![]() | II. ĂŠvfolyam, 1. szĂĄm 1998. Tavasz (24-29. oldal) |
RadĂĄcsi LĂĄszlĂł: Az arisztoteliĂĄnus gazdasĂĄgetika alapjai*
TĂŠmĂĄk: ArisztotelĂŠsz, arisztoteliĂĄnus, etika, gazdasĂĄgetika, modern, gazdasĂĄg
A gazdasĂĄgetika mĂĄra klasszikusnak szĂĄmĂtĂł tankĂśnyveit, szĂśveggyĹąjtemĂŠnyeit ĂĄtlapozva az a benyomĂĄsa tĂĄmadhat az olvasĂłnak, hogy a gazdasĂĄgetikai problĂŠmĂĄk leĂrĂĄsĂĄra, elemzĂŠsĂŠre ĂŠs megoldĂĄsĂĄra alkalmas etikai rendszerek kĂźzdelmĂŠben mindĂśssze kĂŠt morĂĄlfilozĂłfiai hagyomĂĄny verseng. A kĂśvetkezmĂŠnyetika (konzekvencializmus) ĂŠs a deontolĂłgia olymĂŠrtĂŠkben "uraljĂĄk" a gazdasĂĄgetikai diskurzust, hogy kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl ĂĄllĂĄspontjĂĄnak rĂŠszletes indoklĂĄsĂĄra kĂŠnyszerĂźl az, aki egy harmadik irĂĄnyzat, az Ăşgynevezett arisztoteliĂĄnus etika(1) relevanciĂĄjĂĄra kĂvĂĄnja felhĂvni a figyelmet. EzĂŠrt (is) ĂŠrdemes talĂĄn messzebbrĹl indĂtani az elemzĂŠst, ĂŠs elĹszĂśr rĂśviden bemutatni az arisztoteliĂĄnus ĂŠs az emlĂtett mĂĄsik kĂŠt etikai rendszer kĂśzĂśtt fennĂĄllĂł legfontosabb kĂźlĂśnbsĂŠgeket. Az elmĂŠletek ĂśsszehasonlĂtĂĄsa vezethet ugyanis ama kĂśvetkeztetĂŠsek levonĂĄsĂĄhoz, melyek mĂĄr a gazdasĂĄgi cselekvĂŠsek ĂŠs cselekvĹk megĂŠrtĂŠse szempontjĂĄbĂłl is ĂŠrdekesek lehetnek. A tanulmĂĄnyt egy lehetsĂŠges arisztoteliĂĄnus gazdasĂĄgetikai kutatĂĄsi program vĂĄzlata zĂĄrja.
Az arisztoteliĂĄnus etika fent emlĂtett - normatĂv gazdasĂĄgetikai elmĂŠleteket illetĹ - hĂĄttĂŠrbe szorulĂĄsĂĄnak ellentmondani lĂĄtszik az a tĂŠny, hogy az elmĂşlt ĂŠvtizedekben kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl megĂŠlĂŠnkĂźlt a filozĂłfus-kĂśzĂśssĂŠg ĂŠrdeklĹdĂŠse eme hagyomĂĄny irĂĄnt.(2) Az erĂŠny-etika azonban egĂŠszen a legutĂłbbi ĂŠvekig nem talĂĄlt olyan kĂśvetĹkre, akik az elmĂŠleti rendszert gazdasĂĄgetikai problĂŠmĂĄkra alkalmaztĂĄk volna.(3) NĂŠhĂĄny szerzĹ eme hiĂĄny egyik lehetsĂŠges okakĂŠnt ArisztotelĂŠsz lesĂşjtĂł vĂŠlemĂŠnyĂŠt jelĂśli meg, melyet a nyeresĂŠgszerzĂŠst cĂŠlzĂł gazdĂĄlkodĂĄsi tevĂŠkenysĂŠggel kapcsolatban alakĂtott ki (McCracken et al. [1998]).(4) MĂĄsok szerint viszont az arisztotelĂŠszi etika legfĹbb gyengĂŠje ĂŠppen az, hogy nincs mondanivalĂłja a szemĂŠlyes szfĂŠrĂĄn tĂşlmutatĂł (pĂŠldĂĄul intĂŠzmĂŠnyi kĂśrnyezetben felmerĂźlĹ) problĂŠmĂĄkat illetĹen (Louden [1984]). Ez utĂłbbi nĂŠzet szerint tehĂĄt az erĂŠny-etika hĂvei hallgatĂĄsra vannak kĂĄrhoztatva a kĂśzĂśssĂŠgi szinten megjelenĹ etikai konfliktusokkal kapcsolatban. Az eme ĂĄllĂĄspontban (is) megfogalmazĂłdĂł fĂŠlreĂŠrtĂŠs jĂłl illusztrĂĄlja az erĂŠny-etika ĂŠs a modern etikai elmĂŠletek(5) ĂśsszehasonlĂtĂĄsĂĄt cĂŠlzĂł alĂĄbbi rĂśvid elemzĂŠs szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt.
A modern etikai elmĂŠletek ĂŠs az erĂŠny-etika tradĂciĂłjĂĄnak ĂśsszehasonlĂtĂĄsa
Az erĂŠny-etika legtĂśbb kortĂĄrs kĂśvetĹje a modern etikai elmĂŠletek gyengĂŠinek bemutatĂĄsĂĄn keresztĂźl ĂŠrvel az arisztoteliĂĄnus elmĂŠlet mellett, s ezen problĂŠmĂĄk kikĂźszĂśbĂślĂŠsĂŠre alkalmas rendszerkĂŠnt festi le az egyetlen valĂłs alternatĂvĂĄnak tartott erĂŠny-etikĂĄt (Dondorp [1994]). Melyek tehĂĄt az etika modern elmĂŠleteiben rejlĹ kĂśzĂśs problĂŠmĂĄk arisztoteliĂĄnus szemmel nĂŠzve?
Eme modern etikai elmĂŠletek (1) a moralitĂĄs ĂŠrtelmezĂŠsi terĂźletĂŠt tĂşl szĹąken jelĂślik ki. A morĂĄl szerepĂŠre vonatkozĂł "Mit kell tennem?" modern kĂŠrdĂŠse azt sugallja, hogy nem fogadjĂĄk el erkĂślcsi vezĂŠrmotĂvumkĂŠnt a "Milyen emberrĂŠ kell vĂĄlnom?" kĂŠrdĂŠsben megfogalmazĂłdĂł szemĂŠlyessĂŠget, mely a cselekvĂŠs ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠnek konkrĂŠt, egyĂŠni dimenziĂłja. (2) MorĂĄlis dilemmĂĄk ĂŠs konfliktusok esetĂŠn absztrakt etikai elvek dedukciĂłjĂĄval keresik a megoldĂĄst, mely episztemolĂłgiai jellegĹą nehĂŠzsĂŠget jelent. Eszerint etikus cselekvĂŠs csakis valamifĂŠle racionĂĄlis szabĂĄlyrendszernek valĂł megfelelĂŠs eredmĂŠnye lehet. (3) A "helyes" (right) elsĹdlegessĂŠgĂŠt valljĂĄk a "jĂł"-val (good) szemben (Rawls [1997], 46-47. old.), azaz a morĂĄlisan helyes levezethetĹ a tĂĄrsadalmi moralitĂĄs szabĂĄlyaibĂłl ĂŠs elveibĹl, anĂŠlkĂźl hogy az "ember szĂĄmĂĄra jĂł" (human good) tartalmĂĄrĂłl bĂĄrmit is ĂĄllĂtanĂĄnk. (4) Statikusak, azaz a cselekvĂŠs morĂĄlis tartalmĂĄt vizsgĂĄlĂł egyĂŠn minden cselekedete elĹtt "nullĂĄrĂłl indul". Eszerint - morĂĄlis szempontbĂłl - mind a cselekvĹ mĂşltja, mind pedig a cselekedethez vezetĹ folyamat lĂŠnyegtelen.
Mindezekkel szemben az erĂŠny-etika elmĂŠlete szerint (1) nem vĂĄlaszthatĂł kettĂŠ egyĂŠni ĂŠs tĂĄrsadalmi szint a moralitĂĄs szempontjĂĄbĂłl. A kritizĂĄlt elmĂŠletek reduktivista beĂĄllĂtottsĂĄgĂĄval szemben (Pincoffs [1986], 70. old.) itt a cselekvĹk identitĂĄsa - diszpozĂciĂłik, ĂŠrzelmeik, elkĂśtelezettsĂŠgeik, mĂşltjuk stb. - morĂĄlis szempontbĂłl fontos elemzĂŠsi egysĂŠget kĂŠpez (ArisztotelĂŠsz [NE, 2. kĂśnyv]; Williams [1985]; Pincoffs [1986]; Blum [1990]). (2) A morĂĄlis ĂŠrvelĂŠs kapcsĂĄn - a kritizĂĄlt elmĂŠletek deduktivista ĂĄllĂĄspontjĂĄval szemben - itt a morĂĄlis ĂtĂŠlet ĂŠs a morĂĄlis kĂŠpzelĹerĹ az elsĹdleges. A morĂĄlis ĂŠrvelĂŠs nem egyszerĹąen elvont elvek alkalmazĂĄsa konkrĂŠt szituĂĄciĂłkra, hanem a gyakorlati bĂślcsessĂŠg (practical wisdom) megnyilvĂĄnulĂĄsa: az egyĂŠn morĂĄlis fejlĹdĂŠse sorĂĄn szerzett ĂtĂŠlĹkĂŠpessĂŠgĂŠnek erkĂślcsi ĂŠrzĂŠkenysĂŠgre ĂŠpĂźlĹ kamatoztatĂĄsa (Nussbaum [1985]). (3) Semmilyen etikai elmĂŠlet nem hallgathat arrĂłl, hogy mi szĂĄmĂt ĂŠrtĂŠkesnek ĂŠs fontosnak az emberi ĂŠletben. A "jĂł" elmĂŠlete tehĂĄt elĹnyt ĂŠlvez a "helyes"-rĹl ĂtĂŠletet alkotĂł szabĂĄlyokkal szemben (Foot [1978]; MacIntyre [1981]; Williams [1985]). Az ĂĄllĂĄspontot kĂŠpviselĹ filozĂłfusok tĂśbbsĂŠge ugyanakkor elveti mind az "emberi jĂł" objektivista (valamilyen ĂśrĂśkkĂŠ ĂŠrvĂŠnyes "jĂł" feltĂŠtelezĂŠsĂŠn alapulĂł), mind pedig az egyĂŠn kizĂĄrĂłlagos integritĂĄsĂĄra ĂŠpĂtĹ nĂŠzeteit. Ehelyett az egyĂŠn szĂĄmĂĄra morĂĄlisan ĂŠrtĂŠkes "jĂł" kialakulĂĄsĂĄt a kĂśzĂśssĂŠg tevĂŠkenysĂŠgeiben ĂŠs kapcsolataiban tĂśrtĂŠnĹ rĂŠszvĂŠtelhez kĂśtik (Solomon [1992]; Dondorp [1994]; Hartman [1996]). (4) Az emberi ĂŠlet egymĂĄssal ĂśsszefĂźggĹ cselekedetek sorozata. Ennek megfelelĹen az egyes cselekedetek egy morĂĄlis fejlĹdĂŠsi folyamat ĂĄllomĂĄsait jelentik, Ăgy a jelenbeli tettek mĂşltbeli tettek eredmĂŠnyeikĂŠnt (is) szemlĂŠlhetĹk (Dondorp [1994]; Koehn [1995]).
ĂsszefoglalĂĄskĂŠnt megfogalmazhatĂł, hogy a modern etikai elmĂŠletekkel szemben az erĂŠny-etika a moralitĂĄs - tĂśbb szempontbĂłl is - gazdagabb kĂŠpĂŠt vĂĄzolja fel: a Thomas Nagel ĂĄltal propagĂĄlt "sehonnan szemszĂśgĂŠt" (view from nowhere) felvĂĄltja az etikai dĂśntĂŠsek terrĂŠnumĂĄt jellemzĹ - ĂŠrzelmekkel ĂŠs elkĂśtelezettsĂŠgekkel (mĂşlttal) rendelkezĹ - kĂśzĂśssĂŠgben ĂŠlĹ hĂşs-vĂŠr emberek gyakorlati bĂślcsessĂŠgre valĂł tĂśrekvĂŠse.
Az arisztoteliĂĄnus gazdasĂĄgetika alapjai
Az ĂśsszehasonlĂtĂĄs utĂĄn rĂĄtĂŠrhetĂźnk annak vizsgĂĄlatĂĄra, hogy mivel gazdagĂthatja az arisztoteliĂĄnus etika a gazdasĂĄgetikĂĄt. A kĂśvetkezĹkben elsĹsorban Robert Solomon (1992a ĂŠs 1992b), valamint Edwin Hartman (1996) mĹąveire tĂĄmaszkodva vĂĄzolom fel az erĂŠny-etikĂĄra ĂŠpĂźlĹ gazdasĂĄgetika kĂśrvonalait.
Amint lĂĄttuk, az arisztoteliĂĄnus megkĂśzelĂtĂŠs egyik legfontosabb sajĂĄtossĂĄga, hogy az erĂŠnyeket a konkrĂŠt gyakorlatbĂłl vĂŠli levezethetĹnek. Nagyon is eme hagyomĂĄny szellemisĂŠgĂŠhez tartozik tehĂĄt Solomon azon prĂłbĂĄlkozĂĄsa, hogy felvĂĄzolja a modern gazdasĂĄg szereplĹi szĂĄmĂĄra fontosnak tartott erĂŠnyek listĂĄjĂĄt. BĂĄr ezen erĂŠnyek az egyĂŠnre vonatkoznak, Solomon amellett ĂŠrvel, hogy a gazdasĂĄgetika szempontjĂĄbĂłl legfontosabb elemzĂŠsi egysĂŠg maga a vĂĄllalat, illetve a szervezet(6) : "A kĂśzgazdĂĄszok termĂŠszetszerĹąleg leginkĂĄbb a rendszerekkel ĂŠs a rendszerekre vonatkozĂł elmĂŠletekkel foglalkoznak, mĂg az etika mĹąvelĹinek ĂŠrdeklĹdĂŠse leginkĂĄbb az egyĂŠni magatartĂĄsra, annak motĂvumaira ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyeire terjed ki. A gazdasĂĄgetika szĂĄmĂĄra azonban egyik megkĂśzelĂtĂŠs sem elĂŠgsĂŠges. A gazdasĂĄgetika egyik legfontosabb problĂŠmĂĄjĂĄt ugyanis ĂŠppen a vizsgĂĄlat legmegfelelĹbb egysĂŠgĂŠnek, a kutatĂĄsi terĂźlet hatĂĄrainak ĂŠs fĂłkuszĂĄnak megvĂĄlasztĂĄsa jelenti. (...) A modern gazdĂĄlkodĂĄs integrĂĄlĂł vagy kĂśzponti egysĂŠge ... nem az egyĂŠni vĂĄllalkozĂł vagy a fogyasztĂł, sem pedig a rendszer, ... ez az egysĂŠg a vĂĄllalat. ... BĂĄr tovĂĄbbra is az a vĂŠlemĂŠnyem, hogy a felelĹssĂŠg hordozĂłja elsĹsorban az egyĂŠn, a modern gazdasĂĄgban az egyĂŠn nem szociĂĄlis vĂĄkuumban cselekszik. ... BĂĄr a gazdasĂĄg szereplĹi tovĂĄbbra is egyĂŠnkĂŠnt felelĹsek, de egyĂŠnileg a vĂĄllalatok keretei kĂśzĂśtt felelĹsek, azaz felelĹssĂŠgĂźket nagyban a szervezeti szerepek ĂŠs kĂśtelessĂŠgek - tĂśbbek kĂśzĂśtt a profitelvĂĄrĂĄs - hatĂĄrozzĂĄk meg. A szervezetek szerepeit ĂŠs kĂśtelessĂŠgeit pedig a szĂŠlesebb kĂśzĂśssĂŠg befolyĂĄsolja, amely szĂĄmĂĄra ... a profitelvĂĄrĂĄs nem bĂr nagy jelentĹsĂŠggel." (Solomon [1992b], 319-320. old.)(7)
VizsgĂĄljuk most meg, mily elĹfeltevĂŠsekbĹl vezeti le Solomon az erĂŠnyeket! A szerzĹ hat ilyen premisszĂĄt jelĂśl meg: (1) a vĂĄllalat elsĹsorban kĂśzĂśssĂŠg (s nem a hobbesi vagy a darwini "mindenki mindenki ellen" vilĂĄgĂĄban ĂŠlĹ egyĂŠnek halmaza); (2) az erĂŠnyessĂŠg(8) egyben kivĂĄlĂłsĂĄgra valĂł tĂśrekvĂŠst is feltĂŠtelez (azaz nem elegendĹ az egyik vagy mĂĄsik etikai rendszerben megfogalmazott racionĂĄlis szabĂĄlyok puszta betartĂĄsa); (3) az erĂŠny-etikĂĄban kĂśzponti jelentĹsĂŠgĹą a tĂŠny, hogy konkrĂŠt szervezetekben konkrĂŠt emberek konkrĂŠt szerepekkel vannak felruhĂĄzva, mely szerepek prima facie kĂśtelessĂŠgeket rĂłnak rĂĄjuk(9) ; (4) a szerepek ĂŠs a belĹlĂźk fakadĂł felelĹssĂŠgek, illetve az ezekre ĂŠpĂźlĹ erĂŠnyek kĂśzĂśtt az integritĂĄs "meta"-erĂŠnye teremt Ăśsszhangot; (5) az ĂtĂŠlĹkĂŠpessĂŠg szerepe sokkal hangsĂşlyosabb, mintsem hogy az bizonyos ĂĄltalĂĄnos elvek absztrakt ĂŠrtelmezĂŠsĂŠt jelentenĂŠ; s vĂŠgĂźl (6) szerepeink integrĂĄlĂĄsa (de legalĂĄbbis harmonizĂĄlĂĄsa) biztosĂtja az ĂŠlet "egĂŠszkĂŠnt" tĂśrtĂŠnĹ megĂŠlĂŠsĂŠt ĂŠs ĂŠrtelmezĂŠsĂŠt, mely holisztikus felfogĂĄs megĂłvhat a Schiller - majd kĂŠsĹbb Marx - ĂĄltal is leĂrt elidegenedĂŠstĹl.
Ezek jelentik tehĂĄt azon elvek ĂŠs elĹfeltevĂŠsek halmazĂĄt, melyekbĹl levezethetĹk a gazdasĂĄgi cselekvĂŠsek terepĂŠre alkalmazott erĂŠnyek. Solomon, tĂśbbek kĂśzĂśtt, a kĂśvetkezĹ - nem feltĂŠtlenĂźl csak a gazdasĂĄgi cselekvĂŠsben relevĂĄns, de ott kitĂźntetett jelentĹsĂŠggel bĂrĂł - erĂŠnyeket javasolja megfontolĂĄsra: ĹszintesĂŠg, lojalitĂĄs, tisztessĂŠg, bĂĄtorsĂĄg, megbĂzhatĂłsĂĄg, jĂłindulat, ĂŠrzĂŠkenysĂŠg, segĂtĹkĂŠszsĂŠg, kooperativitĂĄs, mĂŠrtĂŠkletessĂŠg, nyitottsĂĄg, optimizmus, tolerancia, ĂŠsszerĹąsĂŠg, taktikai hajlam, kitartĂĄs.(10)
Az erĂŠnyes vĂĄllalat
BĂĄr Solomon ĂŠrdeklĹdĂŠsĂŠnek kĂśzĂŠppontjĂĄban (mondhatni jĂł arisztoteliĂĄnuskĂŠnt) a kĂśzĂśssĂŠgbe ĂĄgyazott egyĂŠn ĂĄll, a fenti alapvetĂŠsbĹl levezethetĹnek tĹąnik az "erĂŠnyes szervezet" definĂciĂłja is. Eszerint a jĂł szervezetet egyrĂŠszt erĂŠnyes egyĂŠnek alkotjĂĄk, mĂĄsrĂŠszt pedig elĹsegĂti tagjai erĂŠnyessĂŠ vĂĄlĂĄsĂĄt. NĂŠmileg ĂĄltalĂĄnosĂtva ezt a kĂŠt feltĂŠtelt, megfogalmazhatjuk az etikus szervezet definĂciĂłjĂĄt is: Etikus az a szervezet, melyben az etikus (erĂŠnyes) viselkedĂŠs elvĂĄrt ĂŠs kĂśvetett norma, az elvĂĄrt magatartĂĄst pedig hatĂŠkony mechanizmusok segĂtik elĹ, illetve adott esetben akĂĄr ki is kĂŠnyszerĂtik.(11) Az etikus viselkedĂŠs nemcsak az egyĂŠn sajĂĄtja, hanem a szervezetĂŠ is.(12)
A vĂĄllalati etika kutatĂłi szĂĄmĂĄra az egyik legnagyobb problĂŠmĂĄt az jelenti, hogy mikĂŠnt lehet a fenti - vagy esetleg mĂĄs morĂĄlfilozĂłfiai gyĂśkerekbĹl tĂĄplĂĄlkozĂł egyĂŠb - definĂciĂł alapjĂĄn, annak megfelelĹ operacionalizĂĄlĂĄsĂĄt kĂśvetĹen, a vĂĄllalati szervezetfejlesztĂŠs szĂĄmĂĄra ĂŠrtelmezhetĹ elveket, mĂłdszereket, gyakorlati lĂŠpĂŠseket levezetni. BĂĄr a gazdasĂĄgetika kutatĂłinak nem feladata menedzsment-eszkĂśzĂśk kifejlesztĂŠse, amennyiben azonban mĂŠgis konstruktĂv tudomĂĄnykĂŠnt(13) ĂŠrtelmezzĂźk a kutatĂĄsi terĂźletet, Ăşgy annak kĂŠpesnek kell lennie a gyakorlati szakemberekkel (menedzserekkel, tanĂĄcsadĂłkkal) tĂśrtĂŠnĹ kommunikĂĄciĂłra.
Jelen tanulmĂĄny keretei kĂśzĂśtt termĂŠszetesen nincs mĂłd "az arisztoteliĂĄnus vĂĄllalatkĂŠp" rĂŠszletes felvĂĄzolĂĄsĂĄra, de megfogalmazhatunk nĂŠhĂĄny - egyelĹre mĂŠg igen ĂĄltalĂĄnos, de a gyakorlatra tĂśrtĂŠnĹ "lefordĂthatĂłsĂĄgot" szem elĹtt tartĂł - szervezetfejlesztĂŠsi elvet: (1) az etikĂĄra hangsĂşlyt fektetĹ vĂĄllalatok sajĂĄt normĂĄiknak megfelelni kĂŠpes egyĂŠneket vĂĄlasztanak munkatĂĄrsul; (2) a szervezet stratĂŠgiai cĂŠlnak tekinti az alkalmazottak fejlĹdĂŠsĂŠhez valĂł hozzĂĄjĂĄrulĂĄst, nemcsak szakmai, hanem morĂĄlis vonatkozĂĄsban is; (3) a szervezet semmilyen eleme (struktĂşra, kultĂşra stb.) nem kĂŠsztetheti az egyĂŠneket etikĂĄtlan cselekvĂŠsre, illetve nem vĂĄlhat az etikus cselekvĂŠs megtorlĂĄsĂĄnak eszkĂśzĂŠvĂŠ (kĂźlĂśnĂśs hangsĂşllyal bĂrnak ebbĹl a szempontbĂłl a bĂŠrezĂŠsi ĂŠs jutalmazĂĄsi rendszerek, a dĂśntĂŠshozatal mĂłdszerei, a felsĹvezetĹk magatartĂĄsmintĂĄi, a szocializĂĄciĂł folyamata stb.); (4) a szervezetnek etikai problĂŠmĂĄk felvetĂŠsĂŠre kell bĂĄtorĂtania tagjait; valamint (5) olyan tĂĄmogatĂł rendszereket(14) kell mĹąkĂśdtetnie, melyek alkalmasak a felmerĂźlt etikai problĂŠmĂĄkban valĂł tĂĄjĂŠkozĂłdĂĄsra, etikai konfliktusok kezelĂŠsĂŠre.
A fenti elvek nem kizĂĄrĂłlag a vĂĄllalatok pragmatikus, etikĂĄval ĂśsszefĂźggĹ nehĂŠzsĂŠgeire felvĂĄzolt ĂştmutatĂłk, kifejezĹdik bennĂźk a moralitĂĄs "aspirĂĄciĂłs jellege" is (Rorty [1995]). Mindezek termĂŠszetesen nem csupĂĄn arisztoteliĂĄnus alapĂĄllĂĄsbĂłl fogalmazhatĂłk meg. A bemutatott elvek arisztoteliĂĄnus jellegĂŠt az egyĂŠni karakterfejlĹdĂŠst elĹsegĂteni kĂvĂĄnĂł szemlĂŠlet, s a karakter fejlesztĂŠsĂŠre hangsĂşlyt fektetĹ "jĂł kĂśzĂśssĂŠg" ideĂĄja adja.
Az arisztoteliĂĄnus gazdasĂĄgetika programja
Terjedelmi okok miatt nincs lehetĹsĂŠg az arisztoteliĂĄnus morĂĄlfilozĂłfiai hagyomĂĄny ĂŠs a gazdasĂĄgetika minden lehetsĂŠges kapcsolĂłdĂĄsi pontjĂĄnak bemutatĂĄsĂĄra. Az irĂĄnyzat ĂşjszerĹąsĂŠge miatt azonban valĂłszĂnĹąleg sok - gazdasĂĄgetikĂĄban relevĂĄns - problĂŠma esetĂŠben mĂŠg a kĂŠrdĂŠsek sem fogalmazĂłdhattak meg olyan szinten, ahogyan az pĂŠldĂĄul a kanti etika esetĂŠben lehetsĂŠges. Ha az erĂŠny-etika felhasznĂĄlĂĄsa ĂgĂŠretes Ăşt (dolgozatomban legalĂĄbbis emellett prĂłbĂĄltam ĂŠrvelni), akkor a kĂśvetkezĹ terĂźletek igĂŠnyelnek kiemelt figyelmet:
- a gazdĂĄlkodĂĄs modern (kapitalista) intĂŠzmĂŠnyrendszerĂŠre
vonatkozĂł etikai reflexiĂłk(15) ,
- a gazdĂĄlkodĂĄsra ĂŠpĂźlĹ rendszerek ĂŠs a tĂĄrsadalom egyĂŠb rendszereinek
kapcsolata (mĂĄs szĂłval a "jĂł kĂśzĂśssĂŠgek jĂł kĂśzĂśssĂŠgĂŠnek" etikĂĄja),
- a neoklasszikus kĂśzgazdasĂĄgtan arisztoteliĂĄnus kritikĂĄja,
- a "vĂĄllalat mint jĂł kĂśzĂśssĂŠg" metafora ĂŠrtelmezĂŠse, valamint
- az egyĂŠni ĂŠs szervezeti erĂŠnyek kutatĂĄsa.
A fenti lista korĂĄntsem teljes: termĂŠszetesen tovĂĄbbi problĂŠmĂĄk arisztoteliĂĄnus elkĂśtelezettsĂŠgĹą elemzĂŠsĂŠre is szĂźksĂŠg van. A problĂŠmafelvetĂŠssel mindĂśssze nĂŠhĂĄny kulcsterĂźlet bemutatĂĄsa volt a cĂŠlom.
BefejezĂŠskĂŠnt egy Ăşjabb, SolomontĂłl szĂĄrmazĂł idĂŠzetet ajĂĄnlok a tisztelt OlvasĂł figyelmĂŠbe, mely az erĂŠny-etika hagyomĂĄnyait folytatĂł gazdasĂĄgetikai kutatĂĄsokhoz mintegy mottĂłul is szolgĂĄlhatna. BĂĄr a szerzĹ itt kifejezetten a szĹąkebben ĂŠrtelmezett Ăźzleti ĂŠletrĹl beszĂŠl, gondolatainak ĂŠrvĂŠnyessĂŠge kĂśnnyen ĂĄltalĂĄnosĂthatĂł: "A gazdasĂĄgetika arisztoteliĂĄnus ĂŠrtelmezĂŠse vĂŠgsĹ soron arra az alapeszmĂŠre ĂŠpĂźl, hogy - bĂĄr az Ăźzlet vilĂĄgĂĄnak sajĂĄtos cĂŠlrendszere ĂŠs mĂłdszerei vannak, az Ăźzleti ĂŠletben dolgozĂłk pedig sajĂĄtos megfontolĂĄsokkal, lojalitĂĄsokkal, szerepekkel ĂŠs felelĹssĂŠgekkel bĂrnak - nem lĂŠtezik kĂźlĂśn 'Ăźzleti vilĂĄg', amely fĂźggetlen lenne a benne ĂŠlĹ emberektĹl. Az Ăźzleti vilĂĄg szereplĹinek egyĂŠni integritĂĄsa meghatĂĄrozza a szervezetek integritĂĄsĂĄt ĂŠs viszont. Meglehet, az arisztoteliĂĄnus gazdasĂĄgetika csak egy Ăşjabb lehetĹsĂŠg annak kimondĂĄsĂĄra, hogy az ember fontosabb a profitnĂĄl." (Solomon [1992a], 338. old.)
HIVATKOZĂSOK
ArisztotelĂŠsz: Nikomakhoszi Etika; EurĂłpa, Budapest, 1997
Blum, L. A. [1990]: Vocation, Friendship, and Community: Limitation of the Personal-Impersonal Framework; in: Flanagan-Rorty (szerk.) [1990], 173-197. old.
Dondorp, W-J. [1994]: The Rehabilitation of Virtue; Vrije Universiteit, Schiedam
Duska, R. F. [1993]: Aristotle: A Pre-Modern Post-Modern? Implications For Business Ethics; Business Ethics Quarterly, Vol. 3, Iss. 2., 227-250. old.
Flanagan, O. - Rorty, A. O. (szerk.) [1990]: Identity, Character, and Morality; The MIT Press, Cambridge, MA
Foot, Ph. [1978]: Virtues and Vices and Other Essays; Oxford University Press, Oxford
French, P. A. (szerk.) [1988]: Ethical Theory: Character and Virtue; University of Notre Dame Press, Notre Dame
Hartman, E. [1996]: Organizational Ethics and the Good Life; Oxford University Press, NY
Horvath, C. M. [1996]: Macro and Micro: The Emerging Field of Organizational Ethics; The Online Journal of Ethics (http://condor.depaul.edu/ethics/m&m.html, 1996. december)
Koehn, D. [1992]: Toward an Ethic of Exchange; Business Ethics Quarterly, Vol. 2., Iss. 3., 341-355. old.
Koehn, D. [1995]: A Role for Virtue Ethics in the Analysis of Business Practice; Business Ethics Quarterly, Vol. 5., Iss. 3., 533-539. old.
Louden, R. B. [1984]: On Some Vices of Virtue Ethics; American Philosophical Quarterly, 21, 227-236. old.
MacIntyre, A. [1981]: After Virtue; Duckworth, London
McCracken, J. - Martin, W. - Shaw, B. [1998]: Virtue Ethics and the Parable of the Sadhu; Journal of Business Ethics 17, 25-38. old.
Nussbaum, M. C. [1986]: The Fragility of Goodness; California University Press, Cambridge, MA
Pincoffs, E. L. [1986]: Quandaries and Virtues; University Press of Kansas, Lawrence
RadĂĄcsi L. [1997]: Az etika vĂĄllalati intĂŠzmĂŠnyesĂtĂŠsĂŠnek eszkĂśzei; in: Boda Zs. - RadĂĄcsi L.: VĂĄllalati etika; VezetĹkĂŠpzĹ IntĂŠzet, Budapest, 1997, 170-184. old.
Rawls, J. [1997]: A tĂĄrsadalmi igazsĂĄgossĂĄg elmĂŠlete; Osiris, Budapest
Rorty, A. O. (szerk.) [1980]: Essays on Aristotle's Ethics; University of California Press, Berkeley
Rorty, A. O. [1995]: The Many Faces of Morality; in: Midwest Studies in Philosophy, Volume XX., 67-82. old.
Solomon, R. C. [1992a]: Ethics and Excellence; Oxford University Press, NY
Solomon, R. C. [1992b]: Corporate Roles, Personal Virtues: An Aristotelian Approach To Business Ethics; Business Ethics Quarterly, Vol. 2, Iss. 3., 317-339. old.
Wilbure, J. B., III. [1984]: Corporate Character; in: Hoffman, W. M. - Mills Moore, J. - Fedo, D. A. (szerk.): Corporate Governance and Institutionalizing Ethics; Lexington Books, Lexington, MA, 1984, 173-184. old.
Williams, B. [1985]: Ethics and the Limits of Philosophy; Fontana, London
Williams, B. [1993]: Shame and Necessity; University of California Press, Berkeley
Zsolnai L. [1995]: A gazdasĂĄgetika rendszere; in: Ăj utak a kĂśzgazdasĂĄgi, Ăźzleti ĂŠs tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi kĂŠpzĂŠsben; Budapesti KĂśzgazdasĂĄgtudomĂĄnyi Egyetem, 758-760. old.