatra veszĂŠlytelen« technolĂłgiĂĄkat adhatnak el a fejlĹdĹ orszĂĄgok rĂŠszĂŠre. Ennek fejĂŠben az exportĹr orszĂĄgok (az importĹrĂśk ĂĄltal visszafogott szĂŠn-dioxid mennyisĂŠgĂŠvel egyenlĹ mĂŠrtĂŠkben( »szĂŠn-dioxid kibocsĂĄtĂĄsi engedĂŠlyhez« jutnak, vagyis az exportĹrĂśk a sajĂĄt orszĂĄgukban ennyivel tĂśbb ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzt bocsĂĄthatnak a lĂŠgkĂśrbe. A MAI tervezett rendelkezĂŠsei szerint viszont az ilyen adĂĄsvĂŠtelben rĂŠszt vevĹ fejlĹdĹ orszĂĄgokat (pĂŠldĂĄul ArgentĂnĂĄt) minden tovĂĄbbi nĂŠlkĂźl beperelhetik a KyotĂłi JegyzĹkĂśnyvhĂśz nem csatlakozĂł orszĂĄgok (pĂŠldĂĄul DĂŠl-Korea) multinacionĂĄlis vĂĄllalatai. Ez azĂŠrt lehetsĂŠges, mert a megszorĂtĂĄs, hogy kibocsĂĄtĂĄsi engedĂŠlyt csak a JegyzĹkĂśnyv alĂĄĂrĂłi kaphatnak, diszkriminĂĄciĂłnak ĂŠs versenyellenes tĂĄmogatĂĄsnak minĹsĂźl, ami ellentĂŠtes a MAI »legnagyobb kedvezmĂŠny« elvĂŠvel. (...) A BiolĂłgiai SokfĂŠlesĂŠg VĂŠdelmĂŠrĹl SzĂłlĂł KonvenciĂł sikerĂŠt szintĂŠn veszĂŠlybe sodorja a MAI. A KonvenciĂł megengedi az egyes orszĂĄgoknak, hogy - a multinacionĂĄlisok ĂĄltali kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄst elkerĂźlendĹ - kĂŠzben tartsĂĄk sajĂĄt genetikai erĹforrĂĄsaik hozzĂĄfĂŠrĂŠsi jogĂĄt, tovĂĄbbĂĄ elĹĂrja, hogy minden ilyen erĹforrĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł hasznot mĂŠltĂĄnyosan meg kell osztani az adott orszĂĄggal. PĂŠldĂĄul egy gyĂłgyszergyĂĄr nem teheti meg, hogy Ăşgy gyĹąjtsĂśn nĂśvĂŠnyeket egy fejlĹdĹ orszĂĄgban, majd Ăşgy fejlesszen ki ezekbĹl nagy jelentĹsĂŠgĹą gyĂłgyszert, hogy ennek hasznĂĄbĂłl a nĂśvĂŠny hazĂĄja ne rĂŠszesedjĂŠk. A MAI szerint azonban az elĹbbi szabĂĄly kikĂŠnyszerĂtĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges intĂŠzkedĂŠsek jogilag tĂĄmadhatĂłk, mert diszkriminatĂv jellegĹąeknek minĹsĂźlhetnek." (WWF-UK [1998])
A MAI-rĂłl folyĂł tĂĄrgyalĂĄsok rĂŠsztvevĹi politikailag elkĂśteleztĂŠk magukat arra, hogy az egyezmĂŠnyhez csatlakozĂł orszĂĄgok nem enyhĂthetnek kĂśrnyezetvĂŠdelmi normĂĄikon (sĹt, akĂĄr szigorĂthatjĂĄk is Ĺket, amennyiben ez a kĂźlfĂśldi ĂŠs belfĂśldi ĂŠrdekeltsĂŠgĹą cĂŠgeket egyformĂĄn ĂŠrinti). KĂŠrdĂŠs, persze, hogy egy ilyen politikai jellegĹą deklarĂĄciĂł elegendĹ vĂŠdelmet nyĂşjt-e a szabĂĄlyok fĂślhĂgulĂĄsa ellen. A MAI mindenesetre kĂśrnyezetellenesnek lĂĄtszik, mĂĄr csak azĂŠrt is, mert bizonyos esetekben a kĂśrnyezet vĂŠdelme igenis megkĂśveteli a vĂĄllalatok kĂśzĂśtti diszkriminĂĄciĂłt, illetve Ăłhatatlanul egyĂźtt jĂĄr vele. FeltĂŠtlenĂźl diszkriminatĂv hatĂĄsĂş pĂŠldĂĄul az ENSZ Tengerjogi EgyezmĂŠnye, amely vĂŠdi az egyes orszĂĄgok halĂĄszati erĹforrĂĄsait, mĂg azt az esetet, ahol a hĂĄtrĂĄnyos megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠs ĂŠs a kĂśrnyezetvĂŠdelem kĂśzĂśtt nehezebben meghĂşzhatĂł a hatĂĄr, az EurĂłpai UniĂłn (a tovĂĄbbiakban EU) belĂźli vitĂĄk pĂŠldĂĄzzĂĄk, amelyekben a tagorszĂĄgok azzal vĂĄdoljĂĄk egymĂĄst, hogy szigorĂş kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabĂĄlyaik csupĂĄn a kĂźlfĂśldi termĂŠkek hazai piacrĂłl tĂśrtĂŠnĹ kiszorĂtĂĄsĂĄt cĂŠlozzĂĄk. Amennyiben a megkĂŠrdĹjelezett szabĂĄlyok valĂłban a kĂśrnyezet vĂŠdelmĂŠt cĂŠlozzĂĄk, Ăşgy a diszkriminĂĄciĂł cĂŠlja nem az, hogy gazdasĂĄgi elĹnyhĂśz juttassa - a szabĂĄlyok teljesĂtĂŠsĂŠre kĂŠpes - hazai vĂĄllalatokat, hanem az, hogy megnehezĂtse kĂśrnyezetkĂĄros(tĂł termĂŠkek megjelenĂŠsĂŠt az orszĂĄgban. Persze, nehĂŠz megĂĄllapĂtani, hol vĂŠgzĹdik a kĂśrnyezetvĂŠdelem ĂŠs hol kezdĹdik a piacvĂŠdelem, de ezzel a kĂŠrdĂŠssel sokszor nem is kellene foglalkozni. A problĂŠma sok esetben azĂŠrt merĂźl mĂŠgis fĂśl, mert az EU a szabad kereskedelmet alapvetĹ "ĂŠrtĂŠk"-kĂŠnt kezeli, ĂŠs minden egyĂŠb kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄt ennek prĂłbĂĄlja alĂĄrendelni. KĂśzismert, hogy az EU deklarĂĄlt cĂŠlja az ĂĄruk, a szolgĂĄltatĂĄsok, a tĹke, valamint a munkaerĹ uniĂłn belĂźli szabad mozgĂĄsĂĄnak biztosĂtĂĄsa.(6) Ez viszont sok esetben kifejezetten ellentĂŠtes a kĂśrnyezetvĂŠdelmi ĂŠrdekekkel (lĂĄsd pĂŠldĂĄul a kĂśzĂşti ĂĄruszĂĄllĂtĂĄs vagy a lĂŠgi kĂśzlekedĂŠs levegĹszennyezĹ hatĂĄsait). Az EU egyes dĂśntĂŠshozĂłihoz hasonlĂłan a MAI megszĂśvegezĹi is hajlamosak arra, hogy a kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabĂĄlyokat, illetve a szociĂĄlis cĂŠlĂş tĂśrvĂŠnyeket a burkolt protekcionizmus intĂŠzkedĂŠseinek tekintsĂŠk.
TehĂĄt a kĂśrnyezet vĂŠdelmĂŠvel kapcsolatos belfĂśldi szabĂĄlyozĂĄst lehetĹvĂŠ tevĹ elvi elkĂśtelezettsĂŠg ellenĂŠre a MAI nyugalmi elve kĂśrnyezetellenes, mert nagymĂŠrtĂŠkben akadĂĄlyozza Ăşj kĂśrnyezetvĂŠdelmi tĂśrvĂŠnyek meghozatalĂĄt a megĂĄllapodĂĄs alĂĄĂrĂĄsĂĄt kĂśvetĹen. MĂĄrpedig aki ki meri jelenteni azt, hogy a kĂśrnyezetvĂŠdelem terĂŠn mĂĄr minden ismeretnek birtokĂĄban vagyunk ĂŠs minden szĂźksĂŠges intĂŠzkedĂŠst meghoztunk, az vagy nagyon kevĂŠssĂŠ ismeri a kĂśrnyezeti problĂŠmĂĄkat, vagy vĂŠgtelenĂźl cinikus. Egyik eshetĹsĂŠg sem tĂşl bĂztatĂł. Ăj szabĂĄlyok bevezetĂŠse a "fejlĹdĹ" orszĂĄgok esetĂŠben - ahol a kĂśrnyezetvĂŠdelem szabĂĄlyozĂĄsa mĂŠg nem kiforrott - egyĂŠrtelmĹąen szĂźksĂŠges, ĂŠs ezzel bizonyĂĄra a MAI kidolgozĂłi is tisztĂĄban vannak. Igaz, nem valĂłszĂnĹą, hogy maguk a "fejlĹdĹ" orszĂĄgok a MAI-val kapcsolatban szĂłt emelnĂŠnek a kĂśrnyezetvĂŠdelmi tĂśrvĂŠnyek ĂŠrdekĂŠben, hiszen ĂśrĂźlnek, ha a kĂźlfĂśldi tĹke vĂŠgre megjelenik nĂĄluk, ĂŠs ezĂŠrt gyakran inkĂĄbb tarra vĂĄgjĂĄk erdeiket ĂŠs betonnal borĂtjĂĄk be orszĂĄgukat. Ăm ez semmivel sem csĂśkkenti a "gazdag" orszĂĄgok felelĹssĂŠgĂŠt abban, hogy segĂteniĂźk kell a "szegĂŠnyeket" valĂłs ĂŠrdekeik fĂślismerĂŠsĂŠben, s ezek kĂśzĂŠ tartozik a kĂśrnyezet vĂŠdelme is.
A nemzeti befektetĂŠspolitika akadĂĄlyozĂĄsa
A tervezett megĂĄllapodĂĄs korlĂĄtoznĂĄ a kormĂĄnyok jogĂĄt, hogy a befektetĂŠseket feltĂŠtelekhez kĂśssĂŠk, tovĂĄbbĂĄ megtiltanĂĄ, hogy korlĂĄtozzĂĄk a nyeresĂŠg mĂĄs orszĂĄgba tĂśrtĂŠnĹ ĂĄtutalĂĄsĂĄt. Ez - tĂśbbek kĂśzĂśtt - azt jelentenĂŠ, hogy a tagorszĂĄgok nem ĂrhatnĂĄk elĹ a kĂźlfĂśldi befektetĹk szĂĄmĂĄra, hogy azok milyen elĹre meghatĂĄrozott arĂĄnyban alkalmazzanak belfĂśldi munkavĂĄllalĂłkat, hazai beszĂĄllĂtĂłkat, ĂŠs helyi alapanyagokat. A kormĂĄnytĂĄmogatĂĄsok elnyerĂŠsĂŠt sem kĂśthetnĂŠk kĂźlfĂśldi vĂĄllalatokat diszkriminĂĄlĂł feltĂŠtelekhez.
A MAI alapjĂĄn a vĂĄllalati nyeresĂŠg - ĂŠs ĂĄltalĂĄban a tĹkeĂĄtutalĂĄsok - orszĂĄghatĂĄrok kĂśzĂśtti mozgatĂĄsĂĄnak korlĂĄtozĂĄsa is tilos lenne. A profit kĂźlfĂśldre utalĂĄsa jĂłl ismert jelensĂŠg, ami - a GNP ĂŠs a GDP szĂĄmĂtĂĄsĂĄban rejlĹ kĂźlĂśnbsĂŠgek miatt - illuzĂłrikus hatĂĄsĂş, ha a GDP alapjĂĄn kĂvĂĄnnak egy orszĂĄg gazdasĂĄgi teljesĂtmĂŠnyĂŠt illetĹen kĂśvetkeztetĂŠseket levonni.(7) A nyeresĂŠg-ĂĄtutalĂĄs korlĂĄtozĂĄsa nĂŠmileg csĂśkkentheti - bĂĄr meg nem szĂźntetheti - az ebbĹl fakadĂł torzĂtĂĄst. A MAI viszont ĂŠpp a korlĂĄtozĂĄsa ellen lĂŠp fĂśl. Az egyĂŠb tĹkemozgĂĄsok (ĂŠrtĂŠkpapĂrok, osztalĂŠkok, tulajdonjogok) szabad mozgĂĄsĂĄnak biztosĂtĂĄsa szintĂŠn cĂŠlja az egyezmĂŠnynek. A tĹkefolyamatok egyre szabadabbĂĄ tĂŠtele pedig a szabad piacot erĹsĂti, mikĂśzben gyĂśngĂti a nemzetĂĄllamokat.
A kormĂĄnyintĂŠzkedĂŠsek megtĂĄmadhatĂłsĂĄga
A MAI ĂĄltal tervezett intĂŠzkedĂŠsek kikĂŠnyszerĂthetĹsĂŠgĂŠnek biztosĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben lĂŠtrejĂśnne egy ma mĂŠg vita tĂĄrgyĂĄt kĂŠpezĹ nemzetkĂśzi fĂłrum, amely elĹtt bĂĄrmely vĂĄllalat megtĂĄmadhatna bĂĄrmely kormĂĄnyt ĂŠs kĂĄrtĂŠrĂtĂŠst kĂśvetelhetne tĹle, ha a vĂĄllalat szerint a kormĂĄny megsĂŠrtette a befektetĹ jogait. E nemzetkĂśzi fĂłrum pĂŠldĂĄul egy vĂĄlasztott bĂrĂłsĂĄg lehetne.(8)
A MAI ellenzĹi, kĂśztĂźk a WWF, nem ĂŠrtik, hogy a befektetĹk miĂŠrt perelhetik be (vĂŠlt vagy valĂłs) sĂŠrelmeikĂŠrt a kormĂĄnyokat egy fĂźggetlen nemzetkĂśzi fĂłrum elĹtt, ĂŠs miĂŠrt nem elĂŠgednek meg az ĂŠrintett kormĂĄnyok hazai bĂrĂłsĂĄgaival. FeltĂŠtelezhetĹ, hogy a befektetĹk azĂŠrt nem bĂznak a helyi igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban, mert nem hisznek a vĂŠgrehajtĂł ĂŠs az igazsĂĄgszolgĂĄltatĂł hatalmi ĂĄg szĂŠtvĂĄlasztĂĄsĂĄban. De akkor miĂŠrt nem kapjĂĄk meg az ĂĄllampolgĂĄrok is azt a jogot, hogy fĂźggetlen nemzetkĂśzi bĂrĂłsĂĄg elĹtt pereljĂŠk a vĂĄllalatokat? Az ĂĄllampolgĂĄroknak ugyanis a MAI szerint meg kell elĂŠgedniĂźk a hazai igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs fĂłrumaival. MĂĄrpedig ez a polgĂĄrok hĂĄtrĂĄnyos megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠsĂŠt jelenti a kĂźlfĂśldi befektetĹkkel szemben.
HosszĂş tĂĄvĂş kikĂŠnyszerĂthetĹsĂŠg
A rendszer hosszĂş tĂĄvĂş fĂśnnmaradĂĄsa ĂŠrdekĂŠben a MAI a kĂśvetkezĹket ĂrnĂĄ elĹ: a megĂĄllapodĂĄst alĂĄ(rĂł orszĂĄgok Ăśt ĂŠvig nem lĂŠphetnek ki a szerzĹdĂŠsbĹl, ha pedig ezt kĂśvetĹen mĂŠgis kilĂŠpnĂŠnek, akkor tovĂĄbbi tizenĂśt ĂŠvig ĂŠrvĂŠnyben maradnak a rĂĄjuk vonatkozĂł MAI-korlĂĄtozĂĄsok. TehĂĄt a MAI legalĂĄbb hĂşsz ĂŠvre jelentĹsen befolyĂĄsolnĂĄ a csatlakozĂł orszĂĄgok gazdasĂĄgi mozgĂĄsterĂŠt, tulajdonviszonyait, valamint szociĂĄlis ĂŠs kĂśrnyezetvĂŠdelmi jogalkotĂĄsĂĄt. Ez hazĂĄnk esetĂŠben pĂŠldĂĄul azt jelentenĂŠ, hogy kĂśnnyebbĂŠ vĂĄlna a stratĂŠgiai szektorok kĂźlfĂśldi kĂŠzbe kerĂźlĂŠse, sĹt elvileg tilos lenne mĂŠg az EU-val tĂśrtĂŠnĹ jogharmonizĂĄciĂł is. MagyarorszĂĄg ezĂŠrt a tĂĄrgyalĂĄsok sorĂĄn annak elĂŠrĂŠsĂŠre tĂśrekszik, hogy a jogharmonizĂĄciĂłs kĂśtelezettsĂŠgeket a nyugalmi elv szempontjĂĄbĂłl kivĂŠtelkĂŠnt kezeljĂŠk (Jakus [1998]).
A fĂśntiek alapjĂĄn lĂĄthatĂł, hogy a tervezett MultilaterĂĄlis BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄs jelentĹsen korlĂĄtoznĂĄ a kormĂĄnyok ĂśnrendelkezĂŠsi jogĂĄt, elĹnyhĂśz juttatnĂĄ a kĂźlfĂśldi befektetĹket a hazai befektetĹkkel ĂŠs fogyasztĂłkkal szemben, valamint jelentĹs mĂŠrtĂŠkben akadĂĄlyoznĂĄ a szociĂĄlis, kĂśrnyezetvĂŠdelmi ĂŠs gazdasĂĄgi tĂśrvĂŠnykezĂŠst. Mindez a civiltĂĄrsadalom, a helyi gazdasĂĄgok ĂŠs az ĂĄllamok kiszolgĂĄltatottsĂĄgĂĄnak nĂśvelĂŠsĂŠt jelenti a transznacionĂĄlis vĂĄllalatokkal szemben.
A MAI ĂŠs a nyilvĂĄnossĂĄg
A MAI szorgalmazĂłinak eddigi gyakorlata arra enged kĂśvetkeztetni, hogy jelentĹs mĂŠrtĂŠkben korlĂĄtozni kĂvĂĄnjĂĄk a parlamenteket, a civilszervezeteket ĂŠs ĂĄltalĂĄban a nyilvĂĄnossĂĄgot a tĂĄrgyalĂĄsok menetĂŠbe tĂśrtĂŠnĹ betekintĂŠsben. A nyilvĂĄnossĂĄg kizĂĄrĂĄsĂĄrĂłl a WWF a kĂśvetkezĹkĂŠppen Ăr: "Olyan civilszervezet vagyunk, amelyik tĂśbb mint nyolc ĂŠv Ăłta kiemelten foglalkozik kereskedelmi Ăźgyekkel. Ennek ellenĂŠre egy ĂŠven ĂĄt nem is ĂŠrtesĂźltĂźnk az 1995 ĂĄprilisĂĄban megkezdĹdĂśtt MAI-tĂĄrgyalĂĄsokrĂłl. A kirekesztĂŠsĂźnket Ăśssze kell vetni azzal a tĂŠnnyel, hogy az ipar kĂŠpviselĹi tĂśbb mint hĂĄrom ĂŠvvel a tĂŠnyleges tĂĄrgyalĂĄsok elĹtt megkezdtĂŠk a MAI elĹkĂŠszĂtĹ munkĂĄlatait. A MAI teljes szĂśvegĂŠt egĂŠszen 1997 februĂĄrjĂĄig nem hoztĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra. Amikor aztĂĄn kiszivĂĄrgott, a tĂĄrgyalĂĄsok mĂĄr majdnem kĂŠt ĂŠve folytak (...) MĂŠg mindig nem lĂŠtezik olyan mechanizmus, amely biztosĂtanĂĄ az ĂŠppen tĂĄrgyalt szĂśvegek rendszeres kĂśzzĂŠtĂŠtelĂŠt. Az egyes orszĂĄgok vĂŠlemĂŠnye pedig kihĂĄmozhatatlan az Ăśsszevont, vĂŠgsĹ vĂĄltozatokbĂłl, amelyeket csupĂĄn 6-8 havonta tesznek kĂśzzĂŠ." (WWF-UK [1998])
Ha nem a huszonkilenc tagot szĂĄmlĂĄlĂł OECD, hanem a szĂĄzharmincegy orszĂĄgot tĂśmĂśr(tĹ VilĂĄgkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization, a tovĂĄbbiakban WTO) keretein belĂźl prĂłbĂĄlnĂĄk tetĹ alĂĄ hozni a megĂĄllapodĂĄst, akkor - a rĂŠsztvevĹk nagy szĂĄma ĂŠs a szĂĄmos potenciĂĄlis ĂŠrdekĂźtkĂśzĂŠs kĂśvetkeztĂŠben - a mai helyzethez kĂŠpest valĂłszĂnĹąleg gyorsabban kiszivĂĄrognĂĄnak az informĂĄciĂłk. Ez persze nem jelenti azt, hogy az OECD-tagorszĂĄgok kĂśzĂśtt ne ĂĄllnĂĄnak fĂśnn jelentĹs ĂŠrdekellentĂŠtek, kĂźlĂśnĂśsen ami a jelenlegi ĂŠs a leendĹ EU-tagok, valamint az EU-n kĂvĂźli orszĂĄgok viszonyĂĄt illeti. Ăm a nagyobb kĂśrt felĂślelĹ WTO-ban valĂłszĂnĹąleg sokkal szerteĂĄgazĂłbb ĂŠrdekek ĂŠs ellentĂŠtek jelentkeznĂŠnek, mint az OECD-n belĂźl. Ha a jelenlegi tĂĄrgyalĂĄsok keretĂŠn belĂźl ĂĄllapodnĂĄnak meg, Ăşgy az alĂĄĂrĂłk akĂĄr azt is kijelenthetnĂŠk: az egyezmĂŠnyhez tĂśrtĂŠnĹ csatlakozĂĄs nem kĂśtelezĹ, minden orszĂĄg "szabadon" eldĂśntheti, alĂĄĂrja-e azt vagy sem. MegfontolandĂł azonban, hogy a vilĂĄg kĂźlfĂśldi mĹąkĂśdĹtĹke-ĂĄramlĂĄsĂĄnak (ami 1996-ban 350 milliĂĄrd dollĂĄrt tett ki) 85 szĂĄzalĂŠka mĂĄr ma is az OECD orszĂĄgaibĂłl szĂĄrmazik, illetve 60 szĂĄzalĂŠka oda is ĂĄramlik vissza. Ha OECD-n kĂvĂźli orszĂĄgok nem csatlakoznak a MAI-hoz, akkor mĂŠg az is megeshet, hogy a jĂśvĹben a mĹąkĂśdĹtĹke mĂŠg nagyobb arĂĄnyban ĂĄramlik majd vissza az OECD-orszĂĄgokba, ha feltĂŠtelezzĂźk, hogy annak mozgĂĄsa a kisebb ellenĂĄllĂĄs - azaz a kĂźlfĂśldi befektetĂŠseket kevĂŠsbĂŠ korlĂĄtozĂł szabĂĄlyozĂĄs - irĂĄnyĂĄba tart. Azt mondhatjuk tehĂĄt, hogy ebben az esetben a MAI-hoz tĂśrtĂŠnĹ csatlakozĂĄs mĂŠgsem egĂŠszen ĂśnkĂŠntes, hiszen nagy valĂłszĂnĹąsĂŠggel hirtelen tĹkekiĂĄramlĂĄs fenyegeti a nem-csatlakozĂł orszĂĄgokat.
A nyilvĂĄnossĂĄg kizĂĄrĂĄsa ĂŠs a szĂśvegek kĂŠsleltetett bemutatĂĄsa alkalmasint akadĂĄlyozhatja a bĂrĂĄlĂłkat a szĂśvegezĂŠs aprĂłnak tĹąnĹ, ĂĄm mĂŠgis jelentĹs vĂĄltozĂĄsainak nyomon kĂśvetĂŠsĂŠben. Ezt pĂŠldĂĄzza a WWF jelentĂŠse is: a "MAI kĂśrnyezetvĂŠdelmi intĂŠzkedĂŠseinek ĂŠlĂŠn az a kĂśtelezĹ ĂŠrvĂŠnyĹą cikkely ĂĄllna, amely megakadĂĄlyoznĂĄ az ĂĄllamokat, hogy a kĂśrnyezetet, illetve a foglalkoztatottakat vĂŠdelmezĹ normĂĄk csĂśkkentĂŠsĂŠvel csalogassĂĄk a befektetĹket. Igen ĂĄm, de a javaslat idĹkĂśzben Ăşgy mĂłdosult, hogy a szĂśveg mĂĄr eltĂŠrt az eredeti szĂĄndĂŠktĂłl. Eredetileg ugyanis annak megakadĂĄlyozĂĄsa volt a cĂŠl, hogy az ĂĄllamok egyre inkĂĄbb tĂşl tegyenek egymĂĄson a szabĂĄlyokat lebontĂł versenyben." (WWF-UK [1998]) MĂĄs szĂłval, a jelenlegi szĂśveg kikĂśtnĂŠ, hogy egy-egy vĂĄllalat nem kaphat egyedi fĂślmentĂŠst a kĂśrnyezetvĂŠdelmi kĂśvetelmĂŠnyek alĂłl, nehogy versenyelĹnyhĂśz jusson. Ăm ez ĂśnmagĂĄban kevĂŠs, mert az ĂĄllamok - az egymĂĄst alulmĂşlĂł versengĂŠsben - az ĂĄltalĂĄnos kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabĂĄlyozĂĄs szĂnvonalĂĄt a vĂŠgletekig lecsĂśkkenthetik. Ennek megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra irĂĄnyult az eredeti megfogalmazĂĄs, ĂĄm a jelenlegi vĂĄltozat mĂĄr nem zĂĄrja ki ennek lehetĹsĂŠgĂŠt.
A MAI sorsa ĂŠs a civiltĂĄrsadalom szerepe
A bemutatott egyezmĂŠnyt - a tĂĄrgyalĂł felek ĂŠrdekĂźtkĂśzĂŠsei miatt - vĂŠgĂźl is nem ĂrjĂĄk alĂĄ az eredeti terveknek megfelelĹ, 1998. ĂĄprilisi idĹpontban. Az alĂĄĂrĂĄs elmaradĂĄsa azonban nem jelenti a MAI vĂŠgleges veresĂŠgĂŠt, csupĂĄn a tĂĄrgyalĂĄsok fĂślfĂźggesztĂŠsĂŠt. A felek ugyanis nem azt jelentettĂŠk ki, hogy nem ĂłhajtjĂĄk tetĹ alĂĄ hozni a MAI-t, hanem csak azt, hogy nem tartjĂĄk elfogadhatĂłnak jelenlegi formĂĄjĂĄban. Az egyezmĂŠny tervezetĂŠt mind az EurĂłpai Parlament (a tovĂĄbbiakban EP), mind az EgyesĂźlt Ăllamok elutasĂtotta. Az EP azzal ĂŠrvelt, hogy az egyezmĂŠny kĂśvetkeztĂŠben egyenlĹtlennĂŠ vĂĄlna a viszony a befektetĹk jogai ĂŠs kĂśtelessĂŠgei kĂśzĂśtt, tovĂĄbbĂĄ kiszolgĂĄltatottĂĄ vĂĄlna a tagorszĂĄgok lakossĂĄga. SĂŠrelmezte tovĂĄbbĂĄ, hogy a parlamenteket (kĂśztĂźk az EP-t) kizĂĄrtĂĄk a tĂĄrgyalĂĄsbĂłl. MegemlĂtette, hogy az EU mĂŠg nem vĂŠgzett vizsgĂĄlatokat arra vonatkozĂłan, hogy a MAI milyen hatĂĄssal lenne a kereskedelemre, a munkaerĹpiacra, a szellemi termĂŠkek piacĂĄra, tovĂĄbbĂĄ azt sem vizsgĂĄlta, hogy az egyezmĂŠny ĂśsszeegyeztethetĹ lenne-e a kĂśrnyezetvĂŠdelmi ĂŠs egyĂŠb tĂśrvĂŠnyekkel. Az EP azt is kifogĂĄsolta, hogy az OECD-n kĂvĂźli ĂĄllamok nem befolyĂĄsolhatjĂĄk a tĂĄrgyalĂĄsok menetĂŠt, s javasolta a MAI kĂŠrdĂŠseinek WTO-n belĂźli tĂĄrgyalĂĄsĂĄt (lĂĄsd az EP 1998. mĂĄrcius 10-iki hatĂĄrozatĂĄt). Az EgyesĂźlt Ăllamok is sajĂĄtos fenntartĂĄsokkal ĂŠl a MAI-tervezettel szemben, mivel annak vĂŠgsĹ szĂśvegĂŠben kivĂŠtelkĂŠnt akar szerepeltetni bizonyos tĂśrvĂŠnyeket, illetve tevĂŠkenysĂŠgeket. EgyelĹre nem enged pĂŠldĂĄul az Ăşgynevezett Helms-Burton-tĂśrvĂŠnybĹl, amely szankcionĂĄlja az ĂĄltala embargĂł alĂĄ vont orszĂĄgokban befektetĹket. EzenkĂvĂźl valamennyi ĂśnkormĂĄnyzati ĂŠs ĂĄllami tĂśrvĂŠnye szĂĄmĂĄra fĂślmentĂŠst kĂŠrt (a szĂśvetsĂŠgi tĂśrvĂŠnyeket kivĂŠve), tovĂĄbbĂĄ - ĂĄllĂtĂłlag - kivĂŠtelkĂŠnt akarja kezelni a kĂśzbeszerzĂŠsek jelentĹs rĂŠszĂŠt is (Jakus [1998], Love [1998]). Az EU is szeretne kivĂŠteleket szerepeltetni a MAI-ban: pĂŠldĂĄul ki akarja venni a szellemi termĂŠkeket az egyezmĂŠny hatĂĄskĂśrĂŠbĹl, tovĂĄbbĂĄ nem kĂvĂĄnja megadni a tagorszĂĄgai kĂśzĂśtt ĂŠrvĂŠnyes liberalizĂĄciĂłs cĂŠlĂş kedvezmĂŠnyeket az UniĂłn kĂvĂźli orszĂĄgoknak (lĂĄsd az emlĂtett EP-hatĂĄrozatot, valamint Jakus [1998]).
A MAI megfeneklĂŠse talĂĄn a civilszervezetek ellenĂĄllĂĄsĂĄn is mĂşlott. A civilszfĂŠra ellenkampĂĄnyĂĄban 68 orszĂĄg (kĂśztĂźk MagyarorszĂĄg) 568 kĂśrnyezetvĂŠdelmi, fejlesztĂŠsi ĂŠs fogyasztĂłvĂŠdelmi szervezete vesz rĂŠszt. A Korten, Duchrow, Dauncey ĂŠs mĂĄsok ĂĄltal megĂĄlmodott civil ellenĂĄllĂĄs tehĂĄt e tĂŠren sikeresnek tĹąnik. LĂĄtnunk kell azonban, hogy a MAI-folyamat leĂĄllĂĄsa valĂłszĂnĹąleg nem vĂŠgleges. Ezt tĂĄmasztja alĂĄ, hogy a "vĂŠlemĂŠnykĂźlĂśnbsĂŠgek ellenĂŠre, melyek - lĂĄtszĂłlag - mĂĄr-mĂĄr nyilvĂĄnos elkeseredettsĂŠgbe torkolltak, az Ăśsszes rĂŠsztvevĹ kijelentette: valĂłdi szĂĄndĂŠkuk, hogy megszĂźlessen egy olyan egyezmĂŠny, amely nemzetkĂśzi szinten biztosĂtja majd a befektetĂŠsek vilĂĄgos ĂŠs harmonikus szabĂĄlyozĂĄsĂĄt. MindazonĂĄltal a tĂĄrgyalĂł felek tanĂĄcstalanok voltak azt illetĹen, vajon egy ilyen szabĂĄlyozĂĄs lĂŠtrejĂśhet-e a kĂśzeljĂśvĹben, tekintve, hogy a legfĹbb vĂŠlemĂŠnykĂźlĂśnbsĂŠgeket azĂłta sem sikerĂźlt egĂŠszen ĂĄthidalni, miĂłta az Ăśtlet 1995 mĂĄjusĂĄban megszĂźletett." (Love [1998]) Az egyezmĂŠny ideiglenes veresĂŠgĂŠben az OECD-orszĂĄgok kĂśzĂśtti ĂŠrdekkĂźlĂśnbsĂŠgek tehĂĄt dĂśntĹ szerepet jĂĄtszottak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy idĹvel ne jĂśhetne lĂŠtre valamifĂŠle olyan kompromisszum, ami a MAI ĂştjĂĄt egyengetnĂŠ.
Mindenesetre a MAI alĂĄĂrĂĄsĂĄnak elnapolĂĄsĂĄval a civilszervezetek idĹt nyertek, ezĂŠrt ĂŠletet is. NekĂźnk, a civilszfĂŠra tagjainak, ki kell hasznĂĄlnunk ezt az idĹt a MAI-val kapcsolatos tĂĄjĂŠkozĂłdĂĄsra ĂŠs tĂĄjĂŠkoztatĂĄsra, valamint a civilmozgalom ellenĂĄllĂĄsĂĄnak tovĂĄbbi szervezĂŠsĂŠre. Ăgy elĂŠbe mehetĂźnk annak, hogy orszĂĄgainkra kĂŠnyszerzubbonyt hĂşzzanak, mĂŠghozzĂĄ Ăşgy, hogy elhitetik velĂźnk, ez a legĂşjabb divat szerint kĂŠszĂźlt szmoking.
HIVATKOZĂSOK
Adam, J. H. [1993]: Dictionary of Business English; AkadĂŠmiai KiadĂł, Budapest
CEE Bankwatch Network [1998]: MultilaterĂĄlis BefektetĂŠsi MegĂĄllapodĂĄs; februĂĄr
Cobb, C. - Halstead, T. - Rowe, J. [1997]: Ha a GDP felmegy, miĂŠrt megy Amerika lefelĂŠ?; KovĂĄsz, TĂŠl, 30-47. old. (a tanulmĂĄny a ValĂłsĂĄg 1998/2 szĂĄmĂĄban is megjelent)
Duchrow, U. [1998]: A civiltĂĄrsadalom jelentĹsĂŠge a politikai-ĂśkonĂłmiai problĂŠmĂĄk megoldĂĄsĂĄban; ElĹadĂĄs A XXI. szĂĄzad kapujĂĄban cĂmĹą konferenciĂĄn, Budapest, StefĂĄnia Palota, 1998. mĂĄrcius 20.
Az EurĂłpai Parlament dĂśntĂŠse [1998] (European Parliament Resolution 10/03/98)
Jakus I. [1998]: Multifilter: NemzetkĂśzi beruhĂĄzĂĄsi megĂĄllapodĂĄs; Heti VilĂĄggazdasĂĄg, 1998. februĂĄr 28., 115-117. old.
Korten, D. C. [1996]: TĹkĂŠs tĂĄrsasĂĄgok vilĂĄguralma; Kapu KiadĂł, Budapest
Le Monde diplomatique [1998]: The Dangers of the Multilateral Agreement on Investment; mĂĄrcius
Love, B. [1998]: FOCUS-Trade tensions sink OECD investment treaty; Reuters, feb. 17.
WWF-UK [1998]: The Multilateral Agreement on Investment: outstanding issues for the UK Government; Parliamentary Briefing, mĂĄrcius
VilĂĄggazdasĂĄgi kisszĂłtĂĄr [1984]; Kossuth, Budapest